A válasz egyértelműen igen. Valamennyien részesei, szereplői vagyunk a gazdaságnak. Ugyanaz a személy akár több szerepben is megjelenhet.
Fogyasztóként nap, mint nap különféle termékeket, szolgáltatásokat vásárolunk (élelmiszereket, ruhákat, telefonkártyát, buszjegyet, strandbelépőt, koncertjegyet, internet-szolgáltatást, hajvágást, zene-, táncoktatást, banki szolgáltatásokat, stb.) Vásárlásainkkal pénz és információ is áramlik a termelőkhöz, szolgáltatókhoz: a kínált termékekre szükség van. A nem vásárlás is üzenet: a termék nem kell, vagy nem ebben a formában, nem ezen az áron.
Nyári, vagy évközi munkát vállalva munkaerőként is bekapcsolódhatunk a gazdasági körforgásba.
Termelők, szolgáltatók is lehetünk, amikor saját készítésű terméket pl. ékszereket értékesítünk, weblap-készítést vállalunk.
Pénzfelajánlással, élelmiszeradománnyal, árvízvédelmi munkával, segélykoncerten való részvétellel rászorultak támogatóiként is megjelenünk.
Ha szabad pénzünket nem otthon, hanem bankban őrizzük, akkor megtakarító és a bank közvetítésével befektetői szerepet is vállalhatunk.
Ha megpróbáljuk valamennyi családtagunk gazdasági szerepeit sorra venni, hosszú lista készülne. Barátainkkal, ismerőseinkkel a sor folytatható, és olyan sokszínű, összetett, bonyolult kapcsolatrendszert írnánk le, hogy a lényeg elsikkadna. A rendszerezés és leegyszerűsítés modell segítségével történhet, ahol a piacgazdaság legfontosabb szereplőit és tipikus kapcsolataikat jelenítjük meg.