1. Ki fizeti a révészt?

A kérdés szimbolikus, hiszen nem csak a révész szolgáltatásával kapcsolatban tehetjük fel a kérdést. Valahányszor felmerül, amikor azt keressük, ki vállalja az anyagi terheket, felelősséget egy szinte mindenki által kívánatos termék vagy szolgáltatás elkészítésért, nyújtásáért. Ki fizesse az orvosi vizsgálatot, a kórházi ellátást, az időjárás-előrejelzést, az utcai közvilágítást, a rendőrt, az iskolát, a könyvtárat, a tudományos kutatást? Ha ezekre mind az a válaszunk, hogy a közösség közös pénzéből fizessük, akkor szétterítjük a költségeket, és nem a szolgáltatást igénybe vevőt, hanem valamennyi, a közpénzhez hozzájárulót (adózót) terheljük. Felmerül a kérdés, hogy a termékek, szolgáltatások mely körét kell közösen finanszírozni. Nincs határozott válasz, de általában a következő termékek és szolgáltatások csoportok kerülnek bele:

  • amelyek fogyasztása nem hagyható a fizetőképességre (például oktatás, védőoltások stb.)

  • amelyek esetében túlságosan nagy lenne az egyén költsége (veseműtét, transzplantációk stb.)

  • amelyeket mindenki igénybe vesz, senki nem zárható ki, fogyasztója nem azonosítható (közvilágítás, honvédség működtetése, ünnepségek költsége stb.)

A közpénz a társadalom tagjainak, a gazdaság szereplőinek (háztartások, vállalatok) befizetéseiből származik. Alapvető formája már régóta az adó. Az az „intézmény”, amely az adót begyűjti, és a közösség érdekében dönt a felhasználásról és felhasználókról: az állam.