Lexikon leckénként

1 Mit jelent gazdálkodni?
2 Az áruk és a pénz világában élünk
3 Szereplők és kapcsolatok a piacgazdaságban
4 Pénztörténet (a kaori kagylótól a bankkártyáig)
5 A pénz szerepe és funkciói
6 Ahány ország, annyi bankjegy
7 Az infláció
8 Bevételek – kiadások
9 Hitelek – megtakarítások
10 Fizetési technikák
11 Pénz vagy tőke
12 A garázscégtől a multinacionális nagyvállalatig
13 Az állam, mint gazdasági szereplő
14 Az állam pénztárcája
15 „Ki fizeti a révészt”, avagy hogyan és miért adózunk?
16 Bankrendszer a mai gazdaságban
17 A tőkepiac és termékei
18 A pénzügyi közvetítők
20 Korszerű pénzkezelés
21 Kártyázzunk!
22 Az „előrehozott” vásárlás – a bankhitelek
23 Hitelekhez kapcsolódó pénzügyi számítások
24 Megtakarításból befektetés
25 Amit az értékpapír befektetésekről tudni érdemes
26 A befektetésekhez kapcsolódó pénzügyi számítások - befektetések értékelése
27 A biztosítások
28 Nyugdíjas évek


1. Mit jelent gazdálkodni?

Termék minden szükséglet-kielégítésre alkalmas dolog, ami a piacgazdaságban döntően áru formáját ölti. Fizikai, esztétikai és szimbolikus tulajdonságainak összessége az, ami valamilyen fogyasztói igény kielégítését szolgálja.
Szolgáltatás olyan tevékenység, amelynek közvetlen célja a szükségletek kielégítése, vagyis az előállítás és a fogyasztás szimultán, egy időben történik, mely mind az előállítótól, mind pedig a fogyasztótól aktív közreműködést igényel. A fodrász, akinek munkája eredménye, hogy újjávarázsolta a frizuránkat, vagy az orvos, aki gyógyulást hozott betegségünkre mind szolgáltatást végeznek. A bankok is szolgáltatnak, hiszen termékeikkel megkönnyítik az ügyfelek számára a pénzügyeik intézését. Ilyen például az átutalások, csoportos beszedési megbízások lebonyolítása, amivel időt és energiát takaríthatunk meg.
Termelési tényezők azok az erőforrások, más néven inputok, melyeket áruk és szolgáltatások előállítására (azaz termelésre) használnak. Négy fajtája van, melyek mindegyike szükséges a termeléshez: természeti erőforrás, tőkejavak, munkaerő és a vállalkozói készségek. De egyre gyakrabban az információt is, mint önálló termelési tényezőt is ide sorolják.
Munkaerő fizikai és szellemi erőfeszítések, amivel a természet javait, vagy mások által előállított termékeket új termékké, szolgáltatássá alakítjuk.
Természeti (tényezők) erőforrások természeti kincsek, energiák, folyamatok, amelyeket az ember a termelés során felhasznál. Két fő típusa a kimerülő, korlátozott mennyiségű (ásványkincsek) és a megújuló (termőföld, vízenergia) erőforrások.
Tőkejavak olyan termelési eszközök összessége, amelyeket az ember állított elő, hogy velük új javakat hozzon létre (gép, autó, pénz, üzem stb.)
Vállalkozó az a termelési tényező, ami/aki szervezőtevékenységével biztosítja a termelés kezdeményezését, a termelési tényezők kombinálását, a termelés irányítását.
Fogyasztó bárki, aki szükségletei kielégítése céljából termékeket/szolgáltatásokat vásárol. A fogyasztók nemcsak magánszemélyek, hanem közösségek, intézmények is lehetnek.
Termelő bárki, aki a szükségletei kielégítéséhez termékeket/szolgáltatásokat állít elő és értékesít.
Szükséglet anyagi javak és szolgáltatások iránti igény, ami hiányérzetet vált ki az emberben, ezért cselekvésre ösztönöz önmaga megszüntetése érdekében. A fogyasztói magatartás legfontosabb mozgatórugója.
Haszonáldozat annak a terméknek, jövedelemnek vagy bármely tevékenységnek az értéke, amelyről le kell mondani valamely kiválasztott gazdasági cél érdekében. Amiről lemondunk az a második legjobb alternatíva, hiszen ennek feladása nélkül nem lehetne a kívánt célt megvalósítani. A szűkösség velejárója a döntés, a döntésé pedig a haszonáldozat.
Szűkösség a gazdaságot jellemző általános jelenség, a közgazdaságtan alapproblémája, mely szerint a termeléshez rendelkezésre álló erőforrások nem elégségesek a szükségletek teljes kielégítésére. Ez az ellentmondás készteti a gazdaság szereplőit döntések meghozatalára.

2. Az áruk és a pénz világában élünk

Piac a csere színtere, ahol a vevő és az eladó, a kereslet és a kínálat találkozik egymással, ahol kialakul a termékek, szolgáltatások, termelési tényezők ára. A piac lehet egy konkrét, tényleges hely, de egy régió, vagy egy ország piacára is értelmezhetjük, sőt beszélhetünk a világpiacról is. Ugyanakkor értelmezhetjük egy termék, vagy szolgáltatás, vagy akár a termelési tényezők piacát is.
Piacgazdaság olyan gazdaság, amiben a gazdasági tevékenységeket a piac szervezi, koordinálja. A vevő a piacon jut hozzá a neki szükséges termékekhez és szolgáltatásokhoz, az eladó itt szembesül azzal, hogy el tudja-e adni a megtermelt javakat, milyen eredménnyel teheti meg ezt. A piac értékeli, hogy a vevők jövedelme mire elég, és hogy az eladók profitja mekkora lehet. Mindezzel folyamatosan szervezi az erőforrások elosztását is.
Magántulajdon a tulajdonviszonyok egyik formája, amely emberek, és dolgok viszonyában azt jelenti, hogy míg valaki szabadon rendelkezik egy dolog felett, addig mások ezt nem tehetik meg, tehát kizárhatóak a tulajdonlásból.
Verseny a gazdasági szereplők közötti rivalizálás, amelynek során a piaci lehetőségek kihasználásával igyekeznek helyzetüket optimalizálni.
Kereslet a kereslet a vevők vásárlási szándéka egy árura vonatkozóan. Az az árumennyiség, melyet az embereknek képesek és hajlandók megvenni a különböző árak mellett adott termékből.
Kereslet törvénye alacsonyabb árak mellett az emberek többet vesznek valamiből, míg magasabb árak mellett kevesebbet.
Kínálat a termelők, kereskedők eladási szándékát fejezi ki egy termékből, szolgáltatásból. Az a mennyiség, melyet az eladók hajlandók és képesek eladni a különböző árak mellett.
Kínálat törvénye az árak emelkedése esetén várható a kínálat emelkedése, az árak csökkenése mellett viszont a kínálat csökken.
Ár a termékek és szolgáltatások piacon kialakult, pénzben kifejezett cserearánya. Az ár egyben információt is közvetít, hiszen meghatározza a fogyasztók jövedelmének vásárlóerejét, az eladóknál pedig a nyereség (profit) nagyságát.
Egyensúlyi ár (piactisztító ár) az az ár, ahol a termékből eladásra felkínált mennyiség pontosan megegyezik a vásárolni szándékozott mennyiséggel (vagyis, amely ár mellett minden elkel a piacon és többlet kereslet sem jelentkezik.).
Túlkereslet az a piaci helyzet, amikor adott ár mellett (az egyensúlyi árnál alacsonyabb) a vevők többet szándékoznak megvásárolni, mint amennyit az eladók eladásra felkínálnak.
Túlkínálat az a piaci helyzet, amikor adott ár mellett (az egyensúlyi árnál magasabb) az eladók többet szándékoznak eladni, mint amennyit a vevők szándékoznak megvenni.
Helyettesítő termék azonos szükségletet kielégítő termékek, amelyek bizonyos körülmények mellett a fogyasztásban képesek kiváltani egymást. Ilyenek például a vaj és margarin, vagy fagylalt és jégkrém termékpárok.
Kiegészítő termék olyan termékek, amelyek fogyasztása, használata együtt történik. Ilyen termék párok például a fogkrém - fogkefe, vagy teniszütő – teniszlabda.
Ceteris paribus (minden egyéb változatlansága mellett) a közgazdasági modellek esetén használt leggyakoribb feltételezés, amikor minden egyéb változatlansága mellett, csak egy tényező változásának a hatását vizsgáljuk.

3. Szereplők és kapcsolatok a piacgazdaságban

Termelési tényezők piaca a termelés elindításához, fenntartásához szükséges erőforrások: tőke, természeti tényezők, munkaerő piaca. (A termelési tényezők piaca, ennek megfelelően további fontos részpiacokra bontható: a munkaerő piacra, a tőkepiacra, az ingatlanpiacra, hogy a legfontosabbakat említsük.
Fogyasztási cikkek piaca a végső fogyasztásra kerülő termékek és szolgáltatások piaca, ahol vevőként a fogyasztók (háztartások), eladóként pedig a termelők (vállalkozások) jelennek meg.
Export külföldre értékesített termékek, ilyenkor a termék elhagyja az országhatárt, és ellenértékként külföldi fizetőeszköz (deviza vagy valuta) áramlik be.
Import külföldről vásárolt termékek, ilyenkor termékek kerülnek be az országba és külföldi fizetőeszköz (deviza, vagy valuta) hagyja el.
Pénzügyi piacok a pénz cseréjének színtere, ahol a szabad pénzeszközök (megtakarítások) eljutnak a forrást kereső, igénylő szereplőkhöz. A pénzügyi piacok közvetítő intézményei a bankok, takarékszövetkezetek, brókercégek stb., amelyek a kínálatot gyűjtik és a keresleti oldalnak - üzleti megfontolások alapján, haszon reményében – közvetítik. A pénzügyi piacok különböző szempontok szerint csoportosíthatóak. Időbeliség alapján megkülönböztetjük a pénz- és tőkepiacot. Kibocsátás jellege szerint lehet nyílt és zárt piac. Funkciója alapján elsődleges és másodlagos piac. Az ügyletek esedékessége alapján pedig azonnali és határidős.

