Az állami bevételeket biztosító adó közvetlen ellenszolgáltatás nélküli jövedelemátengedés, amelyet az állam kényszer útján hajt be.
Az adók csoportosítása:
Az adók a költségvetés bevételeit biztosítják, forrásul szolgálnak a kiadások finanszírozására. Ha a kormány gazdaságpolitikai céljai megvalósítása érdekében új feladatot tervez megvalósítani (például ha a munkanélküliséget szeretné csökkenteni új munkahelyek teremtésével, és ennek érdekében az infrastruktúrát fejleszti), akkor ezt a többi kiadási tétel változatlanul hagyása mellett csak új forrás biztosításával, azaz új adó bevezetésével, vagy a korábbi adók megemelésével tudja megtenni.
Amikor ezt megteszi, tisztában kell legyen azzal, hogy az egyes szereplőkre és a makrogazdaság egészére milyen hatást gyakorol.
Az adóztatás bevezetése vagy az adóterhek emelése a gazdasági szereplők, például családunk jövedelmét csökkenti. Ennek hatása összetett:
-
Egyrészt csökkenti a megtakarításokat és ezáltal a nemzetgazdaság összes keresletét (ha csökken a családunk jövedelme, fogyasztásunk fenntartása mellett kevesebbet takarítunk meg).
-
Másrészt csökkenti a háztartások fogyasztási keresletét, szabadon elkölthető jövedelmünket és ezáltal szintén az összkeresletet (lehet, hogy jövedelemcsökkenésünk miatt lemondunk bizonyos cikkek vásárlásáról).
-
Harmadrészt a csökkenő jövedelem bérharcokra készteti a munkavállalókat, akár szüleinket is. A béremelkedés a vállalati költségnövekedését vonja maga után, ami esetleg elbocsátásokkal jár. Ezen keresztül a foglalkoztatás csökken, a munkanélküliség nő. A vállalatok csökkenő termelése kevesebb árut eredményez a gazdaságban.
A foglalkoztatás csökkenése, a munkanélküliség növekedése a háztartások jövedelemcsökkenésén keresztül további keresletcsökkenést hoz a gazdaságban. A vállalati szférát az adóemelés a költségnövekedésen keresztül érinti. Ez áremelkedést, vagy kevesebb termelést, azaz kínálat csökkenést von maga után. A különböző hatások erősségétől, gyorsaságától függ, hogy az árakra milyen hatást gyakorol az adóváltozás. Hozzájárulhat az infláció növekedéséhez is.
Összességében megállapíthatjuk, hogy az adóterhek emelkedése mind a kereslet csökkenését, mind pedig a kínálat visszafogását eredményezi, tehát gazdasági visszaesést, ún. dekonjunkturális folyamatokat indít el a makrogazdaságban.
