A szülőknek a nyári szünet alatt nemcsak gyermekeik felügyeletéről, hanem a kamaszok pénzügyeiről és annak biztonságáról is érdemes majd gondoskodni. A digitális biztonság téma szakértője ad most tanácsot, mire kell odafigyelnünk, hogy a nyár adta nagyobb szabadidőben se váljanak a kiberbűnözők áldozatává a fiatalok.
A digitalizáció elkerülhetetlenül a mindennapjaink része, de ehhez nem ugyanúgy alkalmazkodnak a különböző generációk képviselői. A pénzügyi termékeknek is egyre szélesebb palettája érhető el digitálisan; az új, fintech megoldások használata azonban még sok esetben a felnőtteknek is kihívást jelent, pedig a szülőknek kellene felkészíteni a gyerekeket az online tér biztonságos kezelésére. A Pénziránytű Alapítvány kiemelt témaként kezeli a digitális pénzügyi biztonság témakörét. Most Pásztor Szabolcs közgazdász, pénzügyi szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensének közreműködésével mutatjuk meg, mely három területen van nagy szükség a szülők jelenlétére a fiatalok digitális életében.
1. Rossz megoldás az okoseszközök tiltása
Sok szülő panaszkodik arról, hogy a gyerek túl sok időt tölt a digitális térben, és sokan erre azt gondolják megoldásnak, ha elveszik a fiataloktól az okoseszközöket. Pedig ezzel csak nagyobb kárt okoznak. Ugyanis, ha a gyerekek azt érzik, hogy kimaradnak valamiből, az akár komoly lelki panaszokat is okozhat. Ezt a digitális világ által felerősített jelenséget FoMO-nak (Fear of Missing Out) nevezi a tudomány, és a felnőtteknél is előfordul, nemcsak a fiatal generációknál.
Célszerűbb, ha a szülők a gyerekkel közösen állítanak fel szabályokat az internetezést illetően. Ha a gyerek is részt vesz a határok meghúzásában, akkor sokkal jobban elfogadja azokat, mintha alku nélkül csak eltiltják valamitől.
2. Fel kell hívni a gyerekek figyelmét az online tér veszélyeire
A digitális tér egyik legnagyobb veszélye a cyberbullying, azaz internetes zaklatás. A zaklatás során kialakuló önbecsülés vesztés kihathat a gyermek pénzügyi magatartására is, nehezebben áll majd ellen az impulzusvásárlásnak is. Az UNICEF Magyarország 2020-ban készült felmérése alapján a válaszadó gyerekek 60%-át csúfolták már neten, a megkérdezett lányok 55%-a pedig zaklatást is tapasztalt az online térben, míg a fiúk esetében ez az arány 27%-os.
Fontos, hogy az internetről való beszélgetés jelen legyen a családok mindennapjaiban, a gyerekek azt érezhessék, hogy nyugodtan megoszthatnak bármit a szüleikkel, nem lesz részük elutasításban. Az érzékeny adatokkal való visszaélésről és jelszavaik biztonságos megalkotásáról és tárolásáról is érdemes beszélni velük. A szülőknek emellett a példamutatásra is nagy figyelmet kell fordítaniuk. Ha a gyerek azt látja, hogy anya és apa impulzusvásárlóként mindent azonnal megrendel, ami szembe jön vele az interneten, akkor ő is ezt a példát fogja követni. Pedig a kényelem és a gyorsaság nem írhatja felül a pénzügyi tudatosságot.
3. A pénzügyi csalások elkerülésére is fel kell készíteni őket
A digitális pénzügyi biztonság nem merül ki abban, hogy a bankszámlánkon lévő összeget megóvjuk. Szinte mindennaposak az adathalász e-mailek. A bűnözők trükkjei nagyon kifinomultak, gyanakodjuk, ha jelszavakat, pinkódot, vagy a bankkártya adatainkat szeretnék e-mailben megtudni, mert ezeket a bank sohasem kéri tőlünk. Érdemes azt is megnézni, milyen e-mail címről érkezett a levél, gyanúra ad okot, ha a levél szövegezése magyartalan, netán az ajánlat irreálisan kedvező. Ugyanez lehet a helyzet a telefonhívásokkal kapcsolatban. Telefonon a bankok sohasem kérnek tőlünk bankkártya adatokat, kódokat, jelszavakat és azt sem, hogy utalást indítsunk, vagy telepítsünk programokat a mobilunkra. Az online rendelések elterjedésével mindennapos kapcsolatban állunk futárszolgálatokkal is. Akár SMS-ben is kaphatunk rövid üzenetet, melyben a csomagunkkal kapcsolatban kérik, hogy kattintsunk egy bizonyos linkre. Érdemes körültekintőnek lenni, mert akár rosszindulatú, adathalász szoftvert is telepíthetünk az okoseszközünkre.
+1 A szülőknek is van segítség
A pénzügyi szektor és az állam is több fórumon keresztül segíti a lakosság és az iskolás korú gyerekek pénzügyi és digitális tudatosságának fejlesztését. A pénzügyek digitalizációja egyrészt a fenntartható fejlődést is szolgálja, másrészt a banki folyamatokat is költséghatékonyabbá teheti. Ha az ügyfelek a fintech megoldásokban járatlanok, azokkal szemben bizalmatlanok, akkor ez a pénzügyi szolgáltatások fejlesztését is lassíthatja. Magyarországon a pénzügyi megoldások digitalizációja terén például az azonnali fizetési rendszer bevezetésével kifejezetten jól állunk. A koronavírus járvány is segített a digitális megoldások elterjedésében, ám az online vásárlás térhódításával megnőtt a nem megfontolt impulzusvásárlások száma. A tanintézmények oldaláról is egyre átfogóbb lehet a pénzügyi oktatás. Az iskolai témaheteken, pénzügyi versenyeken, online játékok és applikációk segítségével sajátíthatják el az iskolások a mindennapi pénzügyi ismereteket és természetesen a korszerű pénzkezelés és a digitális pénzügyi biztonság legfontosabb tudnivalóit.