4. Pénztörténet (a kaori kagylótól a bankkártyáig)

Bank olyan profitorientált intézmény, ami betéteket gyűjt, hiteleket nyújt, valamint fizetéseket teljesít.
Klasszikus bankjegy lejárati idő nélküli, látra szóló (azonnali) fizetési ígérvény. A bank saját váltója.
Váltó határozott összegre, névre és időre szóló fizetési ígérvény. Forgatható értékpapír, vagyis még lejárata előtt átruházható.
Hitelügylet a bank pénzt helyez ki más gazdasági szereplőkhöz és ezáltal követelése keletkezik a hitel felvevőjével szemben.
Betétügylet pótlólagos forrást biztosít a bank számára, ezzel egy időben a banknak tartozása keletkezik a pénztulajdonossal szemben.

5. A pénz szerepe és funkciói

Számlapénz a pénz azon megjelenési formája, amikor fizikailag nem tapintható, gyakorlatilag csak számlákon nyilvántartott adat. A számlákat erre szakosodott intézmények (pl. kereskedelmi bankok) nyitják, majd vezetik az ezt igénylő gazdasági szereplők számára. A kereskedelmi bankok ma már elektronikusan, számítógépek segítségével tartják nyilván a számlákon lévő pénzt, illetve a számlán bonyolódó műveleteket (pl. készpénzfelvételt vagy egyéb műveleteket).
Készpénz a pénz egyik megjelenési formája, amikor bankjegy és érme formájában van jelen a gazdaságban.
Csereeszköz funkció más néven forgalmi eszköz funkció, amely esetében a pénz cserét közvetít.
Elszámolási egység funkció (értékegység) ebben a funkciójában a pénz kifejezi az áruk értékét, összemérhetővé, összehasonlíthatóvá teszi a különböző árukat, elősegítve ezzel a gazdasági kalkulációt.
Fizetési eszköz funkció a pénz ebben a szerepkörében önálló életet él, időben elszakad az áruk és szolgáltatások áramlásától, például, amikor hitelre vásárolunk, és később a hitel törlesztésére kerül sor.
Felhalmozási eszköz funkció a pénz ebben a szerepben jelenik meg, amikor kikerül a forgalom területéről, és később kerül felhasználásra, egy későbbi nagyobb értékű fogyasztásnak, vagy beruházásnak a feltételeit megteremtve, esetleg váratlan kiadások terhének csökkentésére.
Nemzetközi pénz egy adott pénz nemzetközi pénznek tekinthető, ha a pénz a csereeszköz, elszámolási egység, fizetési eszköz, felhalmozási eszköz szerepeket nem csak egy adott gazdaságban, hanem annak a keretein kívül is, tehát országhatároktól függetlenül, a nemzetközi áruforgalomban is betölti (pl. dollár, euro, jen).

6. Ahány ország, annyi bankjegy

Valuta egy ország pénze, fizetőeszköze, érme- és papírpénze a nemzetközi forgalomban.
Valutaárfolyam egy ország fizetőeszközének piaci ára egy más ország pénznemében kifejezve. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az árfolyam azt mutatja meg, hogy egy egységnyi külföldi fizetőeszközért hány egységnyi belföldi fizetőeszközt kell adni.
Konvertibilitás egy nemzeti valuta más nemzeti valutára való korlátozásmentes, szabad átválthatósága.
Deviza külföldi valutára szóló követelés.
Devizaárfolyam egy devizának egy másik devizában kifejezett ára.
Spekuláció olyan ügylet, melynek során a spekuláns a piaci árfolyamváltozásokból eredő nyereség reményében hajlandó kockázatot is vállalni.
Euró az EU közös pénze. A készpénzforgalomban az euró bankjegyek és érmék 2002. január 1-jén jelentek meg, melyek az eurót bevezető országokban felváltották a nemzeti valutákat.
Euróövezet (eurózóna) azon országok együttese az Európai Unión belül, ahol az euró a hivatalos pénznem.
Maastrichti Szerződés az Európai Unión belül az Euróövezetet létrehozó szerződés neve. 1992. február 7-én írták alá a dél-hollandiai Maastricht városában. Ez a szerződés fektette le az egységes európai pénz kialakulásának feltételeit, illetve a tagországok által elérendő, illetve betartandó, az euróövezeti tagságra vonatkozó kritériumokat.
Maastrichti Kritériumok az euró bevezetését szigorú feltételekhez kötik, e feltételeket együttesen maastrichti kritériumoknak hívják. Amely ország ezeket teljesíti, az bevezetheti az eurót, és lecserélheti nemzeti fizetőeszközét a közösség világszerte ismert, elfogadott és stabil valutájára.

7. Az infláció

Infláció tartós árszínvonal-emelkedés, amely általános áremelkedésre utal, és az egységnyi pénz elértéktelenedését jelzi.
Defláció tartós, általános árszínvonal csökkenés. Az infláció ellentettje, ilyenkor az inflációs ráta negatív, a pénz vásárlóereje nő.
Fogyasztói árindex a lakosság által fogyasztott termékek és szolgáltatások átlagos áremelkedését mutatja. Az egyes termékek árai nem egyforma mértékben emelkednek. A fogyasztói árindex a termékek egyedi árváltozásának a termék fogyasztási szerkezetével súlyozott átlaga, azaz az index az egyes termékek áremelkedésének mértékét nem ugyanazzal a súllyal veszi figyelembe.
Termékkosár a lakosság fogyasztását reprezentáló termékekből és szolgáltatásokból összeállított kosár, amely tükrözi egy átlagos jövedelmű és létszámú család havi fogyasztását. A kosárban lévő termékek és szolgáltatások átlagos árváltozását méri a fogyasztói árindex.
Inflációs ráta az infláció mérőszáma, vagyis az árváltozást mértékét megmutató hányados, amit árindexnek is szokás nevezni. A változás és a kiinduló árak (bázisárak) hányadosa mutatja az árszínvonal változását.
Alacsony (mérsékelt infláció) az infláció legalacsonyabb fokozata, ilyenkor az árszínvonal évente csak kis mértékben, néhány százalékkal nő. Az árak nem stabilak, de változásuk mértéke nem jelentős, hirtelen áringadozások nincsenek, a gazdaság stabil működését nem veszélyezteti.
Magas infláció az árszínvonal-változás éves mértéke két- vagy három számjegyű. Az árak hirtelen változhatnak, a mérsékelt inflációhoz képest jelentős a drágulás. A gazdaság stabilitása csorbát szenved, a háztartások vagyonukat, megtakarításaikat értékálló befektetésekbe helyezik, erőteljesen megnő az ingatlanok és a nemesfémek iránti kereslet.
Hiperinfláció a magas inflációnál is drasztikusabb esemény, amely az árszínvonal egyre gyorsuló emelkedésében nyilvánul meg, jellemzően rendkívüli gazdasági helyzet pl. háború következményeként. A hiperinfláció mértéke szélsőségesen különbözhet, lehet százalékban mérve három-négy számjegyű. Hiperinfláció esetén a pénzvagyon napok, órák leforgása alatt is semmivé válhat. A gazdaság szereplői úgy védekeznek, hogy a közvetlen árucsere felválthatja a pénz közvetítésével megvalósuló kereskedelmet.
Stagfláció olyan gazdasági helyzet, amikor megtorpanó gazdasági növekedés mellett egyidejűleg magas infláció a jellemző.
Keresleti infláció az inflációnak az a típusa, amikor a kínálathoz képest megnövekedett kereslet az előidézője a tartós árszínvonal emelkedésnek. Ez elindulhat akár a háztartások fogyasztási szokásainak megváltozása miatt (pl. áremelkedéstől tartanak, ezért „előrehozzák” vásárlásaikat), de elindulhat a vállalati beruházások emelkedése miatt is.
Kínálati (költség-) infláció az infláció olyan típusa, amikor a kínálat viszonylagos csökkenése következtében nő az árszínvonal. Lényege, hogy változatlan árak mellett csökken a vállalatok termelése (mert nőttek a költségeik). Az „áruhiány” miatt a változatlan szintű kereslet túlkeresletként jelenik meg. Ez indítja el az árszínvonal emelkedését.

8. Bevételek – kiadások

Háztartás azon személyek csoportja, akik jövedelemmel rendelkeznek, és ezt a jövedelmet jellemzően közösen használják fel, vagyis közösen fogyasztanak. A háztartások tagjait többnyire rokoni szálak kötik össze, egy-egy család általában egy-egy háztartást alkot.
Gazdasági körfolyamat a gazdaság egyszerűsített modellje, amely megmutatja, hogy a gazdaság szereplői eladóként, illetve vevőként hogyan jelennek meg a különböző piacokon, és e közben milyen reál-, illetve pénzügyi folyamatok zajlanak a gazdaságban.
Bér a munkaerő ára, a munkavállaló jövedelme, aminek nagyságát piaci (kereslet és kínálat) és nem piaci tényezők (szakszervezetek, állam) határozzák meg.
Tartós fogyasztási cikk azok a nagy értékű háztartási cikkek, amelyeket tartós használatra, nem egyszeri és azonnali fogyasztásra vásárolnak; ezek a család beruházásai. Ilyenek például a bútor, televízió, mosógép, mosogatógép, házi mozi rendszer, vagy a család autója.
Normál javak azok a termékek vagy szolgáltatások, amelyek kereslete nő a jövedelemnövekedés hatására.
Luxus javak azok a termékek vagy szolgáltatások, amelyek keresletének növekedése nagyobb, mint a jövedelemnövekedés mértéke.

