– sajtóközlemény –
Hazánk 4. helyezésében a pénzügyi műveltséget fejlesztő tananyagok is fontos szerepet töltenek be
Megjelent az OECD legfrissebb nemzetközi összehasonlító elemzése, amely 39 ország, köztük Magyarország pénzügyi kultúrájának szintjét vizsgálta. A felmérések eredménye azt mutatja, hogy hazánkban már látható a pénzügyi tudatosság fejlesztése érdekében végzett erőfeszítések eredménye. Magyarország kimagasló eredményt ért el a pénzügyi tudás kategóriában, ahol a 39 országból a 4. helyen végeztünk. A javuló eredmények mellett továbbra is szükség van a tudatos és célirányos pénzügyi szemléletformálásra annak érdekében, hogy a tudás gyakorlati alkalmazása terén is hasonló eredményt érhessünk el.
A Pénziránytű Alapítvány közreműködésével 2010, 2015 és 2018 után negyedszer vett részt hazánk a felnőtt, 18-79 éves lakosság pénzügyi tudatosságának nemzetközi összehasonlító kutatásában. A pénzügyi műveltséget mérő komplex mutató három részeleme a pénzügyi ismeretek szintje, ezek alkalmazásának képessége, azaz a pénzügyi magatartás, valamint a pénzügyi attitűd. Az OECD által koordinált felmérés adatai azt mutatják, hogy a pénzügyi műveltség szintje valamennyi vizsgált országban további fejlesztésre szorul.
Magyarország esetében a pénzügyi műveltséget mérő komplex mutató a vizsgált országok átlagához közelítő értéket vett fel. A maximálisan elérhető 100 pontból 58 pontot értünk el, a 39 ország átlaga 60 pont (OECD átlag 63 pont), így a 39 ország rangsorában a 23. helyen állunk. Az elmúlt évek során hazánk a legjobb eredményeket minden mérésnél a pénzügyi ismeretek, pénzügyi tudás kategóriában érte el. Az alapvető pénzügyi fogalmak (pl. infláció, egyszerű kamat, kamatos kamat, kockázat, diverzifikáció) terén a legfrissebb magyar eredmények idén először azonban kiemelkednek a mezőnyből. A pénzügyi ismeretek rangsorában Magyarország a 4. helyen végzett, csak Hong Kong, Németország és Észtország eredményei voltak jobbak. Emellett a magyar megkérdezettek háromnegyede helyes választ adott hét pénzügyi ismereti kérdésből legalább ötre. A felsőfokú végzettséggel rendelkező felnőttek szegmensében valamennyi ország közül a magyarok érték el a legjobb eredményt 92 százalékkal.
Bíztató továbbá, hogy a nemzetközi szinten is legnehezebbnek bizonyuló kamatozással kapcsolatos kérdések terén jelentős javulás észlelhető. Míg 2018-ban a teljes magyar megkérdezettek mindössze fele válaszolt helyesen az egyszerű kamatra, és 18,3 százaléka a kamatos kamatra vonatkozó kérdésekre, most ezek az eredmények 66 százalékra és 33 százalékra nőttek. Mindez azért is ad okot bizakodásra, mert a kamatszámításra vonatkozó ismeretek kihatnak az alapvető pénzgazdálkodásra és a megtakarítási, hitelfelvételi döntésekre is. Az előző méréshez képest Magyarország esetében az infláció fogalma kapcsán is érdemben nőtt a helyes választ adók aránya, amely összefügghet az elmúlt időszakban tapasztalt inflációs környezettel.
A pénzügyi kultúra további tényezőit vizsgálva az is látható, hogy az ismeretekben megjelenő pozitív elmozdulás egyelőre nem járt együtt a magatartásformák kedvező irányú változásával. A pénzügyi magatartás mérőszáma tekintetében Magyarország a nemzetközi mezőny utolsó negyedében helyezkedik el. Az eddigi mérések alapján az látszik, hogy a magyar fogyasztók tudatos pénzügyi magatartása, megfontoltsága jellemzően fordítottan mozog, mint a háztartások rendelkezésére álló jövedelem és a reálbérek változása. Néhány ponton azonban már érzékelhető javulás. A korábbi kutatások során csökkenő tendenciát mutatott azok aránya, akik háztartási költségvetést készítenek. 2018-ban csupán minden ötödik család tartozott ebbe a csoportba, a mostani mérésben már minden negyedik háztartás készített költségvetést. Szintén pozitív, hogy nem csökkent érdemben a magyarok megtakarítási hajlandósága. A 2022/2023-as mérésben három területen maradtak el a magyar eredmények leginkább a nemzetközi mezőnytől: a bevételek és kiadások rövid távú követése (25 százalék), pénzügyi termékek több különböző szolgáltató közötti összehasonlítása (8 százalék) és független pénzügyi tanácsadók véleményének kikérése (6 százalék).
A pénzügyi attitűd tekintetében a magyar válaszadók a résztvevő országok átlagánál valamivel jobban teljesítettek, ami a 39 ország rangsorában a 17. helyet jelenti. Általános nemzetközi tendencia, hogy 2022/2023-ban a COVID19 és a geopolitikai, energiaellátási bizonytanságok hatására erősödik a „carpe diem” szemlélet. A magyar eredményekből az rajzolódik ki, hogy az életkor előrehaladtával egyre felelősebb az attitűd, a nők hajlamosabbak takarékoskodni, mint a férfiak, illetve meghatározó a magasabb iskolai végzettség is.
A kutatás Magyarország esetében egyértelműen visszaigazolta, hogy a hosszútávú és jól felépített pénzügyi oktatási és ismeretterjesztési tananyagok és programok kimutatható és mérhető pozitív eredménnyel járnak. A pénzügyi tudás kategóriában elért, a nemzetközi mezőnyben is kiemelkedő eredmény hátterében az a hosszútávú pénzügyi ismeretterjesztő tevékenység is áll, melyet az állami intézmények, az oktatási tárca és velük együttműködve a Pénziránytű Alapítvány is végez. A bíztató trendek mellett a pénzügyi kultúra fejlesztése terén sok teendő van még. A meglévő tudás gyakorlati alkalmazása, valamint a pénzügyi döntéseket befolyásoló egyéb tényezők (motivációk, tervszerűség, körültekintés) a leginkább fejlesztendő területek.
A felmérésben az alábbi országok adatai szerepelnek: Albánia, Brazília, Chile, Costa Rica, Ciprus, Észtország, Franciaország, Finnország, Fülöp-szigetek, Görögország, Hollandia, Hongkong (Kína), Horvátország, Indonézia, Írország, Jemen, Jordánia, Kambodzsa, Korea; Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Malajzia, Málta, Mexikó, Németország, Olaszország, Panama, Paraguay, Peru, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Uruguay.
