A Pénziránytű Alapítvány felmérései azt mutatják, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közel fele készít családi költségvetést, míg az érettségivel nem rendelkező alapfokú vagy középfokú végzettségűek között ez az arány mindössze egynegyedet tesz ki. Az Alapítvány célja, hogy Magyarországon – a Nemzeti alaptanterv elvárásaival is összhangban - minden diák úgy fejezze be iskolai tanulmányait, hogy rendelkezzen a mindennapi pénzügyi döntéseihez szükséges ismeretekkel, készségekkel és a tudatos pénzügyi magatartáshoz szükséges attitűdökkel.
A felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya Magyarországon mindössze 33,7 százalék az Európai Bizottság az oktatás és a képzés fejlődését elemző, 2019-es adatokat rögzítő Oktatási és Képzési Figyelőjének adatai alapján. A korai iskolaelhagyók aránya tehát továbbra is magas, különösen a hátrányos helyzetű térségekben és a szakképzésben. Kiemelten fontos tehát, hogy a helyes gazdálkodás alapelemeivel, a megfontolt, tudatos pénzügyi magatartással való ismerkedést és az attitűdformálást már egészen fiatal korban el lehessen kezdeni.
A pénzügyi tudatosság fejlesztése hosszútávú folyamat, ezért az oktató munkát érdemes már az általános iskolában elkezdeni, majd folytatni a nevelő munkát a középiskolában is. A január végén módosított Nat.-ban továbbra is horizontálisan, azaz több tantárgyban elszórtan jelenik meg a pénzügyi-vállalkozói nevelés témaköre, tehát nem biztosít általános, mindenki számára tanítandó önálló tantárgyi lehetőséget a pénzügyi ismeretterjesztésre. A kötelező tárgyakban történő horizontális megjelenítés ugyanakkor lehetőséget kínál arra, hogy a pénzügyi-vállalkozói ismeretek minden diákhoz eljuthassanak a kötelező óraszámok emelése és a diákok terhelésének növekedése nélkül.
Pénzügyi-gazdasági témákkal a módosított Nat. szerint alapvetően három tantárgy foglalkozik, ezek közül a korábbi alaptantervi előírásokhoz képest a matematikában növekedett meg a pénzügyi ismeretek szerepe: a tanulók fejlesztési céljai között kiemelten jelenik meg a pénzügyi-gazdasági ismeretkör, amely érettségi tantárgy lévén erősíti a pénzügyi nevelés pozícióit. Mindezen felül a 7-10. évfolyamos földrajz, valamint a 8. és 12. évfolyamos állampolgári ismeretek tantárgyakban jelennek meg a gazdasági élet működéséről és a pénzügyi döntésekről szóló ismeretek.
A szeptembertől technikumként működő, érettségit adó szakképző intézményekben pilot jelleggel 2016 szeptembere, általános érvénnyel pedig a 2017/2018-as tanév óta kötelező a 10. évfolyamon a pénzügyi és vállalkozói ismeretek tantárgy tanítása. A tárgy bevezetése jól mutatja, hogy a szakképzés irányítása nem csak hogy felismerte, hanem lépéseket is tett annak érdekében, hogy szakmától függetlenül az iskolákból alapvető, de komplex pénzügyi ismeretekkel rendelkező, vállalkozni is képes és hajlandó szakemberek kerülhessenek ki. A gazdaság és az egyén fejlődése szempontjából igazán hatékony az lenne, ha a gimnáziumi képzés, sőt már az általános iskola is nem csak a horizontális részismeretek és a választható kerettantervek, hanem kötelező tantárgyi modulok vagy önálló tantárgy révén biztosítaná a mindennapi életben való boldoguláshoz szükséges alapvető pénzügyi ismeretek és készségek elsajátításának lehetőségét.
Az egyének és a családok felelős, megalapozott anyagi döntéshozatala szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hogy a köznevelés keretei között a pénzügyi ismeretátadás és -szemléletformálás miként valósul meg, hiszen ez jelentős mértékben hatással van a jövő nemzedékének pénzügyi kompetenciájára. A tankönyvrendelési és letöltési adatok alapján kijelenthető, hogy egyre több iskola és pedagógus ismeri fel, hogy diákjaiknak hatalmas előnyt jelent, ha az életre készítik fel őket, aminek kikerülhetetlen része a pénzügyek tudatos kezelése. Ennek köszönhető, hogy ebben a tanévben a Pénziránytű Alapítvány már 430.000 diák iskolai pénzügyi nevelését segítheti az iskolákba ingyenesen eljuttatott tankönyvei és kiadványai révén.
