24. Hitelekhez kapcsolódó pénzügyi számítások

Hitelfelvételkor a legfontosabb döntési tényező a törlesztő részlet mértéke, amely akár éveken keresztül terheli a családi költségvetésünket. Ahhoz, hogy kiszámítsuk havonta mekkora összeget kell fizetnünk, azt is meg kell tudnunk, hogy milyen hiteltörlesztési rend szerint történik a hitel visszafizetése. Ennek lehetséges változatai:




Hiteltörlesztési mód
Lényege
Egyösszegű törlesztés
Egyszerű kamatos
(van törlesztő részlet)

A hitel tőkerészét a futamidő végén, egy összegben kell visszafizetnünk, a futamidő alatt csak az esedékes kamatokat kell megfizetnünk.

Kamatos kamatozású
(nincs törlesztő részlet)

Az egyösszegű törlesztés speciális esete, ha időközben nem, csak a futamidő végén fizetjük vissza a tőkét és a felgyülemlett kamatokat.

Lineáris törlesztés

A futamidő alatt a hitel tőkerészének törlesztése azonos összegekben történik, melyhez a tőkerész csökkenésével párhuzamosan változó összegű kamat társul. A havi törlesztő részletek a futamidő előre haladtával jellemzően csökkennek.

Annuitásos törlesztés

(azonos összegű részlet)

A futamidő alatt fizetendő részletek azonos összegűek

Nézzük meg, hogyan alakulnak a fizetési kötelezettségek a különböző hiteltörlesztési módok esetében!

A különbségeket jobban érzékelhetjük, ha egy konkrét példán mutatjuk be az egyes törlesztési módokhoz kapcsolódó hitel visszafizetési terveket. Egy lehetséges félreértésre előre felhívjuk a figyelmet: a tőketörlesztés nem azonos a fizetendő részlettel. Míg a tőketörlesztés a hitelállomány (kölcsöntartozás) változását jelzi, addig a fizetendő részlet a tőketörlesztésből és a kamatösszegből tevődik össze.

Induljunk ki abból, 100 ezer forint kölcsönt veszünk fel 5 évre, évi 10 % kamatra. Azt is feltesszük, hogy csak évente egy időpontban, minden év végén kell fizetnünk. Tehát azt vizsgáljuk, hogyan alakul a fizetési kötelezettség a futamidő során az egyes törlesztési módok esetében.

Egyösszegű törlesztés

A hitel tőkerészét a futamidő végén, egy összegben kell törlesztenünk, a futamidő alatt csak az esedékes kamatokat fizetjük meg.

Az eredményeket táblázatba foglaltuk. (az összegek ezer forintban értendők!)






Időpont
Hitelállomány
Kamat
Tőketörlesztés
Fizetendő részlet
1
100
10
0
10
2
100
10
0
10
3
100
10
0
10
4
100
10
0
10
5
100
10
100
110
Összesen
50
100

 

Az egyösszegű hiteltörlesztési módot akkor érdemes választani, ha a jelenben kevés forrás áll rendelkezésünkre, de a futamidő végére képesekké válunk a teljes hitelösszeg visszafizetésére. Ezt a módot leginkább a vállalkozások beruházási hiteleihez kapcsolhatjuk. A felvett hitelből megvalósuló beruházások megtérülése évekig is eltart, és csak évek múltán megizmosodva, a bevételek gyarapodásával válnak képessé a hitelfelvevők a hitel visszafizetésére.

(A vállalati, illetve állami kötvények kibocsátásakor is hasonló megfontolás vezeti a kibocsátót.)

Kamatos kamatozású egyösszegű törlesztés

Jellemzője, hogy mind a tőke, mind a kamatok megfizetése a futamidő végén történik. A futamidőszak alatt esedékes, de meg nem fizetett kamat növeli a tartozás összegét. A futamidő végén fizetendő összeg tehát a felvett hitel tőkerészének kamatos kamatokkal növelt értéke.

Az eredményeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze:






Időpont
Hitelállomány
Kamat
Tőketörlesztés
Fizetendő részlet
1
100 000
10 000
0
0
2
110 000
11 000
0
0
3
121 000
12 100
0
0
4
133 100
13 310
0
0
5
146 410
14 641
100 000
161 051
Összesen
61 051
100 000

 

A fenti eredmények jól mutatják, hogy a felvett hitelre fizetendő összes kamat annál nagyobb, minél később, illetve lassabban történik a hitel törlesztése.