9. Hitelek – megtakarítások

Megtakarítás el nem költött jövedelem, amit a gazdasági szereplők nem fordítottak egy adott időszak alatt fogyasztásra. A megtakarítások kezelésével az erre jogosult pénzügyi szolgáltatók (bankok, takarékszövetkezetek, befektetési szolgáltatók) foglalkoznak, amelyek segítenek a befektetési döntések meghozatalában.
Kényszer-megtakarítás a megtakarításoknak az a fajtája, amikor a pénztulajdonosok – áruhiány következtében - nem tudják mire költeni jövedelmüket. (Ez a jelenség nem jellemzi a fejlett gazdaságokat.) Másrészt kényszer-megtakarítás az is, amikor az állam „előírja”, hogy mire kell költenünk jövedelmünk bizonyos részét. Például a kötelező magánnyugdíjpénztári befizetés is ilyen megtakarításnak minősíthető.
Kockázat valamilyen várt eredmény bekövetkezése körüli bizonytalanság mértéke.
Kamat a kölcsöntőke használati díja. Általában a kölcsönadott összeg meghatározott százalékában fejezik ki.
Kamatláb a kamatnak a kölcsönadott összeg meghatározott százalékában kifejezett értéke.
Kamatos kamat a kamatszámításnak az a módja, amikor a futamidő alatt esedékes, de meg nem fizetett kamat növeli tőkeállomány összegét. A kamatperiódus végén a kamatot nem fizetik ki, hanem hozzáadják a tőkéhez és ez a következő időszakban többletkamatot eredményez.
Kamat-periódus az az időszak, amely alatt a kamat mértéke nem változik.
Futamidő időtartam, ami hitel esetén a hitel folyósítása és lejárata között eltelt időszakot jelenti, míg befektetések esetén - például kötvényvásárláskor - a kibocsátás és visszafizetés közötti időszakot jelenti.
Hitel kölcsöntőke ideiglenes átengedése kamat ellenében.
Teljes hiteldíj-mutató (THM) a hitelfelvétellel kapcsolatos összes költséget (azaz a kamat mellett a járulékos költségeket is) egy évre vetítve százalékos formában kifejező mutató. Ténylegesen megmutatja, hogy mennyibe kerül a hitel.

10. Fizetési technikák

Bankszámla a bank ügyfelének számlája, amelyen a bank kezeli és nyilvántartja a nála elhelyezett pénzt, kifizetéseket teljesít, illetve jóváírja az ügyfél számára beérkező összegeket, és értesíti mindezekről. Többféle típusa létezik, ilyen a folyószámla, a megtakarítási számla, a hitelszámla, illetve léteznek egyéb, elkülönített célú számlák is (pl. értékpapír számla, letéti számla).
Folyószámla olyan bankszámla, ami az ügyfél pénzforgalmának a lebonyolítását szolgálja. A folyószámlára utalják a munkáltatók a munkabért, erről fizethetik a számlatulajdonosok a közüzemi számláikat. A számlán lévő pénz után a bank folyószámla-kamatot fizet, ami azonban jóval alacsonyabb a betétszámlán lekötött pénzek után fizetett betéti kamatnál.
Megtakarítási számla (betétszámla) olyan bankszámla, amelyen meghatározott időtartamra, meghatározott feltételekkel (kamat, ismétlődő lekötés stb.) kerül elhelyezésre a betét, amit akkor érdemes választani, ha huzamosabb ideig nem akarjuk elkölteni a pénzt, és cserébe magasabb kamatot realizálhatunk.
Hitelszámla olyan bankszámla, amelyen a bank az ügyfél számára meghatározott feltételek teljesülése esetén felhasználható forrásokat bocsát rendelkezésre, melyeket meghatározott feltételek mellett visszakér. A hitelező (bank) és az adós (ügyfél) között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret áll rendelkezésre. A hitel felhasználásának, illetve visszafizetésének nyilvántartását szolgálja ez a számlafajta.
Fizetési forgalom a pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összességét jelenti. A fizetési forgalom lebonyolítása a hitelintézetek és a fizetések hitelintézetek közötti elszámolását segítő fizetési és elszámolási rendszerek feladata. A fizetési forgalom irányát tekintve lehet nemzeti és nemzetközi. A fizetési forgalom formája, módja szerint pedig megkülönböztetjük a készpénzes és készpénz nélküli fizetéséket.
Készpénz nélküli fizetési módok a fizetési forgalom egyik formája, ilyenkor a pénz nem jelenik meg fizikai formában, tehát készpénzként. Legelterjedtebb készpénz nélküli fizetési módok az átutalás, a csoportos beszedés, valamint a bankkártyával történő fizetés.
Átutalás a számlatulajdonos a számláját vezető hitelintézet számára megbízást ad, hogy a megbízásban megjelölt összeget számolja el bankszámlája terhére, a feltüntetett számlatulajdonos bankszámlája javára. Az átutalási megbízás alapján a bank megterheli a fizetésre kötelezett (vevő) bankszámláját és azt továbbítja a kedvezményezett (eladó) felé.
Betéti kamat a betétszámlán lekötött összeg után járó kamat, ami a lekötés időtartamától, és a betétként elhelyezett összeg nagyságától függ. Jellemzően kamatveszteséggel jár, ha az ügyfél a lejárat előtt akar a pénzéhez jutni.
Egységesített Betéti Kamatláb Mutató (EBKM) egy mérőszám, mely éves szinten százalékban határozza meg az egyes pénzügyi termékek (pl. betétek) tényleges hozamát, lehetővé téve így azok valós összehasonlítását, megkönnyítve a gazdasági szereplők döntéshozatalát.
Internetbank pénzintézet által nyújtott internetes banki szolgáltatások gyűjtőneve. Az internetes bankolás legfőbb előnye, hogy nem kell hosszú ideig várakozni, amíg pl. személyes ügyintézés esetén sorra kerülünk. Az egyes tranzakciók díjtételei jellemzően alacsonyabbak, mint a hagyományos ügyintézés esetén.
Sárga csekk a készpénz-átutalási megbízás hétköznapi elnevezése, a készpénzes fizetési módok csoportjába tartozik.
Bankkártya elektronikus fizetési eszköz, amit a bankok ügyfeleik rendelkezésére bocsátanak. A bankkártya névre szól, ez lakossági bankszámla esetén magánszemély, céges vagy vállalkozói bankkártyák esetében a cég neve, ill. a kártya használatára feljogosított személy is lehet.

11. Pénz vagy tőke

Üzleti vállalkozás olyan tevékenység, amely piacon jelenik meg, szükséglet kielégítésre alkalmas javakat – terméket, szolgáltatást – állít elő és ezek értékesítésével, nyereségszerzésre törekszik.
Befektetés a kiadások egyik csoportja, amely a termelés, a vállalkozás indításához szükséges egyszeri, nagy összegű, és fokozatosan (lassan) megtérülő kiadás. Ezt együttesen befektetett, vagy lekötött tőkének is nevezik.
Beruházás termelőeszköz előállítása vagy vásárlása (pl. gépek vásárlására, új üzemegység létrehozása), ami a vállalkozás által használt tőkejavak (termelőeszköz állomány) növekedésével jár.
Értékcsökkenés a befektetett, beruházott eszközök elhasználódási és megtérülési folyamata.
Kiadás a pénz csökkenésével járó tranzakciók elnevezése. A kiadásoknak két típusa van az egyik az, ami folyó jellegű költséget eredményez. Ilyen például egy vállalat esetén a nyersanyag, ami adott évben merül fel, és a termék eladásával még adott évben meg is térül. Szemben azokkal a kiadásokkal, amelyek lassan, fokozatosan (értékcsökkenés) térülnek meg, mint például a gépek megvásárlása.
Folyó költségek a termeléssel kapcsolatban felmerülő olyan ráfordítások, amelyek egy termelési periódusban (akár egy nap alatt!) merülnek fel és a termékek értékesítésével meg is térülnek.
Társadalmi környezet a vállalat működését befolyásoló demográfiai tényezők (a lakosság létszáma, etnikai és korösszetétele), a lakosság földrajzi elhelyezkedése és mobilitása, foglalkoztatottsága, szakképzettsége, kultúrája, életmódja, munkához való viszonya, egészségi állapota, környezettudatossága, vagyoni helyzete stb., illetve mindezek változási tendenciái.
Technológiai, technikai környezet a vállalat működését befolyásoló általános technológiai fejlettség, a szükséges nyersanyagok, eljárások, berendezések, infrastruktúra stb. megléte ill. beszerezhetősége.
Természeti környezet a vállalat működését befolyásoló természeti erőforrások helyzete, a kimerülő erőforrások rendelkezésre álló készlete, a környezetszennyezés állapota, problémájának társadalmi szintű kezelése.

