„Az állam én vagyok” - mondta XIV. Lajos. Mennyivel könnyebb volt őt azonosítani és milyen nehéz ma nyakon csípni, ki is az állam?! Hol és mikor ragadható meg? Próbáljuk meg tetten érni életünkben!
Természetesnek tartjuk, hogy a diákok kedvezményesen utazhatnak, többen ingyenes tankönyvben, a rászorulók szociális segélyben részesülnek. Örülünk, ha végre felújították az orvosi rendelőt, a városi uszodát, vagy ha beköltözhetünk az állami kamattámogatással épült új lakásba. Bosszankodunk, ha az áfa emelkedése miatt drágább lesz a mozijegy, a kinézett számítógép, vagy ha bérünkből adót vonnak le.
Ki, vagy mi is az állam? Hogyan gazdálkodik? Miért nem ad több támogatást, pedig annyi helyre tudnánk tenni a pénzét… Kinek a pénzét?
Ezek, vagy hasonló kérdések, gondolatok vetődhetnek fel bennünk, ha az állam gazdasági szerepvállalása kerül szóba. Elsőként tisztázzuk, hogy mit értünk állam alatt.
A fogalom minket gazdasági szempontból érdekel, tehát azok a központi, az egész nemzetgazdaságra ható kormányzati szervek (minisztériumok, hatóságok stb.) és az önkormányzatok tartoznak ide, amelyek a többi gazdasági szereplőtől jövedelmet vonnak el, és azok felhasználásáról döntenek. A központi szervek, valamint a helyi önkormányzatok gazdálkodása költségvetésben foglalható össze.
Miért nem vállalatokkal végeztetünk mindent? Miben ragadható meg az állam gazdálkodásának sajátossága?
Szemben a vállalkozói döntésekkel, amelyeket alapvetően a nyereségérdekeltség jellemez, az állami döntéseket nem kizárólag a gazdasági racionalitás hatja át. A gazdaság és a társadalom egészének érdeke időnként nem esik egybe a szigorúan nyereségérdekelt gazdálkodással. Hogyan is lehetne kimutatni egy könyvtár, egy kutatóintézet, egy múzeum, egy köztéri szobor, egy ünnepség közvetlen gazdasági hasznát? De ha ezekre nem költenénk, akkor szegényebbek lennénk, csak más értelemben.
