Mennyi forintot kell beváltania annak a diáknak, aki a nyári londoni útjára 150 angol Font zsebpénzt visz magával? Mennyi forintot kap, ha a megmaradt 12 Fontot visszaváltja? Hány forintos bevételre számíthat az a magyar cég, amelyik a német piacon 100.000 euró értékben értékesítette termékeit?
A fenti, és hasonló kérdések nap, mint nap foglalkoztatják a gazdaság szereplőit, ezért tanácsos ezen a téren is ismereteket gyűjteni.
A világban nagyon sok országnak van saját pénze. A gazdaság szereplői, a háztartások, a vállalatok, az állam mind-mind használják más országok pénzét is, így sok esetben szükségessé válik a nemzeti fizetőeszköz átváltása.
A különböző országok készpénz formájú fizetőeszközét, azaz érme- és papírpénzét a nemzetközi forgalomban valutának nevezzük, egy nemzeti valuta más nemzeti valutára való átválthatóságát pedig konvertibilitásnak hívjuk. A nemzetközi kifizetések zöme, mint ahogy a nemzetgazdasági szintű fizetéseké is túlnyomó többségben számlákon történő átutalásokon, vagyis számlapénz formájában zajlik. A számlapénz ilyen esetben külföldi valutára szóló követelés, amit devizának nevezünk.
A rendszer működésének alapja az átválthatóság. Amikor az egyik valutát váltjuk a másik valutára akkor pénzt cserélünk pénzre, és nem mindegy hogy a hazai fizetőeszközért mennyi külföldi valutát kapunk, illetve az sem, hogy a birtokunkban lévő külföldi pénzt milyen feltételek mellett tudjuk hazaira váltani. A különböző valuták, illetve devizák árfolyama azt mutatja meg, hogy milyen arányban cserélhetők ki egymással ezek a pénzek. Az árfolyam tehát lényegében egy ár, a pénz „külső ára”: egy ország fizetőeszközének piaci ára egy más ország pénznemében kifejezve. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az árfolyam azt mutatja meg, hogy egy egységnyi külföldi fizetőeszközért hány egységnyi belföldi fizetőeszközt kell adni.
Fontos megjegyeznünk, hogy az árfolyam változása a belföldi, nemzeti fizetőeszköz fel-, illetve leértékelődéseként is értelmezhető.
-
Ha valamilyen okból az árfolyam emelkedik, akkor az azt jelenti, hogy több egységnyi belföldi fizetőeszközt kell adnunk a külföldi fizetőeszköz egy egységéért, azaz a belföldi fizetőeszköz leértékelődik.
-
Ha valamilyen okból az árfolyam csökken, akkor a fentebb leírt jelenség fordítottja következik be, vagyis a nemzeti fizetőeszköz a vizsgálthoz képest felértékelődik.
Most már csak az a kérdés maradt, hogy megvizsgáljuk, milyen tényezők befolyásolják ténylegesen az árfolyamok alakulását. Az árfolyamokat több tényező együttesen határozza meg, s ezek súlya, szerepe eltérő a különböző korszakokban, nemzetközi árfolyamrendszerekben. Mivel az árfolyam gyakorlatilag a fizetőeszköz árát mutatja, így változásának hátterében, ugyanúgy, mint bármely más termék esetében a keresleti és kínálati tényezők hatása húzódik meg: az árfolyamot, miként a közönséges áruk árát, a valuták (devizák) kereslete és kínálata határozza meg. Ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy megismerjük a devizapiac működésének néhány alapvető jellemzőjét.