12. A garázscégtől a multinacionális nagyvállalatig

Finanszírozás a vállalkozás pénzzel való ellátása. A finanszírozás biztosítja az induláshoz, majd a folyamatos működéshez szükséges pénzforrást, ami történhet saját forrásból és idegen forrásból is.
Idegen forrás a pénzpiac közvetítésével történő forrásbevonás, ami lehet hitelfelvétel (bankhitel, kereskedelmi hitel), bérlet (lízing), értékpapír kibocsátás.
Saját forrás a vállalkozás korábbi megtakarításból (készpénz, bankbetét, korábbi évek nyereségéből fel nem használt rész stb.), illetve meglévő tulajdonból (ház, autó, számítógép, mezőgazdasági gép, földterület, értékpapír stb.) történő finanszírozása.
Megtérülési követelmény a tőke vállalkozásba történő befektetése esetén ezen tőke jövedelmezőségének meg kell haladnia az egyszerű kölcsönadásból származó kamatbevételt, hiszen ellenkező esetben a befektető jobban járt volna a pénz puszta kölcsönadásával.
Korlátlan felelősség a gazdasági társaságokban vállalt fellelőségek egyik fajtája, ebben az esetben a tag a társaság hitelezőivel szemben - a társaság vagyona által nem fedezett tartozásokért - korlátlanul, általában a többi taggal egyetemlegesen a saját magánvagyonával is felel. Fontos, hogy a tagok korlátlan felelőssége kizárólag akkor és annyiban érvényesíthető, amikor és amennyiben a társasági vagyon nem fedezi a hitelezői követeléseket. (Korlátlan a felelőssége például a közkereseti társaság tagjainak (egyetemleges), vagy a betéti társaság beltagjának (többi beltaggal egyetemleges).
Korlátolt felelősség a gazdasági társaságokban vállalt fellelőségek egyik fajtája, ebben az esetben a tagok felelőssége a létesítő okiratban vállalt vagyoni hozzájárulás (törzsbetét, részvény) erejéig terjed ki, ezen felül a társaság tartozásaiért magánvagyonával nem felel. (Korlátozott a felelőssége például a betéti társaság kültagjának, a korlátolt felelősségű társaság tagjának, vagy a részvénytársaság tagjának (részvényesnek).
Társas vállalkozás olyan gazdálkodó szervezetek, más néven gazdasági társaságok, amelyek üzleti tevékenység folytatására szerveződnek, a tagok bocsátják rendelkezésre a társaság vagyonát, és a társaság saját cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.
Egyéni vállalkozás a vállalkozások legegyszerűbb formája, amelynél az induláshoz szükséges tőkét saját vagyonból kell biztosítani, és működése is saját munkán alapszik (esetleg családtagok, néhány alkalmazott segítségével). Egyéni vállalkozást - vállalkozói igazolvánnyal - nagykorú, cselekvőképes, állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár alapíthat.
Egyetemleges felelősség azt jelenti, hogy a gazdasági társaság tagja a társaság hitelezőivel szemben a többi taggal együtt korlátlanul, vagyis saját magánvagyonával is felel. Ez azt jelenti, hogy minden tag az egész adóssággal tartozik, de a kötelezettség egymás között egyenlő arányban oszlik meg. Ha bármelyikük teljesíti a tartozást, a többiek kötelezettsége is megszűnik. Ezt követően pedig a követelést kifizető megtérítést követelhet a többi tagtól.
Jogi személy egy sajátos, mesterségesen –jogszabály által - létrehozott vállalkozási forma. A jogi személyiséggel rendelkező vállalkozási formák közös jellemzője, hogy a létrehozó tagoktól elkülönült vagyonnal és szervezettel rendelkeznek. A jogi személyek mindig természetes személyeken keresztül (emberek, ügyvezetők) képviseltetik magukat.
Közkereseti Társaság olyan nem jogi személyiségű gazdasági társaság, amelyben a tagok csak természetes személyek lehetnek, akik közös gazdasági tevékenységet folytatnak, a vállalkozás kötelezettségeiért korlátlan és egyetemleges felelősséggel bírnak. A működéshez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják.
Betéti társaság (bt) olyan jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, aminek tagjait terheli a vagyoni részvétel kötelezettsége, vagyis vagyoni betétjük szolgáltatására kötelesek. A társaság tevékenységében mind a beltagok, mind a kültagok jogosultak személyes közreműködést vállalni. A nyereség és veszteség a tagok közötti vagyoni hozzájárulás arányában oszlik meg, de ez a cégalapítás során máshogy is szabályozható.
Korlátolt felelősségű társaság (KFT) olyan gazdasági társaság, mely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, s amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. A társaság kötelezettségiért a tag nem felel. Magyarországon 1930 óta ismert ez a társasági forma.
Részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékből álló részvény által képviselt alaptőkével alakul, és amelynél a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki (korlátozott a felelőssége, vagyis a részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel). Az Rt. részvényeseinek vagyoni hozzájárulásából keletkező alaptőkéje nyilvánosan működő részvénytársaság esetében nem lehet kevesebb 20 millió forintnál. A részvénytársaság elnevezésében utalni kell az alapítás, illetve a működési forma sajátosságaira a "zrt." vagy "nyrt." rövidítéssel.

13. Az állam, mint gazdasági szereplő

Externália külső gazdasági hatás, amikor egy bizonyos tevékenységből származó költségek vagy előnyök olyan szereplőnél jelennek meg, aki a tevékenységben nem kívántak részt venni (például környezetszennyezés).
Közjavak olyan javak, amelyeknek a fogyasztása (használata) közösen történik. Az egyes fogyasztók fogyasztása nem csorbítja mások lehetőségeit, és a fogyasztásból nem zárható ki senki. Ilyen például a közbiztonság, vagy honvédelem, aminek a finanszírozása az államháztartásból történik meg.
Stabilizációs feladatkör az állam egyik szerepköre, amelyben lépéseket tesz a gazdasági egyensúly létrejötte érdekében, mert az önszabályozó piac ezt nem minden esetben biztosítja. Kezeli a munkanélküliség, infláció, gazdasági visszaesés, deficit problémáját a gazdaságpolitikai célkitűzéseknek megfelelően.
Redisztribuciós (újraelosztási) feladatkör az állam beleavatkozik a jövedelmek piaci elosztásába, újraosztja a jövedelmeket, ami azt feltételezi, hogy azoktól, akiknek több jövedelme van, elvesz (adók formájában), és azoknak juttatja (transzfer), akiknek nincs vagy kevesebb van.
Allokációs feladatkör az állam egyik funkciója, amelynek keretében a társadalmi szükségletek kielégítésére állít elő javakat (közjavak) és nyújt szolgáltatásokat. Az állami beavatkozás oka az, hogy bizonyos szükségletek kielégítéséről a piac nem gondoskodik, vagy ezt nem hatékonyan teszi (monopóliumok, externáliák), így az államnak kell ezeket magára vállalnia.
Államháztartás a közösségi feladatok ellátását, működtetését szolgáló „pénztárca”. A közösségi feladatok jelentkezhetnek: központilag (országosan), régiókban és a helyi településeken. Nem egységes egész, hanem az alrendszerein keresztül működik, ezzel megosztja a feladatokat és a feladatok ellátásához összegyűjtött forrásait.
Költségvetési politika (fiskális politika) a gazdaság befolyásolásának eszköze, amikor az állam a bevételek (döntően adók) és kiadások (útépítés, intézmények működtetése, épületek felújítása stb.) alakításával, illetve ezek szerkezetének alakításával hat a gazdaság működésére.

14. Az állam pénztárcája

Kormányzati vásárlás áruk és szolgáltatások vásárlása az állam részéről. Ilyen kiadások a honvédelemre, a közbiztonság fenntartására, az egészségügyi ellátás megszervezésére, az oktatás biztosítására fordított pénzösszegek.
Transzferek ellenszolgáltatás nélküli jövedelem átengedés, amikor a kormányzat jövedelmet (segélyek, támogatások stb.) juttat a gazdasági szereplőknek.
Adó közvetlen ellenszolgáltatás nélküli jövedelemátengedés, amelyet az állam kényszer útján hajt be.
Közvetett adó az adók egyik fajtája. Ebben az esetben az adó alanya és az adóterhet viselő különböző: például az ÁFA esetében, ahol az adókötelezettség az árukat és szolgáltatásokat forgalmazó vállalatokat terheli, ők állapítják meg az adó nagyságát, építik be a termék árába, de az adóterhet mégis a fogyasztók viselik, akik az árban megfizetik az adót is.
Közvetlen adó az adók egyik fajtája. Ebben az esetben az adó alanya és az adóterhet viselő azonos: például társasági adó, amikor is a vállalatokra vetik ki az adót, tehát ők az adóalanyok, és ők azok, akik kötelesek a nyereségüknek egy meghatározott hányadát a költségvetésbe befizetni.
Központi adó az adók egyik fajtája az adók hatóköre alapján, ilyenkor az állam bevétele a nagy közös kasszába folyik be, ilyen pl. az ÁFA.
Helyi adók az önkormányzatok által kivetett adók, amelyet az adózók a lakóhelyük önkormányzatának fizetnek. A helyi adók mértékének határait központilag rögzítik, de egyes esetekben a tényleges adónagyságot már a helyi önkormányzatok határozzák meg. Dönthet úgy is egy önkormányzat, hogy egy adót nem vet ki. Helyi adók a vagyoni, kommunális jellegű adók, de helyi adó az iparűzési- és gépjárműadó is.
Lineáris adó állandó (fix) az adókulcs, ezért az adó nagyságát az adóalap változása határozza meg.
Degresszív adó olyan adó, amikor az adókulcs, így az adó mértéke is az adóalap változásának függvényében változik, ha nő az adóalap, akkor csökken, ha viszont csökken, akkor az adókulcs, és az adó mértéke is nagyobb lesz.
Progresszív adó az adókulcs, így az adó mértéke is az adóalap változásának függvényében változik, ha nő az adóalap, akkor nő, ha viszont csökken, akkor csökken az adókulcs, és az adó mértéke is kisebb lesz.
Vagyonadó az adózók rendelkezésére álló vagyon (reáliák: ingatlan, műtárgyak, részvény, betét stb.) után fizetett adó.
Jövedelemtől függő adó az az adó, ami az adóalap változásával együtt változik. Ilyen például a személyi jövedelemadó is, mert a magánszemélyek által megszerzett jövedelemmel (a jövedelem az adóalap) együtt változik a befizetett adó nagysága.
Forgalmi adó olyan adó, melyet az áru- és szolgáltatás forgalomra vetnek ki.
Deficit hiány, kiadási többlet. Az államháztartással összefüggésben azt jelenti, amikor az állami kiadások meghaladják a bevételeket. Ebben az esetben az állam megtakarítása negatív. Az állami túlköltekezést hitelfelvétellel lehet finanszírozni.
Szufficit bevételi többlet, az államháztartással összefüggésben azt jelenti, amikor az állami bevételek meghaladják a kiadásokat. Ebben az esetben az állam megtakarítása pozitív.
Államkötvény az állam által kibocsátott egy évnél hosszabb lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az államadósság finanszírozásának egyik eszköze.
Kincstárjegy az állam által kibocsátott rövid távú, 1 éven belül lejáró értékpapír, amely az állami kiadások finanszírozásához járul hozzá. Két fajtája a diszkont kincstárjegy és a kamatozó kincstárjegy.

