2011-ben a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) nyilvántartott adósok száma több mint nyolcszázezer főt tett ki. Az elmúlt években a KHR-ben szereplő adósok számának folyamatos emelkedése volt megfigyelhető, melynek egyik fő oka, hogy a deviza alapon (elsősorban svájci frankban) felvett hitelek törlesztő részleteinek árfolyamváltozások miatti jelentős emelkedése sok esetben már meghaladja a háztartások teherviselő képességét. Bizonyára vannak olyanok, akik rosszul mérlegeltek, tovább nyújtózkodtak, mint ameddig a takarójuk ért, de nagyon sokan a pénzpiacokon, a válság következtében bekövetkező radikális változások következtében nem tudták/tudják törleszteni hiteleiket.
Mivel azon eseteknek, amikor a felvett hitel törlesztő részleteit valamilyen okból az adós nem tudja fizetni, a bankra nézve is kedvezőtlen gazdasági következményei vannak, a bankok is meg akarják védeni magukat a rosszul fizető ügyfelektől. Ennek érdekében hozták létre a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) nevet viselő adatbázist (korábbi nevén a Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer - BAR). Az a személy kerül a KHR-be, aki
-
a minimálbért meghaladó összeggel több mint 90 napja tartozik,
-
vagy hamis adatot adott meg magáról,
-
vagy aki a „készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés” bűncselekményét valósította meg (Jellemzően a bankkártyával elkövetett visszaélések tartoznak ebbe a kategóriába, pl.: idegen bankkártya jogosulatlan használata).
A listába kerülésről az ügyfél tájékoztatást kap. A rendszer a bankok számára hozzáférhető, melynek felhasználásával – a hitelkérelem elbírálásának részeként - minden esetben ellenőrzik a leendő ügyfelek KHR-státuszát. A rendszerben nyilvántartott adósoknak sokkal nehezebb bankhitelhez jutni, kizáró okot azonban nem minden esetben jelent.
A devizahiteleket visszafizetni nem tudók magas száma az államot is cselekvésre késztette, hiszen az ő problémájuk már a családtagokon keresztül a lakosság 15-20 %-át érinti. Tekintettel arra, hogy a hitelezési kockázatok növekedése hosszabb távon a gazdaság egészének fejlődését veszélyeztetheti, szigorodtak a hitelfelvétel szabályai, valamint számos, az adósok fizetési képességének fenntartását célzó lehetőség került bevezetésre, mind egyedileg a hitelnyújtó bankok (pl. hitel futamidő meghosszabbításának lehetősége, türelmi időszak a hitel tőkerészének törlesztésére), mind az állam részéről (otthonmentő program, kilakoltatási moratórium).
Ha fizetésképtelenné váltunk, túl az első kétségbeesésen új pénzügyi tervet kell kidolgoznunk.
Néhány ötlet:
-
Vizsgáljuk felül bevételeink és kiadásunk szerkezetét, vannak-e tartalékok?
-
Hogyan bővíthetjük még forrásainkat? Munkával? Tulajdon hasznosításával?
-
Mérlegeljük, hogy tartós, vagy átmeneti problémáról van-e szó? (munkanélküliség, hosszú betegség, váratlan esemény)
-
Tartós probléma esetén kérjük a bank segítségét: van-e lehetőség átütemezésre, a futamidő meghosszabbítására, a törlesztő részlet csökkentésére, az árfolyam rögzítésére? Ebben a bank segítségére, együttműködésére is számíthatunk, hiszen számára is fontos a talpon maradásunk.
-
Átmeneti probléma esetén – körültekintő mérlegelés után – segítséget jelenthet, egy kisebb összegű, áthidaló jellegű hitel.
-
