Amikor hitelt veszünk fel, lényegében holnapi pénzt cserélünk maira. A hitelfelvevő ugyanis hamarabb jut pénzhez, és hamarabb költi azt el, mint ahogy rendelkezésére állt volna: azaz több pénzzel fog rendelkezni a jelenben Ugyanakkor a felvett összeget a jövőben (gyakran részletekben) fizeti vissza, amivel lemond jövőbeni jövedelme egy részéről.
A hitel két szereplője:
A hitelező, a pénz tulajdonosa csak akkor hajlandó lemondani pénzének használatáról, ha cserébe nagyobb összeget kap vissza. Ez a növekedés a kamat, a kölcsöntőke használati díja. Általában a kölcsönadott összeg meghatározott százalékában fejezik ki. Ekkor kamatlábnak nevezzük (Például: ha a kamatláb 10 %, a kölcsönkapott összegen felül annak további 10 %-át is vissza kell adni a hitelezőnek.)
A hitel a kölcsöntőke ideiglenes átengedése kamat ellenében.
Az a vállalkozás, amely külső forrásként hitelt vesz igénybe, és ezáltal kamatfizetési kötelezettsége is keletkezik, úgy kell befektesse a kölcsönvett tőkét, hogy ki tudja majd fizetni a törlesztő részleteket és a kamatterhet is. Ha rossz döntést hozott, akkor csak a saját tőkéjét felélve tudja a hitelt visszafizetni. Tehát a hitel és a kapcsolódó kamat megtérülési követelményt támaszt a hitelt felvevő vállalkozással kapcsolatban.
Általánosságban elmondható, hogy a tőke alkalmas kamatszerzésre, hiszen pénz formában kölcsön adható. Ezt tovább gondolva, a tőke vállalkozásba történő befektetéséből származó jövedelmezőségének meg kell haladnia az egyszerű kölcsönadásból származó kamatbevételt!
Foglaljuk össze, mire tanít a hitel és a kamat!
-
Egy vállalkozás akkor működik hosszú-távon sikeresen, ha a vállalkozás jövedelmezősége meghaladja a hitel kamatlábát, (százalékban kifejezve).
-
A pénznek – mivel kölcsönadható – időértéke van, azaz képes jövedelmet termelni.
-
A mai pénz értékét tekintve közvetlenül nem hasonlítható össze a jövőbeni pénzzel.