Ha azzal kell számolnunk, hogy a hitelezési időtartam elején nem rendelkezünk olyan jövedelemmel, amiből hitelt törleszthetünk, akkor célszerű ezt a konstrukciót választani.

Lineáris törlesztés

Lineáris törlesztés esetén a hitel tőkerésze minden periódusban azonos összeggel csökken, ezzel párhuzamosan az esedékes kamatok mértéke is csökken Ebből következőleg - a hitel egyéb jellemzőinek változatlanságát feltételezve - a visszafizetés során folyamatosan egyre kisebb törlesztő részleteket kell fizetni.

Az eredményeket az alábbi táblázat foglalja össze (az összegek ezer forintban értendők).






Időpont
Hitelállomány
Kamat
Tőketörlesztés
Fizetendő részlet
1
100
10
20
30
2
80
8
20
28
3
60
6
20
26
4
40
4
20
24
5
20
2
20
22
Összesen
30
100

 

Az egyenletes törlesztést, azaz a fokozatosan csökkenő részletfizetéseket akkor érdemes vállalni, ha a jelenben nagyobb jövedelemmel rendelkezünk és várhatóan a jövőben csökken a hiteltörlesztésre rendelkezésre álló forrásunk. (Várhatóan gyermek születik, bizonytalan a munkaviszonyunk, vagy további fontos gazdasági lépésre – hitelfelvételre, építkezésre - szánjuk magunkat, vagy nyugdíjba megyünk stb.)

Azonos részletfizetések szerinti törlesztés

A hiteltörlesztések legáltalánosabban elterjedt módját képezik azok a konstrukciók, amikor a kölcsöntörlesztés során az esedékes részletek összege azonos. Az egymást azonos időközönként követő időpontokban esedékes, azonos részletekben történő törlesztést annuitásos törlesztésnek nevezzük.

A hazai banki gyakorlatban leginkább az egyenletesen törlesztett hitelkonstrukciók terjedtek el, akár az áruvásárlási kölcsönökre vagy a hosszú lejáratú jelzálogkölcsönökre gondolunk. Éppen ezért ismerkedjünk meg a fizetendő részlet kiszámításának technikájával:

A fizetendő részletek értéke a következő képlet alapján határozható meg:

A = H
sn,r

Ahol

  • „A” a fizetendő részlet összege

  • „H” a felvett hitel összege
  • az r kamatlábtól, illetve az n futamidőtől függő ún. annuitás tényező (sn,r), értékét az annuitás táblázatból olvashatjuk ki.

A kiinduló példa adatainál maradva a 100 000 forint összegű, 5 éves futamidejű, 10% kamatozású hitel törlesztő részletének összege annuitásos törlesztés esetén a következő:

Adatok: H = 100.000 Ft, r = 10% n= 5

Az annuitás tényező: s5,10% = 3,79079, s így a fizetendő részletek összege :

A = H
sn,r
= 100000
3.79079
= 26380

A törlesztési tervet az egyenlő részletösszegek ismeretében állíthatjuk össze úgy, hogy a részlet összegéből mindig az esedékes kamat összegét kivonva kapjuk meg a hitel tőkerészének törlesztésére jutó részt. Az eredményeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze:






Időpont
Hitelállomány
Kamat
Tőketörlesztés
Fizetendő részlet
t
H(t-1)
k(t)
S(t)
A
1
100 000
10 000
16 380

26 380

2
83 620
8 362
18 018

26 380

3
65 603
6 560
19 819

26 380

4
45 783
4 578
21 801

26 380

5
23 982
2 398
23 982

26 380

Összesen
31 899
100 000

 

Ennek a hiteltörlesztési konstrukciónak jellemző sajátossága, hogy az egyenlő összegű részletfizetések összegéből eleinte kisebb, majd egyre növekvő hányadát teszi ki a hitel tőkerészének törlesztésére fordítható rész. Ez a sajátosság különösen magas kamatlábak esetén azt eredményezi, hogy a hosszú lejáratú hiteleknél a hitelállomány összege a hitelezési időtartam elején csak kis mértékben csökken. Az azonos törlesztő részletek vállalása stabil jövedelmi viszonyok mellett célravezető.