A tőzsdei kereskedés és tágabb értelemben az egész tőkepiac szigorú törvényi szabályok szerint működik, ami egyben biztosítja a befektetők védelmét is. A szabályozás kiterjed a tőzsdei kereskedő cégek, illetve a tőzsde működésére csakúgy, mint az ügyletkötésekre és az információk felhasználására. A törvényi felügyeletet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete garantálja, az intézmény minden esetben köteles eljárni, ha felé a piac bármely szereplőjével szemben panasszal élnek.
A tőzsdei megbízás leadásakor sokszor túlzottnak tűnő adminisztráció, illetve a telefonos megbízások esetén a beszélgetés rögzítése is a befektetők védelmét szolgálják. Ezek a bizonylatok illetve felvételek jelenthetik ugyanis a későbbi panaszok hivatkozási alapját, amennyiben úgy érzi a befektető, hogy a tőzsdei kereskedő cég nem a tőle elvárható gondossággal képviselte érdekeit az üzletkötés során.
Jó helyen van-e a befektető pénze egy brókercégnél?
A brókercégekre vonatkozóan a bankokhoz hasonlóan szigorú szabályokat és tőkekövetelményeket határoznak meg, ami biztosítja, hogy a társaság rendelkezzen elegendő tőkeerővel az ügyfelek követeléseinek teljesítésére. Emellett törvényi előírás a tőzsdei kereskedő cégek számára, hogy az ügyfélszámlán lévő pénzt nem forgathatják, azt csak az ügyfelek rendelkezése szerinti célra használhatják.
Befektető-védelmi Alap
A felszámolásra kerülő tőzsdei kereskedő cég helyett végső esetben a Befektető-védelmi Alap (BEVA) vállal teljesítést, feltéve, hogy brókercég tagja a BEVA-nak. A BEVA a felszámolás alatt álló tőzsdei kereskedő cég valamennyi magánbefektetői követelését teljesíti 20 000 euró összeghatárig oly módon, hogy egy millió Ft- összeghatárig 100 %-ot fizet, egymillió forintot meghaladó követelésnél 1 millió Ft-ot és a maradék követelés 90 %-át fizeti meg a BEVA. A tőzsdei kereskedő cég köteles a tagság meglétéről, illetve ennek hiányáról az ügyfeleit tájékoztatni.
