Helyes diganózis nélkül nincs hatékony terápia

A Pénziránytű Alapítvány nemzetközi és hazai kutatások eredményeire építve fejleszti programjait. A most végzett országos kutatások eredményei azt mutatják, hogy azok, akik magas pontszámot értek el a pénzügyi tudatosság terén, egyéb szempontok alapján is átlagon felül teljesítettek (szorgalom, mértéktartás, beosztó képesség). A nemzetközi kutatás legfontosabb megállapítása, hogy bár a pénzügyi tudatosság (tervezés, költségvetés-készítés) szintje romlott a válságot követő években, napjainkban mégis kevesebb válaszadó találkozik napi megélhetési gondokkal, mint 2010-ben.

Pénziránytű Alapítvány egy Magyarországon egyedülálló „Pénzügyi személyiség” nevű önismereti kérdőívet jelentetett meg a honlapján. A kérdőív készítőit is meglepte, hogy a teszt iránt igen jelentős érdeklődés mutatkozott: a bemutatkozás után mindössze két héttel mintegy 3000 felhasználó kereste meg a Pénziránytű Alapítvány honlapját, és töltötte ki a tesztet. De még ennél is meglepőbb volt, hogy szinte egyáltalán nem találtunk érvénytelenül kitöltött kérdőívet, szinte mindenki, mind a 36 kérdésre őszintén válaszolt. Ez egy önkitöltős web-es kérdőív esetén egyedülálló eredmény. A kitöltőknek olyan kérdésekre kellett válaszolniuk, mint például: „Előfordul, hogy egy nagyobb bevásárlás során többet költök, mint terveztem”; „Készítek uzsonnát, hogy ne a büfében vásároljunk”; „A sárga csekkek a sírba visznek”, vagy „Pontosan tudom, minek mennyi az ára”. A kitöltés után a számítógép azonnal megmutatja az elért eredményt és értékelést. A Pénzügyi Személyiségteszt kidolgozója dr. Németh Erzsébet, szociálpszichológus, egyetemi tanár.

Mint kiderült a tudatosság, valamint a dolgosság olyan tulajdonságok, amelyek pozitívan jelzik előre a személy pénzügyi kultúrájának szintjét. Akik ebben a dimenzióban magas pontszámot értek el, azok általában nemcsak jobban tervezik és kézben tartják a pénzügyeiket, de mértékletesebbek, jobban képesek takarékoskodni és beosztani a pénzüket, mint az átlag. A takarékosság és az árérzékenység magas szintje azonban nem jelentette azt, hogy a válaszolók ellent tudnak állni a pénznyelők csábításának, illetve, hogy tudatosan kezelik a pénzügyeiket. Ami a mértéktartást illeti, ez volt az a tulajdonság, amelyre a válaszadók többsége a legkevesebb pontszámot kapta. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztói társadalom impulzusainak nehezen tudunk ellenállni, és gyakran veszünk meg olyasmit, amit akciósan, vagy vonzó marketing módszerekkel kínálnak.

A kutatás legfontosabb tanulsága, hogy az egyének tehetnek azért, hogy jobban boldoguljanak. A tervezés, a hosszú távú szemlélet, a pénz megítélése az érte elvégzett munkán keresztül mind-mind pozitívak a pénzügyi személyiség szempontjából. A pénzügyi kultúra fejlesztésének legeredményesebb módja, ha a tudatosságot helyezzük a jövőbeni kutatások és programok középpontjába.

A Pénziránytű Alapítvány megbízásából 2015 nyarán lebonyolított kutatás 1000 fős reprezentatív minta alapján mérte fel a felnőtt lakosság pénzügyi tájékozottságát és pénzügyi kultúráját. Az Alapítvány először 2010-ben vett részt egy 14 országot lefedő OECD módszertanon és standard kérdőíven alapuló kutatásban. A mostani kutatás 30 országban közel egyszerre történt.

A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy az elmúlt öt évben csökkent azoknak a háztartásoknak a száma, akik készítenek háztartási költségvetést. A válság elmúltával a lakosság pénzügyeit tekintve kevésbé megfontolt, gondos és előrelátó lett. Csupán minden negyedik család készít költségvetést, illetve tendenciaszerűen csökkent a kamatszámítással kapcsolatos pénzügyi feladatokat helyesen megoldani tudók aránya is. A megkérdezettek mintegy felének vannak pénzügyi céljai, ami alacsony értéknek tekinthető, különösen, ha az állami nyugdíjellátás mértékének jövőbeli várható csökkenésére, vagy a gyerekek iskoláztatásának növekvő költségeire gondolunk.

Jó hír viszont, hogy napi megélhetési gondokkal 2015-ben kevesebb válaszadó találkozott, mint 2010-ben. Mindez összefügghet a kedvezőbb munkanélküliségi, GDP és inflációs adatokkal. Megváltozott a válsághelyzetben tanúsított magatartás: kevesebben csökkentették a kiadásaikat, illetve használták fel a megtakarításokat a napi kiadások fedezésére. Mindkét kutatás azt mutatja, hogy a pénzügyi tudatosság, az előrelátó és tervező képesség fejlesztése továbbra is alapvető fontosságú cél az Alapítvány számára.