A gazdaság egyes szereplői a cserék során szerzett jövedelmüket nem mindig költik el teljes egészében. A háztartások félretehetnek jövőbeni céljaikra (nyaralásra, autóra, számítógépre stb.), de a család biztonságát is növelheti egy kis tartalék.
Megtakaríthatnak a vállalatok (a termelők), az állam, és a külföldiek megtakarításai is megjelenhetnek befektetéseket keresve. A megtakarítással rendelkezők a jövedelmüket nem költik el teljes egészében, mert bevételeik nagyobbak a kiadásaiknál.
A pénzügyi piacokon gyűlnek össze a gazdaságban azok a hosszabb-rövidebb ideig szabad pénzeszközök, amelyeket tulajdonosuk egyelőre más célra nem használ fel. Ugyancsak ezen a piacon jelennek meg a pénzügyi forrást kereső, igénylő szereplők. Ezek ismét a háztartások, vállalatok és az állam lehetnek. Hitelből pl. autót, lakást, számítógépet szeretnénk vásárolni, de a forrást keresők között találjuk azokat a vállalatokat is, amelyek üzletüket szeretnék külső forrásból bővíteni. Lehet egy-egy pénzhiánnyal küzdő önkormányzat, valamint a központi költségvetés is a forrást keresők között. Valamennyien a szűkös erőforrásokkal küzdenek, mivel bevételeik nem elegendőek kiadásaik fedezésére.
A pénzügyi piacok közismert közvetítő intézményei a bankok, takarékszövetkezetek, brókercégek stb., amelyek a kínálatot gyűjtik és a keresleti oldalnak - üzleti megfontolások alapján, haszon reményében – közvetítik. A teljes pénzügyi közvetítőrendszert a IV. és V. fejezetben ismerhetjük meg.