Az infláció kialakulása a piacon kínálatként megjelenő árumennyiség és a fizetőképes kereslet közötti egyensúly megbomlására vezethető vissza. Ha túl nagy a fizetőképes kereslet az árumennyiséghez képest, vagy túl kevés az áru a kereslethez képest, az egyaránt árszínvonal-emelkedéshez vezethet. A kiváltó ok szerint az infláció két alaptípusát különböztetjük meg:
kínálati inflációt.
Keresleti inflációról akkor beszélünk, ha a - kínálathoz képest - megnövekedett kereslet az előidézője a tartós árszínvonal emelkedésnek. Ez elindulhat akár a háztartások fogyasztási szokásainak megváltozása miatt (pl. áremelkedéstől tartanak, ezért „előrehozzák” vásárlásaikat), de elindulhat a vállalati beruházások emelkedése miatt is.
Kínálati (vagy költséginfláció) esetében a kínálat viszonylagos csökkenése következtében borul fel az egyensúly. Lényege, hogy változatlan árak mellett csökken a vállalatok termelése (mert nőttek a költségeik). Az „áruhiány” miatt a változatlan szintű kereslet túlkeresletként jelenik meg. Ez indítja el az árszínvonal emelkedését.
A keresleti és kínálati infláció egyaránt egyensúlytalanságot fejez ki, és hasonló jelenségekhez vezet. Mégis, ha kezelni, azaz mértékét csökkenteni akarjuk, fontos tudni, hogy mi indította el.
|
Az infláció típusai a kiváltó ok szerint
|
|
|
Keresleti infláció
|
Kínálati/költség infláció
|
|
A nemzetgazdaságban az árupiacon a kereslet erőteljesebben nő, mint a kínálat |
A termelési költségek növekedése következtében a kereslethez képest csökken a kínálat a nemzetgazdaságban |
