Az átruházhatóság mind a hitelpapírok, mind a részvények esetében fontos tulajdonság, azonban míg előbbinél alternatívát jelent az értékpapír futamidő végéig történő megtartása, addig a részvények esetében szinte az egyedüli lehetőséget az eladás jelenti, ha a befektető pénzzé akarja tenni értékpapírját.
Az értékpapír tranzakciók lebonyolításának helye az értékpapírpiac, amelynek alapvetően két típusát szokás megkülönböztetni:
-
Elsődleges piac – azon tranzakciók köre, amelyekben a kibocsátó értékesíti az értékpapírjait, legyen az akár kötvénykibocsátás, vagy részvény értékesítése. Ezen tranzakciók eredményeképpen jut a vállalat (vagy egyéb gazdálkodó) a szükséges tőkéhez.
-
Másodlagos piac – a már kibocsátott értékpapírok szabad forgalma a befektetők között. Ezek a tranzakciók a kibocsátók pénzügyi helyzetét közvetlenül már nem befolyásolják, mindössze az értékpapírok tulajdonosi köre változik.
Az elsődleges és másodlagos piac
Számunkra jelen fejezetben a másodlagos piac az érdekes, hiszen a magánbefektetők többsége ezen a piacon juthat hozzá a megcélzott értékpapírokhoz, legyen az akár államkötvény vagy részvény. A továbbiakban ezért már csak ezt a másodlagos piacot fogjuk értékpapírpiacként emlegetni.
Az értékpapírpiac a mai modern világban, a globalizáció kiteljesedésével sem fizikailag, sem földrajzilag, sem pedig időben nem körülhatárolható piac. Az értékpapír tranzakcióknak szinte végtelen formája van, legyen az akár két befektető közti megállapodás egy kávéházban, vagy két nagy befektetési bank közti milliárdos tőzsdei tranzakció.