15. „Ki fizeti a révészt”, avagy hogyan és miért adózunk?

Adórendszer azoknak az adóknak (adónemeknek), adó jellegű jövedelem elvonásoknak és beszedési módoknak az összessége, amelyeket egy adott államban együttesen, egy időben, és mindezt a társadalmi igazságosság címén alkalmaznak.
Adófizetési kötelezettség jövedelmet, bevételt, vagyont szerző jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, illetve egy adott ország területén jövedelemmel, bevétellel, vagy vagyonnal rendelkező természetes személyek kötelezettsége arra, hogy befizetéseikkel hozzájáruljanak az államháztartás szervezeteinek és az egyes rendszereinek (pl. egészségügyi, nyugdíj, stb.) fenntartásához, működtetéséhez.
Illeték olyan kötelezettség, amit valamilyen állami szolgáltatás igénybevételéért kell fizetni. Ilyen például a lakás-, ház- vagy telekvásárlás után fizetett illeték, de ilyen az ajándékozási illeték is, ezek mind vagyonátruházással kapcsolatosak. Illetéket kell fizetni okiratok (pl. személyi igazolvány, jogosítvány, útlevél) elkészülténél, kiállításánál is, és különböző államigazgatási, bírósági eljárásoknál is. Az illetéket fizethetjük illetékbélyeg vásárlással, vagy közvetlenül pénzzel. Az illetékek megfizetéséből származó bevételek a helyi és központi költségvetésbe folynak be.
Bírság bizonyos jogszabályok be nem tartása esetén kirótt befizetési kötelezettségek (pl.: gyorshajtás), ami befolyik az államháztartásba.
Járulékok olyan adójellegű befizetések, elvonások, melyek a társadalombiztosítási alapok (Egészségbiztosítási és Nyugdíjbiztosítási Alap) kiadásainak fedezésére szolgálnak. Ezeket a befizetéseket a központi költségvetéstől elkülönülten kezelik, és csak meghatározott célra fordíthatók.
Vám olyan ellenszolgáltatás nélküli jövedelemátengedés, amit az ország vámhatárán átléptetett vámáru után fizetnek a gazdaság szereplői az államnak. Az állami bevételek egyik fajtája.
Személyi jövedelemadó (SZJA) olyan adó, amit magánszemélyek (természetes személyek) fizetnek a belföldön megszerzett jövedelmük után. Kötelesek az adózók az adóévben (minden egyes naptári évben) jövedelmüket és az azt terhelő adót megállapítani, bevallani és megfizetni. A befizetendő, vagy visszatérítendő összeget az adóelőleg levonásával kell megállapítani.
Sávos adó azt jelenti, hogy a törvény évente jövedelmi sávokat jelöl ki, melyekhez különböző adókulcsok tartoznak. Az adókulcsok csak az adott sávra érvényesek.
Társadalombiztosítási járulékok az egészségügyi és nyugdíjjárulékok, amit részben a munkavállaló, részben pedig a munkaadó fizet be a társadalombiztosítási alapokba, és fedezetéül szolgál a nyugellátásnak és az egészségügyi rendszer működésének. A befizetés nagyságát a munkaviszony alapján a bruttó bér százalékában határozzák meg.
Általános forgalmi adó (ÁFA) szolgáltatásnyújtás, illetve termékértékesítés után fizetendő adó, amit a termelés és a forgalmazás minden szakaszában a hozzáadott érték után kell megfizetni (tehát többfázisú, illetve hozzáadott érték jellegű adó), de ugyanakkor az adóterhet a termék vagy szolgáltatás végső felhasználója viseli. Közvetett adó, mert az adót viselő és az adóterhet megfizető elkülönül. A magyar áfa-szabályozás teljes mértékben megfelel az európai uniós előírásoknak.
Társasági adó (TAO) olyan jövedelemadó, amelyet gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás fizet a gazdasági tevékenységből származó jövedelme után, vagyis a társaságoknál képződő vállalkozási nyereség (profit) az adó alapja.
Jövedéki adó olyan adó, amelyet luxus, vagy egészségre ártalmas termék után kell fizetni, amely beépül az ÁFA alapjába. Ellenőrzött termelés, illetve import mellett szedhető be ez az adófajta, ami bevételt biztosít az államnak, és az egyes javak fogyasztásának befolyásolását teszi lehetővé.
Helyi adók az önkormányzatok által kivetett adók, amelyet az adózók a lakóhelyük önkormányzatának fizetnek. A helyi adók mértékének határait központilag rögzítik, de egyes esetekben a tényleges adónagyságot már a helyi önkormányzatok határozzák meg. Dönthet úgy is egy önkormányzat, hogy egy adót nem vet ki. Helyi adók a vagyoni, kommunális jellegű adók, de helyi adó az iparűzési- és gépjárműadó is.

16. Bankrendszer a mai gazdaságban

Bankrendszer egy ország bankjainak és azok tevékenységeinek összessége. Elsődleges feladata, hogy közvetítsen a gazdaság megtakarításokkal rendelkező, és a megtakarításokat felhasználni kívánó szereplői között.
Megtakarító a pénzpiac kínálati oldalán megjelenő gazdasági szereplők, akik szabad pénzeszközökkel rendelkeznek.
Forrásigénylő a pénzpiac keresleti oldalán megjelenő gazdasági szereplők, akiknek pénzeszközökre van szükségük, mert nem áll rendelkezésükre elegendő saját forrás.
Közvetlen forrásközvetítés a forrásközvetítés azon fajtája, amikor a forrást nyújtó közvetlenül vállalja a forrás rendelkezésre-bocsátásával járó kockázatot, ilyen például, ha kötvényt vásárolunk.
Közvetett forrásközvetítés a forrásközvetítés azon fajtája, amikor a pénzügyi közvetítő vállalja a kockázatot a forrás rendelkezésre-bocsátásával, ilyen például, ha a bankban elhelyezett pénzünket a bank hitel formájában kihelyezi. Ebben az esetben a forrás kihelyezésével járó kockázat már a banké.
Kétszintű bankrendszer a bankrendszer olyan formája, amelyben a központi bank az ügyfelekkel közvetve, a kereskedelmi bankokon keresztül áll kapcsolatban. A jegybank nem profitorientált, működését más szempontok vezérlik. A bankrendszer második szintjén álló bankok foglalkoznak közvetlenül a gazdaság szereplőinek kiszolgálásával.
Egyszintű bankrendszer a bankrendszer olyan formája, amelyben a központi bank (vagy a hozzá kötődő szakosított pénzintézetek) közvetlen kapcsolatban áll a gazdaság szereplőivel (háztartás, vállalat, állam, külföld), tehát vezeti számláikat, és hitelt folyósít számukra. Az egyszintű bankrendszer tipikus példái a volt szocialista országokban alakultak ki.
Jegybank egy ország központi bankja, amely kétszintű bankrendszer esetén az első szinten áll, és ezért „bankok bankjának” is nevezik. A jegybank – a monetáris politika eszköztárát felhasználva – törekszik a gazdaság stabil működésének elérésére és fenntartására.
Kereskedelmi bank a kétszintű bankrendszer második szintjén álló pénzintézetek, melyek profit reményében pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak (pl. betéteket gyűjtenek és hiteleket nyújtanak) a gazdaság szereplői részére.
Magyar Nemzeti Bank a magyar bankrendszer központi bankja, 1924. június 24-én kezdte meg munkáját. Napjainkban a Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, tevékenységének kereteit a jegybanktörvény szabályozza. A Magyar Nemzeti Bank feladatának ellátása érdekében független szervezetként működik. A jegybank élén az elnök áll, akit a miniszterelnök javaslatára hatéves időtartamra a köztársasági elnök nevez ki.
Monetáris politika az állam gazdaságpolitikájának egyik eszköze, amely a gazdaság stabil működését hivatott fenntartani. Ezen belül fő célként az árstabilitás elérésével és fenntartásával összefüggő gazdaságpolitikai célok megvalósításában működik közre. A monetáris politika meghatározásának és megvalósításának letéteményese a központi bank. Vezeti a hitelintézetek pénzforgalmi számláit, ezen intézményekkel monetáris célú műveleteket végez. Meghatározza a monetáris célú műveletekhez (monetáris politikai eszközökhöz) kapcsolódó kamatlábak mértékét. Jegyzi és közzéteszi az adott ország törvényes fizetőeszközének külföldi pénznemekhez viszonyított árfolyamát.
Árstabilitás az árak viszonylagos változatlansága, amelyet a központi bank hivatott biztosítani monetáris politikájának segítségével. Az árstabilitás, az alacsony és kiszámítható mértékű infláció azért fontos, mert ennek hiánya pluszköltségeket okoz a gazdaság számára, és bizonytalanságokat eredményez a jövedelmek újraelosztásában.
Likviditás többféle értelemben használhatjuk, egyrészt fizetőképességet jelent, vagyis a kötelezettségek teljesítésének képességét, ami egy bank esetében nagyon fontos, és azt jelenti, hogy az ügyfél bármikor hozzájuthat a pénzéhez. Másrészt pénzzé tehetőséget jelent, vagyis egy adott befektetés milyen gyorsan tehető pénzzé.

