A Pénziránytű Alapítvány megbízásából az OECD által kidolgozott módszertan és kérdőív mentén a GfK 2015-ben 1000 fős reprezentatív kutatást végzett, melyben a felnőtt lakosság pénzügyi tájékozottságát és pénzügyi kultúráját mérték fel. A vizsgálat eredményei fontos információt jelentenek az Alapítvány felnőtteknek szóló programjainak kidolgozása során. Az OECD kezdeményezése egyedülálló a tekintetben, hogy az egységes módszertan és a közel egyidejű adatfelvétel lehetőséget biztosít az egyes országok adatainak megalapozott, nemzetközi összehasonlítására, illetve egy-egy ország esetében a saját ország-adatok idősoros összevetésére.
A felmérés eredményeit tekintve szembeötlő, hogy a megkérdezettek mintegy 70 százaléka az elmúlt 12 hónap során nem szembesült megélhetési gondokkal: míg az öt évvel ezelőtti, hasonló jellegű kutatás idején a megkérdezettek 34 százaléka számolt be ilyen problémákról, idén ugyanez az arány már csak 27 százalék volt. A pénzhiány átvészelésére napjainkban a válaszadók felének tipikus reakciója a kiadáscsökkentés, közel negyedük próbál ilyen esetekben pluszforrásokat teremteni – például vállal másodállást –, míg 22 százalékuk inkább a fizetési kötelezettségét halasztja el, vagyis késve fizeti be számláit.
A vizsgált időszakban a lakosság mintegy 42 százaléka képzett valamilyen mértékű megtakarítást. A megtakarítók közül a legtöbben nem kamatoztatták a pénzt, hanem csak folyószámlájukon hagyták (24%), vagy készpénzben otthon tartották (11%). Bár az idősebb, 70-79 éves korosztály aktívabb a takarékoskodásban, ennél a korcsoportnál is megfigyelhető, hogy a félretett pénzt sokan (21%) nem kamatoztatják.
Váratlan pénzügyi kiadást a lakosság kisebb része tudna azonnal kifizetni: a 18-79 éves válaszadók 45 százaléka rendelkezik legalább egyhavi jövedelmének megfelelő likvid tartalékkal. A többség (55%) nem tudna egyhavi jövedelmének megfelelő váratlan kiadást fedezni fogyasztása jelentős csökkentése vagy kölcsön felvétele nélkül. E tekintetben a legkiszolgáltatottabbak a 18-29 éves fiatalok (akik 17 százaléka nem is rendelkezik jövedelemmel), az alacsony végzettségűek, az álláskereső munkanélküliek, a gyermekükkel egyedül élő szülők, az alacsony (155.000 forint alatti) háztartásjövedelemmel rendelkezők, illetve a községekben, kisvárosban élők.
A 18-79 éves lakosság 47 százaléka gondolja, hogy vannak pénzügyi céljai – ami alacsony értéknek tekinthető, különösen, ha például az állami nyugdíjellátás mértékének jövőbeli várható csökkenésére gondolunk. Ezzel kapcsolatban a válaszadók nagy része bizonytalan a tekintetben, hogy megfelelő tervvel rendelkezik-e a nyugdíjas évek megélhetésére vonatkozóan; a döntő többség az állami ellátásra kíván támaszkodni. Azok körében, akik rendelkeznek hosszabb távú pénzügyi tervekkel, a lakásvásárlás és a gyermekek támogatása számít a legnépszerűbbnek. A pénzügyi céllal rendelkezők 88 százaléka tett is valamit e célok eléréséért: a legtöbb válaszadó (40%) a kiadásait csökkentette, illetve megtakarították, befektették a pénzüket (34%).
A pénzügyi döntéshozatal vizsgálata során kitűnt, hogy bár a felmérésben felsorolt, tipikus pénzügyi termékeket a nagy többség ismerte, csupán kis hányaduk használja őket a gyakorlatban. Szintén fontos megállapítás volt, hogy a válaszadók mindössze negyede készít költségvetést, ráadásul az eredmények romló tendenciáról árulkodnak, hiszen a 2010-es felmérés során még a megkérdezettek 32 százaléka vezetett háztartásában havi mérleget.
A felmérés pénzügyi intelligencia szintjét mérő feladatainál a legnagyobb problémát a kamatos kamattal kapcsolatos kérdés okozta: a válaszadók mindössze harmada (33%) adott helyes választ, míg közel felük (46%) helytelen megoldást jelölt. A pénzügyi portfólió diverzifikálásának előnyeit a válaszadók közel kétharmada ismerte, és az infláció fogalmával is hasonló arányban voltak tisztában – utóbbinak a megélhetési költségekre kifejtett hatását a válaszadók közel 90 százaléka jelölte helyesen. Szintén 90 százalék válaszolt jól a pénzösszeg egyenlő arányú elosztásával kapcsolatos kérdésre és a kisösszegű kölcsön kamatára vonatkozó feladatra.
A 2010-es és az idei felmérés eredményeit összevetve kitűnik, hogy az elmúlt évek során a lakosság pénzügyeit tekintve kevésbé megfontolt, gondos és előrelátó lett. Jelentősen csökkent azok aránya, akik határozottan egyetértettek a következő állításokkal: „Mielőtt valamit vásárolnék, alaposan megfontolom, hogy telik-e rá”, „Időben befizetem a számláimat”, „Hosszú távú célokat határozok meg és törekszem elérni őket”. Kevesebben utasították el azt az állítást, miszerint „Inkább a mának élek, holnap majd csak lesz valahogy”. Növekedett azok aránya, akik egyetértettek azzal, hogy „A pénz arra való, hogy elköltsük”. Ez az eredmény összefügg a költségvetést készítő háztartások számának csökkenésével.
