Pénzügyi kultúra kutatási eredmények
A Pénziránytű Alapítvány nemzetközi és hazai kutatások eredményeire építve fejleszti programjait. A 2010 után idén megismételt, OECD módszertanra és standard kérdőívre épülő nemzetközi kutatás és az Alapítvány honlapján megjelentetett, saját fejlesztésű teszt eredményei alapján megállapítható: a lakosság pénzügyi helyzetére kifejezetten pozitívan hat a pénzügyi tudatosság, az előrelátó és tervező képesség fejlesztése.
Évről évre számos program indul a hazai pénzügyi kultúra fejlesztése érdekében. Anélkül azonban, hogy tudnánk, ténylegesen milyen a magyarok pénzügyi kultúrája, vagyis mit tudnak, mit gondolnak, hogyan cselekednek az egyének a pénzügyeikben, a programok nem lehetnek testreszabottak és hatékonyak. Helyes diagnózis nélkül ugyanis nem lehet hatékony a terápia sem.
A Pénziránytű Alapítvány megbízásából 2015 nyarán nemzetközi kérdőív felhasználásával kutatás készült, mely 1000 fős reprezentatív mintán mérte fel a felnőtt lakosság pénzügyi tájékozottságát és kultúráját. A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a válság elmúltával a lakosság pénzügyeit tekintve kevésbé megfontolt, gondos és előrelátó lett; csupán minden negyedik család készít költségvetést, illetve tendenciaszerűen csökkent a kamatszámítással kapcsolatos pénzügyi feladatokat helyesen megoldani tudók aránya is. A megkérdezettek mintegy felének vannak pénzügyi céljai, ami alacsony értéknek tekinthető, különösen, ha az állami nyugdíjellátás mértékének jövőbeli várható csökkenésére, vagy a gyerekek iskoláztatásának növekvő költségeire gondolunk. Jó hír viszont, hogy napi megélhetési gondokkal 2015-ben kevesebb válaszadó találkozott, mint 2010-ben.
Az Alapítvány idén nyáron egy saját fejlesztésű tesztet is megjelentetett honlapján, melynek eredményeit felhasználva szociálpszichológiai hátterű elemzés készült. A Pénzügyi Személyiségteszt kidolgozója dr. Németh Erzsébet, szociálpszichológus, egyetemi tanár.
A kérdőív kitöltőknek olyan kérdésekre kellett válaszolniuk, mint például: „Előfordul, hogy egy nagyobb bevásárlás során többet költök, mint terveztem”; „Készítek uzsonnát, hogy ne a büfében vásároljunk”; „A sárga csekkek a sírba visznek”, vagy „Pontosan tudom, minek mennyi az ára”. Mint kiderült a tudatosság, valamint a dolgosság olyan tulajdonságok, amelyek pozitívan jelzik előre a személy pénzügyi kultúrájának szintjét. Akik ebben a dimenzióban magas pontszámot értek el, azok általában nemcsak jobban tervezik és kézben tartják a pénzügyeiket, de mértékletesebbek, jobban képesek takarékoskodni és beosztani a pénzüket, mint az átlag. A kutatás legfontosabb tanulsága, hogy az egyének tehetnek azért, hogy jobban boldoguljanak. A tervezés, a hosszú távú szemlélet, a pénz megítélése az érte elvégzett munkán keresztül mind-mind pozitívak a pénzügyi személyiség szempontjából.
Az érdeklődők itt találhatják az OECD vizsgálat részletesebb elemzését, itt pedig az Alapítvány saját kutatásának bemutatását.