17. A tőkepiac és termékei

Értékpapír tulajdonjogot vagy követelést (hitelviszonyt) megtestesítő okirat. Lényegében különböző időpontbeli pénzek cseréjének eszközeként használjuk.
Hitelpapírok azok az értékpapírok, amelyek dokumentálják, hogy az értékpapír vásárlója a pénzét kölcsönadja az értékpapír kibocsátójának. Ilyen értékpapír pl. a kötvény. A hitelpapírok esetében a leggyakoribb csoportosítás a futamidő szerinti, amely alapján megkülönböztetjük a rövid és hosszú lejáratú hitelpapírokat.
Fix kamatozás a kamatozás azon formája, amikor a futamidő elején meghatározzák a teljes futamidőre vonatkozó kamat mértékét, amit az értékpapír névértékének százalékában adnak meg.
Változó kamatozás a kamatozás azon formája, amikor a futamidő alatt előre kijelölt időpontokban határozzák meg a következő kamatperiódusra fizetendő kamat mértékét. Ilyen esetekben a kamat mértéke valamely általánosan elfogadott piaci kamatszinthez (vagy pl. az infláció mértékéhez) van kötve.
Részvény tulajdonosi jogokat megtestesítő, forgalomképes értékpapír. A vállalkozás alaptőkéjének meghatározott hányadát testesíti meg. A részvényes a vállalkozás tulajdonosa, részvénye névértékének erejéig, ezért jogosult a vállalkozás nyereségének arányos részére, az osztalékra.
Osztalék a részvény hozama, amit a vállalat fizet adózott eredményéből a részvényeseknek. Az osztalék mértékéről és kifizetéséről a közgyűlés dönt.
Értékpapír piac a pénzügyi piacok egyike, a tőkeközvetítés fő színtere. Az értékpapír tranzakciók terepe, vagyis az értékpapírok adásvételének, a kereslet és a kínálat találkozásának a helyszíne.
Elsődleges piac az értékpapírpiacnak az a része, amelyen az értékpapírok kibocsátásra kerülnek. Azon tranzakciók köre, amelyekben a kibocsátó értékesíti az értékpapírjait, legyen az akár kötvénykibocsátás, vagy részvény-értékesítés. Ezen tranzakciók eredményeképpen jut a vállalat (vagy egyéb gazdálkodó) a szükséges tőkéhez.
Másodlagos piac az értékpapírpiac azon része, ahol a már kibocsátott értékpapírok adás-vétele történik. Ezek a tranzakciók a kibocsátók pénzügyi helyzetét közvetlenül már nem befolyásolják, mindössze az értékpapírok tulajdonosi köre változik.
Tőzsde meghatározott értékpapírok és áruk koncentrált piaca, ahol a kereskedelem szervezett keretek között, átlátható módon, meghatározott rend szerint történik.
Tőzsdén kívüli kereskedés azok a kereskedési helyek, amelyek nem rendelkeznek a tőzsdéhez hasonló szabályozott keretekkel, illetve szigorúan meghatározott szabályokkal.
Budapesti Értéktőzsde (BÉT) a magyar tőzsde 1864. január 18-án kezdte meg működését Pesten. Az intézmény először értékpapírtőzsdeként jött létre, de négy évvel később magába olvasztotta a gabonakereskedelem központját és felvette a Budapesti Áru- és Értéktőzsde (BÁÉT) nevet. 1948. május 25-én Budapesti Áru- és Értéktőzsdét feloszlatták, annak vagyonát pedig állami tulajdonba vették. A Budapesti Értéktőzsde a rendszerváltást követően - 1990. június 21-én - újra megnyitotta kapuit. A Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde tevékenységének integrációja révén, 2005. november 2. óta árupiaci kereskedelem is folyik a BÉT-en.
Bróker tőzsdei alkusz (tőzsdeügynök), aki megbízói számára tőzsdei vagy azon kívüli üzletet köthet.

18. A pénzügyi közvetítők

Befektetési alap a befektetők pénzének összegyűjtésére és a gazdaságba történő beforgatására szakosodott pénzügyi vállalkozások, amelyek azok számára jöttek létre, akik nem rendelkeznek megfelelő szakértelemmel és/vagy elegendő idővel ahhoz, hogy befektetési döntéseiket önállóan hozzák meg. A befektetés költségei és hozamai a befektetési jegyek tulajdonosai között tulajdoni arányuknak megfelelően kerülnek szétosztásra.
Befektetési jegy egy befektetési alap vagyonából a befektetők egységnyi részesedését testesíti meg, melyeket az alapkezelő a befektetési jegyek vásárlói számára értékesít.
Nyugdíjrendszer a társadalombiztosítási rendszer egyik eleme, amelynek célja, hogy a nyugdíjas kort elérve biztosítsa az időskori megélhetés fő forrását, a nyugdíjjáradékot, azaz a nyugdíjat, aminek feltétele a jogosultság megszerzése, vagyis a keresőkorban befizetett járulékok. A magyar nyugdíjrendszer 3 fő elemből áll: 1. társadalombiztosítás; 2. kötelező magán-nyugdíjpénztárak; 3. és önkéntes nyugdíjpénztárak.
Magán-nyugdíjpénztár a hazai nyugdíjrendszer második pillérét megtestesítő pénzügyi közvetítő intézmények, Valamely magán-nyugdíjpénztárba való belépés az első munkaviszony létrejöttével egy időben kötelező, de egyszerre csak egy pénztárnak lehetünk tagjai. A fizetendő nyugdíjpénztári tagdíj mértékét törvény határozza meg. A magán-nyugdíjpénztári számlán összegyűlt pénzhez csak a nyugdíjba vonulást követően juthatunk hozzá.
Önkéntes-nyugdíjpénztár a hazai nyugdíjrendszer harmadik pillérét megtestesítő pénzügyi közvetítő intézmények,melyek lehetőséget biztosítanak tagjaik számára, hogy aktív éveik alatt megszerzett jövedelmükből előtakarékoskodjanak nyugdíjas éveikre. Az önkéntes nyugdíjpénztárba való belépés nem kötelező, a havi befizetés mértéke és egyénileg határozható meg. Egyszerre több önkéntes pénztárnak is tagjai lehetünk. Az összegyűjtött megtakarítások sorsáról legkorábban 10 éves tagság után dönthetünk, ami akkor is igaz, ha ezt megelőzően kiléptünk a pénztárból.
Biztosítás előre nem látható, véletlenszerűen bekövetkező, vagy majd valamikor biztosan bekövetkező, anyagi következményekkel is járó eseményre való felkészülést szolgálja. A biztosítási szerződés keretében a biztosított biztosítási díj megfizetésére vállal kötelezettséget, a biztosító pedig a biztosítási esemény bekövetkeztekor a káresemény a szerződésben meghatározott mértékű kompenzálását vállalja.
Faktoring egy megállapodás a faktorház (faktoringgal foglalkozó pénzügyi vállalkozás) és az árut, szolgáltatást nyújtó vállalat (eladó) között. Ennek keretében a faktorház megvásárolja az eladó követelését a vevőtől. A követelés megvásárlását követően a faktorház lesz jogosult a követelés beszedésére a fizetés határidejének lejártakor.
Lízing két szereplő, a lízingbe adó és a lízingbe vevő meghatározott időre szóló szerződése. Ennek keretében a lízingbe adó vállalja, hogy a szerződés tárgyát képező eszközt (ami legtöbbször valamilyen gépi berendezés, jármű, de lehet ingatlan is) megvásárolja, és a lízingbe vevő részére átengedi annak használati jogát. Cserébe a lízingbe vevő köteles lízingdíjat fizetni, amely a vételár kamatokkal növelt értékének adott naptári időszakra (hónap, év, stb.) eső hányada. A lízingszerződés lejártakor a lízingtárgy automatikusan vagy a maradványérték (ami általában a lízingtárgy használt piaci árának felel meg) megfizetése ellenében a lízingbe vevő tulajdonába kerülhet, attól függően, hogy hogyan állapodtak meg a lízingszerződés megkötésekor. A lízing több kiegészítő szolgáltatást is magában foglalhat (pl.: biztosítás, szállítás, stb.).
Pénzügyi lízing a lízingtársaság megvásárolja a lízingbe vevő által igényelt eszközt, amit rendszeres díjfizetés ellenében (lízingdíj) meghatározott időre a lízingbe vevőnek átad. Annak ellenére, hogy a lízingszerződés lejártáig az eszköz tulajdonosa a lízingtársaság marad, a karbantartás általában a lízingbe vevőt terheli. A lízing lejártakor a vevőnek lehetősége van a maradványérték megfizetésével a lízingelt eszköz megvásárlására, így az a vevő tulajdonába kerül.
Operatív lízing a lízing egyik fajtája, aminek során a bérelt eszköz (gép) mindvégig a lízingtársaság tulajdonában marad. A gyártók, vagy a lízingcég vállalhatja továbbá az eszközök modernebbre cseréjét, esetleg a karbantartást/üzemeltetést is.

