3. A versenyvédelem jelentése és szabályozása

A fogyasztói tudatosság és a fogyasztóvédelem az egyik oldalról, a tisztességes verseny védelme a másik oldalról erősíti az egészséges gazdasági versenyt.

A gazdasági verseny és kedvező hatásainak (hatékonyság javításra és folyamatos innováció) érvényesülése érdekében szükséges a versenyvédelmet biztosító jogi szabályozás. Hiszen, ahogyan a sportversenyeken tilos doppingszereket használni, úgy a gazdasági versenyben is tilos tisztességtelen módon vagy a versenyt korlátozva, vagy a fogyasztókat megtévesztve előnyt szerezni.

Magyarországon a versenyjogi szabályokat a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, egyszerűbben a versenytörvény tartalmazza. Annak érdekében, hogy a cégek hirdetéseikkel, reklámjaikkal megfelelően tájékoztassák a fogyasztókat (ne vezessék őket félre és ezzel ne torzítsák a versenyt), további szabályozások is születtek, ezek közül a legfontosabbak a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény, és a gazdasági reklámtevékenységről szóló 2008. évi XLVIII. törvény, egyszerűen reklámtörvény

A verseny tisztességére és korlátozásmentességére, valamint a versenyt befolyásolni képes fogyasztói hirdetések, reklámok, tájékoztatások megfelelőségére hazánkban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vigyáz, a fenti törvények alapján. A GVH tevékenysége alapvetően 3 részre osztható:

a) versenyfelügyeleti munkája során érvényesíti a fenti törvényeket és az EU közösségi versenyjog szabályait, valamint más, hatáskörébe utalt jogszabályokat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, ha felmerül egy versenyt korlátozó, torzító visszaélés gyanúja, azt kivizsgálja. Ha valóban történt visszaélés, akkor a GVH különböző szankciókat alkalmazhat, például eltilthatja a céget attól a magatartástól vagy bírságot vethet ki.

b) ún. versenypártoló tevékenysége keretében a GVH a verseny érdekében igyekszik befolyásolni az állami döntéseket, a jogszabályalkotást, vagyis megpróbálja meggyőzni az állami szereplőket arról, hogy ne készítsenek a versenyt indokolatlanul korlátozó jogszabályokat. A GVH célja az is, hogy azokon a területeken, ahol még nem alakult ki verseny, ott elősegítse annak létrejöttét (például így vált nyitottá az 1990-es években a távközlési piac).

c) és igyekszik elősegíteni a versenykultúra, valamint a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztését, vagyis törekszik arra, hogy a versennyel kapcsolatos alapvető ismereteket és hozzáállást mindenki (minden cég és a fogyasztók maguk is) elsajátíthassa. Ezt úgy éri el, hogy különböző módokon információkat ad a közvéleménynek és a vállalatoknak a versennyel, versenypolitikával kapcsolatosan. Bemutatja a gazdasági verseny szabályait és előnyeit, felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy ők döntenek arról, mire költik el a pénzüket és ezzel befolyásolják a piaci versenyt, a gazdaságot is.