3. A piacgazdaság alapkategóriái: piac, kereslet, kínálat, ár.

A piac

A piac az a hely, ahol a vevő és eladó találkoznak, és üzletet kötnek. Ez lehet egy konkrét hely, pl. a budapesti Bosnyák téri piac, valamelyik nagyáruház, vagy a sarki közért, de lehet az internet is, hiszen ma már számos dolgot adhatunk-vehetünk az interneten keresztül (pl. használt és új autót, hangszereket, CD-ket, könyveket, ruhákat, koncertjegyet, részvényeket, biztosítást, utazást, oktatást, stb.).

Szakszerűen a piac a kereslet és a kínálat összessége, egymásra hatása és találkozási helye, módja.

Mi a kereslet?

A kereslet a vevők vásárlási szándéka egy árura vonatkozóan. Az az árumennyiség, melyet az emberek hajlandók és képesek megvenni a különböző árak mellett adott termékből. Ha pl. szeretnénk egy úszómedencét, de nincs rá pénzünk, akkor az még csak vágy, de nem fizetőképes kereslet.

A kereslet törvénye szerint alacsonyabb árak mellett az emberek többet vesznek valamiből, míg magasabb árak mellett kevesebbet.

Eset:

Tegyük fel, hogy együttesünk zeneileg megérett arra, hogy CD-t adjunk ki. Vajon mennyit? 10-et, 100-at, 1000-et, 10 000-et? Mérjük fel, hogy rajongóink különböző árak mellett mennyit hajlandók vásárolni.

Íme, a felmérés eredménye:

Az „Ereszd El A Hajam” Együttes CD-je iránti tervezett kereslet táblázata:



Ár (Ft)
Keresett mennyiség (db)
500
5000
800
2500
1000
1000
1200
800
1300
700
1500
500
1700
300
2000
200
2500
100

A táblázatból is látható, igazolódik a kereslet törvénye. Sokkal több CD-t hajlandók venni az együttesünk rajongói alacsonyabb árak mellett, mint magasabb árak mellett. Biztosan akad egy-két fanatikus rajongó, aki még 5000 Ft-ot is adna egy „Ereszd El A Hajam” CD-ért, de lesznek olyanok is, akik még ingyen se kérnék.

Grafikusan ábrázolva a keresleti függvényt kapjuk:

A keresleti görbének nem kell minden egyes pontját ismernünk, hogy meg tudjuk rajzolni, és nem is kell egyenesnek lennie. Láthatjuk a rajzon, hogy a görbe balról jobbra ível, vagyis negatív „meredekségű”. A kereslet törvényével összhangban fordítottan arányos az összefüggés az ár és a kereslet között.

Mi a kínálat?

A kínálat a termelők, kereskedők eladási szándékát fejezi ki egy termékből, szolgáltatásból. Az a mennyiség, melyet az eladók hajlandók és képesek eladni különböző árak mellett. A szándék tehát nem elég, képesnek is kell lenned eladásra kínálni pl. termékedet, azaz kell, hogy legyen elegendő legyártott termék a helyszínen, vagy egy közeli raktárban.

A kínálati tábla és függvény tehát megmutatja, hogy a különböző árak mellett mennyit hajlandók és képesek az eladók eladni. A kínálat törvénye szerint magasabb árak mellett az emberek többet hajlandók eladni valamiből, mint alacsonyabb árak mellett.

Miért változik egy termék kínálata, ha változik az ára?

Azért, mert a gyártók a profitszerzés érdekében kínálják termékeiket. Minél magasabb az ár, adott költségek mellett annál nagyobb az ösztönzés arra, hogy egy terméket előállítsanak.

CD-nk esetében így nézne ki a kínálat táblázatba foglalva:

Az „Ereszd El A Hajam” Együttes CD-jének kínálati táblázata:



Ár (Ft)
Kínált mennyiség (db)
500
100
800
200
1000
300
1200
500
1300
700
1500
800
1700
1000
2000
2500
2500
5000

Itt is igazolódik a kínálat törvénye. Sokkal több CD-t szeretnénk eladni magasabb áron, mint alacsonyabb áron.

Kínálati táblázatunk csak néhány árszinten mutatja a kínált mennyiséget. Ezen adatok segítségével azonban nagyjából meg tudjuk rajzolni az egész kínálati görbét.

Természetesen, ahogy a keresleti görbének, úgy a kínálati görbének sem kell egyenesnek lennie. A kínálati görbe másképp fest, mint a keresleti, ugyanis nem jobbról balra, hanem balról jobbra ível, vagyis pozitív „meredekségű”, azaz pozitív az összefüggés az ár és a mennyiség között (azonos irányba változnak).

Mi határozza meg egy termék árát?

Bármely termék árát a piaci kereslet és kínálat határozza meg együttesen. Piaci árnak nevezünk minden olyan árat, amelyen a fogyasztók hajlandók és képesek a termékeket megvásárolni. Piaci ár az „Ereszd El A Hajam” CD esetében az 500 Ft is és a 2500 Ft is, csak más mennyiség kel el a két különböző áron. Piaci ár egy termék esetében nagyon sokféle is lehet, ám egyensúlyi ár csak egy van.

Mi az egyensúlyi ár?

Az egyensúlyi ár (piactisztító ár) egyben piaci ár is. Az az ár, ahol a termékből felkínált mennyiség pontosan megegyezik a vásárolt mennyiséggel (vagyis, amely ár mellett minden elkel a piacon és többlet kereslet sem jelentkezik.). Legegyszerűbben a keresleti és a kínálati görbe közös grafikonban való ábrázolásával lehetne szemléltetni.

A két függvény metszéspontja az egyensúlyi pont, amiből látszik, hogy 1300 Ft-os egyensúlyi ár mellett egyezik meg az eladók és vevők szándéka, a keresett és kínált mennyiség egyaránt 700 db CD.

Mikor nincs egyensúly a piacon?

  • Az 1300 Ft-nál magasabb árak mellett túlkínálat (kínálati többlet, felesleg) alakul ki. Ez lejjebb nyomja az árakat egészen az egyensúlyi ár irányába. (A túlkínálatra reagálva a CD-t forgalmazók olcsóbban kezdik árulni a CD-t).

  • Az 1300 Ft-nál alacsonyabb árak mellett pedig túlkereslet (hiány) áll fenn, ami feljebb hajtja az árakat, míg be nem áll az egyensúly a piacon. A CD-t forgalmazó kereskedők reagálnak a boltok előtt kígyózó sorokra, a kielégítetlen keresletre és drágábban kezdenék árulni a CD-t a hiányállapot megszűntetése érdekében.

Természetesen ennél az egyszerű modellnél nem számoltunk sem a keresletet, sem a kínálatot befolyásoló egyéb tényezőkkel, az idő elteltével bekövetkező változásokkal, csupán az árváltozás hatására bekövetkező mennyiségi változást vizsgáltuk („ceteris paribus” azaz minden mást változatlannak tekintve.) Az egyensúlyi ár is csak addig marad változatlan, míg a kereslet és/vagy a kínálat meg nem változik.