20. Korszerű pénzkezelés

Pénzforgalmi bankszámla a vállalkozások és személyek pénzforgalmának lebonyolítását szolgáló bankszámla.
Kondíciós lista a banki termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos költségeket és felszámított díjakat tartalmazó tájékoztató dokumentum, melyet minden bankban kötelező nyilvánosan az ügyfelek rendelkezésére bocsátani.
Pénzforgalmi jelzőszám belföldön egy 24 (3x8) karakterből álló számsorozat, amely tartalmazza a hitelintézet azonosítóját, valamint az ügyfélszámla azonosítót és speciális ellenőrző számjegyeket.
Bankszámla-kivonat a bank által legalább havi rendszerességgel minden ügyfél részére kötelező jelleggel megküldött dokumentum (a legtöbb banknál kérhetjük e-mail-en vagy az internet banki postaládánkba is), amelyben a bank arról értesít bennünket, hogy a legutóbbi értesítés óta a számlánkon milyen pénzmozgások történtek.
Elektronikus banki szolgáltatás gyakori nevén e-banking, amely alatt minden olyan elektronikus pénzügyi szolgáltatást értünk, amelynek segítségével egyszerűen, gyorsan, kényelmesen, akár otthonról is, a hétvégén vagy a nap 24 órájában, sorban állás nélkül, biztonságosan intézhetjük mindennapos pénzügyeinket.

21. Kártyázzunk!

Betéti kártya (debit card). E bankkártyatípus esetében a bank a vásárlás/készpénzfelvétel összegével azonnal vagy nagyon rövid időn belül megterheli az ügyfél számláját, aki csak a számláján lévő összeg – pontosabban az azon lévő fedezet – erejéig költhet. (A bank az ügyfél kérése alapján folyószámlahitel-keretet is megállapíthat.)

Hitelkártya (credit card) a kártyához a bank és a kártyabirtokos közötti szerződésben meghatározott mértékű hitelkeret kapcsolódik, amelyet egy hitelszámlán tartanak nyilván. Amikor a kártyabirtokos használja a kártyáját, maximum a hitelkeret erejéig kölcsönt kap a banktól. Amennyiben a kártyabirtokos a teljes tartozását visszafizeti a számlakivonaton feltüntetett fizetési határidőig, a vásárlásra fordított összegek vonatkozásában a kártyához kamatmentes hitelperiódus járul. Készpénzfelvétel esetén a bank a tranzakció napjától kezdődően hitelkamatot számít fel a készpénzként felvett összegre.
Terhelési (charge/delayed debit) kártya a bank a kártyabirtokos kiadásait egy technikai számlán gyűjti. Egy meghatározott időszak (egy hónap vagy ritkábban egy negyedév) elteltével a kártyabirtokos számlát kap a banktól, s az azon szereplő összeget egyben kell kifizetnie egy meghatározott időpontig. Ha eddig az ügyfél rendezi tartozását, a bank kamatot nem számol fel.
ATM (Automated Teller Machine) Bankjegykiadó automata
POS-készülék (Point of Sale = vásárlás helye) azon üzletekben, melyek kártyaelfogadó helyek, a vásárlás ellenértékének kártyával történő kifizetésére szolgál. (Ha egy üzlet kirakatában, ajtaján vagy pénztáránál megtaláljuk a kártyánkon található kártyatársaság védjegyét, akkor fizethetünk vele.)
PIN kód a bankkártya birtokosának azonosítására szolgáló, hazánkban általában 4 számjegyből álló titkos személyi azonosító szám.

22. Az „előrehozott” vásárlás – a bankhitelek

Hitel egy olyan pénzügyi művelet, amelynek során a hitelező lemond az áru, szolgáltatás ellenértékének azonnali kifizetéséről (kereskedelmi hitel), vagy közvetlenül pénzt ad az adósnak (bankhitel), aki a hitelszerződésben foglalt határidőre kifizeti a megállapodott összeget, azaz a tartozását.
THM (Teljes Hiteldíj Mutató) a hitelt terhelő, egy évre számított költségek és kamat mértékét tartalmazza, százalékban megadva. Előfordulhat, hogy a felvett hitelhez kapcsolódóan olyan költségeket is meg kell fizetni, amelyeket a THM nem foglal magában. Ilyen például a lakáshitelhez kapcsolódó közjegyzői díj.
Jelzálogjog a lakáskölcsönök fedezete leggyakrabban maga a hitellel megvásárolt ingatlan, amelyre a hitelező bank jelzálogjogot jegyeztethet be. Ez azt jelenti, hogy ha az adós fizetési kötelezettségeinek nem tesz eleget, akkor a bank a tartozás fejében értékesítheti, elárvereztetheti az ingatlant, hogy visszaszerezze pénzét.
Zálogjog az ingatlanon kívül egyéb értékes vagyontárgyak, ékszerek, festmények, a hitelre vásárolt autó is lehetnek biztosítékai, zálogai a hitelszerződésnek. A zálogjog alapján - ha az adós nem tud fizetni - a zálogba helyezett vagyontárgy a bank tulajdonába kerül.
Kezesség olyan biztosíték, amikor a hitelt felvevő adós helyett nemfizetés esetén a kezes felel, ő tartozik fizetni. Két fajtája az egyszerű és a készfizető kezesség. Az egyszerű kezesség esetén először az adóson kell behajtani a tartozást, s ha ez nem sikerül, akkor lehet a kezestől követelni a fizetést. Az ún. készfizető kezesség esetében a fizetést elmulasztó adós helyett rögtön a kezesen követelhetik a tartozást.
Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR, korábbi, közismert nevén BAR-lista) Adatbázis, melybe a magánszemélyek közül azok kerülnek, akik bármely hitelük esetében a mindenkori minimálbér összegét elérő, 90 napnál hosszabb ideig fennálló késedelmes tartozást halmoznak fel. A listába kerülés a későbbiekben kedvezőtlenül befolyásolhatja a hitelhez jutási esélyeket.

23. Hitelekhez kapcsolódó pénzügyi számítások

Egyösszegű, egyszerű kamatos hiteltörlesztés A hitel tőkerészét a futamidő végén, egy összegben kell visszafizetni, a futamidő alatt csak az esedékes kamatokat kell megfizetni.
Egyösszegű, kamatos kamatozású hiteltörlesztés Az egyösszegű törlesztés speciális esete, ha időközben nem, csak a futamidő végén fizetjük vissza a tőkét és a felgyülemlett kamatokat.
Lineáris törlesztés A futamidő alatt a hitel tőkerészének törlesztése azonos összegekben történik, melyhez a tőkerész csökkenésével párhuzamosan változó összegű kamat társul. A havi törlesztő részletek a futamidő előre haladtával jellemzően csökkennek.
Annuitásos törlesztés (azonos összegű részlet) a futamidő alatt fizetendő részletek azonos összegűek.

24. Megtakarításból befektetés

Reálhozam egy befektetés éves hozamának az adot időszakra vonatkozó infláció mértékét meghaladó része
Befektetés diverzifikáció A befektetés kockázati kitettségét mérséklő stratégia, melynek lényege, hogy a befektetésre szánt összeget többféle típusú és kockázatú befektetés típus (pl. bankbetét, kötvény, részvény, alacsonyabb, illetve magasabb kockázatú befektetési alap) között osztjuk meg.
Nem pénzügyi megtakarítások Ide tartoznak a befektetési céllal vásárolt műtárgyak (pl. festmények, ékszerek), drágakövek, nemesfémek, de ebbe a csoportba tartozik az ingatlanok (termőföld, építési telek, lakóingatlan) vásárlása is. A nem pénzügyi megtakarítások piacait a kereslet-kínálat mindenkori viszonya határozza meg, tehát nincs garantált ár, nincs garantált megtérülés. Hátrányuk továbbá, hogy ha a befektetett pénzünkhöz akarunk jutni, nem biztos, hogy az adás-vételt azonnal le lehet bonyolítani, időnként hónapokat, sőt éveket is kell várni, míg megfelelő vevőre, eladóra találunk.
Látra szóló betét Pénzünk minden kötöttség nélkül bármikor betehető és felvehető. Mivel a bank csak korlátozottan tudja az így lekötött betétet forgatni, alacsony kamatot fizet rá.
Határidős betétet a bank csak bizonyos lekötési idő után fizet a betétlekötés után kamatot. A határidős betétekre ígért kamat magasabb a látra szóló betétekénél, mivel a bank arra számít, hogy a határidő előtt nem veszi fel az ügyfél a pénzt, és addig a bank szabadon forgathatja azt. Ha mégis a lejárat előtt vesszük fel a pénzt, akkor kamatveszteség ér minket: az addig lekötött betétre egyáltalán nem kapunk kamatot, vagy csak alacsony kamatot számítanak fel.
Folyamatos lekötésű (rulírozó) betét a lekötési idő végén a bank a befektetett összeget automatikusan újra leköti az éppen aktuális feltételeknek megfelelően.
Egyszerű kamatozású betét a kamat összegét a futamidő végén nem adják hozzá a betéthez, azaz nem tőkésítik.
Kamatos kamatozású betét a futamidő végén a kamatot tőkésítik, így a továbbiakban a kamattal növelt összeg kamatozik tovább.
Fix kamatozású betét a lekötés időtartama alatt a kamat nem változik, azaz a lekötött összeg egy előre meghatározott százaléka.
Változó kamatozású betét a kamat mértéke a lekötés időtartama alatt változhat.
Sávos kamatozású betét a lekötött összegen belüli különböző sávokban különböző a kamat mértéke, így pl. 5 millió forint lekötésekor 3 millió forintig 4%-ot, az e feletti két millió forintra 5%-ot fizet a bank
EBKM (Egységesített betéti-kamatlábmutató) Mérőszám, mely éves szinten százalékban határozza meg a betétek tényleges hozamát, lehetővé téve azok összehasonlítását, megkönnyítve a döntéshozatalt. A pénzintézetek számára az EBKM kiszámítása és közzététele minden betéti termék vonatkozásában kötelező.
Devizabetét a bankkal szembeni követelésünk valamely külföldi fizetőeszközben, devizában kerül nyilvántartásra.

