3. Mire használják a pénzt az emberek? Melyek a pénz funkciói?

A pénz a gazdaságban számos feladatot, funkciót tölt be:

  1. csereeszköz: azaz mindenki által elfogadott, bármikor továbbcserélhető eszköz (szinonimája: „forgalmi eszköz”),

  2. elszámolási egység: azaz alkalmas az árak kifejezésére (szinonimája: „értékegység”),

  3. fizetési eszköz: azaz alkalmas halasztott fizetésre, adósságtörlesztésre,

  4. értékőrző: azaz alkalmas a vagyon tartására (szinonimái: felhalmozási eszköz, „kincsképző”),

  5. nemzetközi pénz.

Nézzük, mit is jelentenek ezek a funkciók?

Hogyan cserélhetnénk pénz nélkül? (Csereeszköz vagy forgalmi eszköz)

Ha nem lenne pénz, akkor pl. egy gyorsétteremben végzett nyári munkád fejében mondjuk 5000 db hamburgert kapnál, pedig neked egy új farmerre lenne szükséged. A pénz nélküli társadalomban meg kellene találnod azt, aki a farmerokat készítő varrodában töltötte a nyarat, farmert kapott fizetségként és a farmer értékében hamburgert szeretne. A fenti példa alapján könnyű tovább gondolni, hogy ha a farmerkészítő varrodában munkát vállaló középiskolásnak nem hamburgerre, hanem pendrive-ra és ezen kívül kedvenc zenekarának legújabb CD-jére van szüksége, akkor a cserével kapcsolatos nehézségek tovább fokozódnak, míg a számodra már „kifizetett” hamburgerek megromolhatnak. A pénz tehát megkönnyíti a csere folyamatát.

A pénzt csereeszköz vagy más néven forgalmi funkciójában használjuk, amikor közvetíti a cserét, így nem kell egyszerre, egy piacon jelen lennie az eladni és a megvenni kívánt árunak, mert az eladásra kínált árut először pénzre és ezt a pénzt akár egy másik piacon, egy másik árura lehet cserélni.

Megéri-e? (Elszámolási egység, értékegység)

Ha egy könyv ára 2000 forint és egy pár cipő ára 20.000 forint, akkor tudjuk, hogy 10 könyv ugyanolyan értékű, mint egy pár cipő. Ilyenkor a pénz fizikai valójában nincs jelen, mégis az árak, vagyis a pénz segítségével válnak összehasonlíthatóvá a különböző termékek és szolgáltatások. Feltehetjük magunknak a kérdést: Megér-e nekem 10-szer annyit ez a cipő, mint az a könyv?

A pénz elszámolási egység funkciójában kifejezi az áruk értékét, összemérhetővé, összehasonlíthatóvá teszi a különböző árukat, elősegítve ezzel a gazdasági kalkulációt.

Pénz és áru, elválhatnak-e egymástól? (Fizetési eszköz)

Eddig az áru és a pénz szoros kapcsolatban voltak egymással, ellentétes irányba, de együtt mozogtak. Elválhatnak-e egymástól? Igen. Gondoljuk végig a következőket:

  • Mi a helyzet akkor, ha hitelt veszünk fel? Mit adunk a pénzért cserébe? Adott pillanatban „semmit”, de a későbbiekben a pénzt és a kamatokat is vissza kell fizetni.

  • Kapunk-e valamit a pénzünkért, amikor az adót befizetjük? Abban a pillanatban közvetlenül nem, de közvetetten az állam által nyújtott szolgáltatásokat, bár különböző mértékben, de általában igénybe vesszük. Pl.: közutak használata, közvilágítás, közbiztonság, stb.

  • Hol van a pénz olyankor, amikor kezdőrészlet befizetése nélkül autót vesz a család? Ilyenkor hozzájutunk az áruhoz anélkül, hogy annak ellenértékét teljes egészében kifizettük volna, előre hozható a szükségletek kielégítése, de ennek a használatnak ára van: kamatot kell fizetni.

  • Mit kapunk a bankunktól, ha megtakarításunkat elhelyezzük nála? Adott pillanatban egyoldalú pénzmozgásról beszélhetünk, de hosszabb távon megkapjuk a pénzhasználat díjául járó kamatot.

A csere létrejöhet úgy is, ha a pénz nincs jelen, lehet hitelre vásárolni, máskor előleget kell fizetni egy áruért (ilyenkor a pénz részben van jelen). Az állam beszedi az adót, közvetlen ellenszolgáltatás nélkül. A pénz fizetési eszköz funkciójában önálló életet él, időben elszakad az áruk és szolgáltatások áramlásától.

Mi történik azzal a pénzzel, amit nem költünk el? (Az értékőrzés, felhalmozás eszköze)

A pénzt nem kell azonnal elkölteni, ha megszereztük. A fogyasztás elhalasztható, a pénzt egy későbbi időpontban is el lehet költeni. Ideiglenesen tehát a pénz kikerülhet a forgalomból, félretehető, tartalékolható. A pénz, mint a felhalmozás, a ”kincsképzés” eszköze, alapjául szolgálhat egy későbbi, nagyobb értékű fogyasztásnak, vagy beruházásnak. Esetleg váratlan kiadások terhének csökkentésére is használhatjuk, persze csak akkor, ha ez idő alatt megtartja az értékét.

Milyen körben használjuk a pénzt? (Nemzetközi pénz)

Nemzetközi pénz funkcióról akkor beszélünk, amikor a pénz a fenti 4 szerepkört nem csak egy adott gazdaságban, hanem annak a keretein kívül is, tehát országhatároktól függetlenül, a nemzetközi áruforgalomban is betölti (pl. dollár, euro, jen)

A pénz funkcióinak összefoglalása




A pénz funkciója
A funkció tartalma/példa
Milyen kérdésre válaszolt?
Csereeszköz, forgalmi eszköz

Az áruk cseréjét, adásvételét közvetíti.

Pl.: A hamburger könnyedén farmernadrágra cserélhető pénz „közbeiktatásával”.

Hogyan cserélhetünk a pénz segítségével?
Elszámolási egység, értékegység

Árak összemérése, kalkuláció, döntések megalapozása.

Pl.: Cipő és könyv értékének összehasonlítása.
Megéri-e?
Fizetési eszköz

Közvetlen árumozgás nélküli pénzmozgások (hitel, adó, törlesztés stb.)

Pl.: Amikor kezdőrészlet nélkül autót veszünk.
A pénz- és áru mozgása, elválhatnak-e egymástól?
Értékőrzés, felhalmozás eszköze

Megtakarítás, vagyontartás eszköze.

A fogyasztás elhalasztásával jár.
Pl.: Lakásra, kocsira, utazásra spórolás esetén.
Mi történik azzal a pénzzel, amit nem költünk el?
Nemzetközi pénz

A pénz szerepeit, funkcióit nemzetközi forgalomban is betölti.

Pl.: Euro, dollár, jen.
Milyen körben használjuk a pénzt?