A megtakarításokra is igaz, hogy azok motivációja az egyes háztartások esetében igen eltérő. A következő ábrában összefoglaltuk a fontosabb megtakarítási célokat.
A fenti szándékokon kívül az egyes családok esetében természetesen más célok is megjelenhetnek. Azt is látnunk kell, hogy a megtakarítási célok – és persze a lehetőségek – fontossági sorrendje nagyban függ a megtakarítók élethelyzetétől (tanulás, családalapítás, nyugdíjas évek), de pénzügyi tudatosságától is.
A megtakarítások nagyon fontos mozgatórugója az is, hogy a megtakarítások értéke - jó esetben - idővel növekszik. A megtakarítások után - ha azt nem csak egyszerűen készpénzben tartjuk magunknál – pl. kamatot kapunk. A lekötött betétben, értékpapírban stb. tartott megtakarításunk értéke így az idő előre haladtával nőhet. Azzal tehát, ha nem a jelenben költjük el a pénzünket, a jövőben általában több terméket és szolgáltatást vásárolhatunk. Ez egyrészt hozzájárulhat jólétünk növekedéséhez, másrészt egyfajta biztosítékot, biztonságot is adhat arra az esetre, ha valamilyen oknál fogva csökken, vagy megszűnik a jelenlegi jövedelemforrásunk. A megtakarítás tehát az öngondoskodás alapját képezi.
A megtakarítás sajátos esete az úgynevezett kényszer-megtakarítás. Erről egyrészt akkor beszélünk, ha a pénztulajdonosok – áruhiány következtében - nem tudják mire költeni jövedelmüket. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez a jelenség nem jellemzi a fejlett gazdaságokat. Másrészt kényszer-megtakarítás az is, amikor az állam „előírja”, hogy mire kell költenünk jövedelmünk bizonyos részét.