25. Amit az értékpapír befektetésekről tudni érdemes

Befektetési kockázat egy adott befektetés jövőbeli teljesítményével kapcsolatos bizonytalanságot, változékonyságot testesíti meg. A magas kockázatú befektetés járhat jelentős veszteséggel, de eredményezhet magas hozamot is. Bizonyos befektetés típusoknál a jövőbeni várható hozam jelentősen ingadozhat, ebből következően pedig nehezen kiszámítható és tervezhető.
Árfolyamkockázat megmutatja, hogy az értékpapírunk árfolyama nem állandó, folyamatosan változik. Ha megveszünk egy értékpapírt, nem tudhatjuk biztosan, hogy milyen árfolyamon tudjuk majd később eladni. Minél erősebben ingadozhat egy értékpapír árfolyama az időben, annál nagyobb ez a típusú kockázat.
Visszafizetési kockázat az értékpapírok egyik alapvető típusánál, a hitelpapíroknál lényeges kérdés, hogy a kibocsátó, aki a pénzt kölcsönvette a kötvény kibocsátásával, vissza tudja-e fizetni azt a futamidő végén.
Dematerializáció az értékpapírok nyomtatott verzióban már nem, hanem csak a számítógépes nyilvántartásban jelennek meg. Ez leegyszerűsíti a nyilvántartásokat, és gyakorlatilag megszünteti az értékpapírok tárolásából fakadó költségeket.
Internetes tőzsdei kereskedés a tőzsdei kereskedés legfejlettebb formája, ami a magánbefektetők számára elérhető. Gyors, egyszerű és messze a legolcsóbb, ugyanis lehetővé teszi a teljes automatizáltságot. Egyszerűbb formájában – melyet számos bank nyújt az Internet bankolás keretében – tőzsdei megbízást lehet adni tetszőlegesen kiválasztott értékpapírra. Fejlettebb formájában a tőzsdei megbízások adása mellett egy helyen elérhetőek a tőzsdei kereskedési adatok, esetleg elemzések és tőzsdei hírek is.
Befektető-védelmi Alap (BEVA) abban a végső esetben vállal teljesítést, ha egy tőzsdei kereskedő cég felszámolás alá kerül. Ilyen esetben a cég valamennyi magánbefektetői követelését teljesíti – 2008. január 1-től az európai uniós normákhoz igazodva -, személyenként 6 millió forint összeghatárig oly módon, hogy egymillió forintot meghaladó követelésnek csak a 90 %-át fizeti meg a BEVA, a kár fennmaradó 10 százalékát, mint egyfajta önrészt, a befektető viseli.

26. A befektetésekhez kapcsolódó pénzügyi számítások - befektetések értékelése

Cash flow (pénzáramlás) minden befektetést egy pénzáramlással írhatunk le, amely azt mutatja meg, hogy a befektetés tulajdonosa milyen pénzmozgásokkal számolhat a befektetés futamideje során. Befektetési szemszögből tekintve a Cash Flow megmutatja egyrészt azt a ráfordítást, amelyet befektetőként kifizetünk, hogy a tulajdonunkba kerüljön az adott befektetés, másrészt azokat a jövedelmeket, amelyek a befektetés tulajdonosaként minket megilletnek.
A pénz időértéke a különböző időpontbeli pénzeknek a piacokon különböző értéke, azaz ára van. (100 forint ma többet ér, mint 100 forint holnap!)
Diszkontálás (jelenérték-számítás) a jövőbeli pénz jelenbeli értékének meghatározása
Befektetés nettó jelenértéke a jövőbeli cash-flow jelenértékének és a jelenbeli ráfordításnak a különbsége

27. A biztosítások

Biztosítás a biztosító társaság és valamely ügyfele között kötelezően írásba foglalt szerződéses kapcsolat. A biztosítási szerződésben a biztosító társaság arra kötelezi magát, hogy meghatározott, esetlegesen megtörténő jövőbeni esemény – a biztosítási esemény – bekövetkeztétől függően bizonyos összeget fizet.
Gépjármű-felelősségbiztosítás megkötését törvény írja elő minden gépkocsi üzembentartójának (vagy tulajdonosának). A biztosítás arra szolgál, hogy a közlekedési balesetek során okozott károk megtérítésének terhe alól mentesítse a biztosítottat (azaz a tulajdonost vagy az üzembentartót attól függően, hogy a biztosítást ki kötötte). A vétlen fél mindig a biztosítótól kapja meg a kártérítést. Gépjármű a közúti forgalomban csak akkor vehet részt, ha üzembentartója vagy tulajdonosa érvényes gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezik.
Vagyonbiztosítások az ingó és ingatlan vagyontárgyakra vonatkozó biztosítások. A lakosság számára kínált tipikus vagyonbiztosítás a lakásbiztosítás, míg a gépjármű-biztosítások közül a kötelező felelősségbiztosítás, valamint a saját gépkocsiban a tulajdonos által önmaga, vagy ismeretlen elkövetők által okozott károk enyhítésére szolgáló Casco biztosítás.
Kockázati életbiztosítás olyan életbiztosítás, amelyben a biztosított halála esetén a biztosító meghatározott összeget fizet a szerződésben megjelölt kedvezményezett(ek)nek. A kockázati életbiztosítás elsődleges célja, hogy a biztosított személy halála esetén legalább anyagilag segítse a haláleset miatt nehéz helyzetbe került családot.
Elérési életbiztosítás olyan életbiztosítás, amely meghatározott összeget fizet a szerződésben meghatározott kedvezményezett(ek) részére a szerződésben rögzített időpont elérésekor. Az elérési életbiztosítás hosszú távú megtakarítási forma, elsősorban az életpálya későbbi szakaszának finanszírozására.
Vegyes életbiztosítás olyan életbiztosítás, amely tartalmaz kockázati és elérési szolgáltatásokat is. A magyar életbiztosítások körülbelül 90 százaléka vegyes életbiztosítás.
Befektetési egységhez kötött (unit linked) életbiztosítások az életbiztosítások speciális ágát képviselik, melyek jellegüket tekintve leginkább a befektetési alapokhoz hasonlíthatók. Ha befektetési egységhez kötött életbiztosítást kötünk, akkor utasítást adhatunk arra, hogy a biztosításhoz kapcsolódó, összegyűjtött megtakarításainkat milyen befektetési stratégia szerint kezeljék.

28. Nyugdíjas évek

Nyugdíjrendszer a társadalombiztosítási rendszer egyik eleme, aminek célja, hogy a nyugdíjas kort elérve biztosítsa az időskori megélhetés fő forrását, a nyugdíjjáradékot, azaz a nyugdíjat, aminek feltétele a jogosultság megszerzése, vagyis a keresőkorban befizetett járulékok. A magyar nyugdíjrendszer 3 fő elemből áll: 1. társadalombiztosítás; 2. kötelező magán-nyugdíjpénztárak; 3. és önkéntes nyugdíjpénztárak.
Magán-nyugdíjpénztár a hazai nyugdíjrendszer második pillérét megtestesítő pénzügyi közvetítő intézmények, A magán-nyugdíjpénztárba való belépés az első munkaviszony létrejöttével egyidőben kötelező, de egyszerre csak egy pénztárnak lehetünk tagjai. A fizetendő nyugdíjpénztári tagdíj mértékét törvény határozza meg. A magán-nyugdíjpénztári számlán összegyűlt pénzhez csak a nyugdíjba vonulást követően juthatunk hozzá.
Önkéntes-nyugdíjpénztár a hazai nyugdíjrendszer harmadik pillérét megtestesítő pénzügyi közvetítő intézmények, melyek lehetőséget biztosítanak tagjaik számára, hogy aktív éveik alatt megszerzett jövedelmükből előtakarékoskodjanak nyugdíjas éveikre. Az önkéntes nyugdíjpénztárba való belépés nem kötelező, a havi befizetés mérétke és egyénileg határozható meg. Egyszerre több önkéntes pénztárnak is tagjai lehetünk. Az összegyűjtött megtakarítások sorsáról legkorábban 10 éves tagság után dönthetünk, ami akkor is igaz, ha ezt megelőzően kiléptünk a pénztárból.
Tőkefedezeti elv a magán-nyugdíjpénztárak működési modellje. Lényege, hogy a befizetéseket a tagok számára elkülönített egyéni számlákon írják jóvá, s a felhalmozott tőke és az annak befektetéséből származó hozamok jelentik a járadék kifizetések fedezetét.
Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) az öngondoskodáson alapuló nyugdíjcélú megtakarítási formák közé tartozik. A NYESZ keretében történő befektetések a befizetők döntése alapján magasabb kockázatvállalást, ezzel párhuzamosan pedig hosszabb időtávon jelentősebb hozam elérését is lehetővé teszik.