4. Tőzsdézzünk, de hogyan is?

A korábbi leckékben (IV/17. és IV/18.) megismerhettük, hogy az értékpapír kereskedés központi szereplői a befektetési szolgáltatók/brókercégek, illetve a bankok. A magánbefektetők ma már ugyanolyan egyszerűen és gyorsan intézhetik értékpapír tranzakcióikat, mint bármely más bankügyletet. Amennyiben állampapírt vásárolnak, vagy adnak el, annak vajmi kevés köze van a tőzsdei kereskedéshez, ugyanis a bank/brókercég, amelyen keresztül a tranzakciót végrehajtják, nagy valószínűséggel a tőzsdén kívül köti meg az ügyletet, az esetek többségében a saját portfoliójából.

Egészen más a helyzet akkor, ha részvényügyletet akarunk kötni, ez ugyanis nagy valószínűséggel valamely tőzsdei piacon fog megtörténni.

A befektetési szolgáltató kiválasztása

A rendszeres tőzsdéző számára az első lépés nem lehet más, mint a befektetési szolgáltató gondos kiválasztása, hiszen a megkötött ügyletek sikere nagyban függ a befektetési szolgáltató munkájától, illetve az elért eredményt jelentősen befolyásolhatják a felszámított költségek. A brókercég kiválasztásánál éppen ezért fontos szempont lehet az adott cég mérete, tőkeereje, ami mutatja a cég stabilitását. Fontos a piaci aktivitása, forgalma, ami mutatja ügyfélkörének nagyságát. (Ebben nagy segítséget jelent a BÉT honlapja, ahol ezek a statisztikák naprakészen elérhetőek). Az egyik leglényegesebb szempont természetesen a felszámított díjak mértéke, amiben jelentős eltérések mutatkozhatnak az egyes befektetési szolgáltatók között.

Mennyibe kerül a tőzsdézés?

A brókercégek, bankok – mint minden szolgáltatás után – természetesen díjat számolnak fel a tőzsdei tranzakciók után, ami a tőzsdézés legfontosabb díjtételét jelenti annak, aki rendszeresen köt ügyleteket. Emellett díjat számolnak fel az értékpapírszámla nyitása/vezetése után, illetve a pénzforgalom (átutalások) után is. (Itt segítségül lehet hívni a PSZÁF honlapját, ahol összefoglaló táblázat található az egyes brókercégek által felszámított díjakról.)

A tőzsdézéshez szükséges adminisztráció

Csakúgy, mint a banki szolgáltatások igénybe vételéhez, a tőzsdei kereskedéshez is alapfeltétel a számlanyitás. Azonban itt nemcsak folyószámlát kell nyitni, hanem az értékpapírok nyilvántartására szolgáló értékpapírszámlát is. Minden értékpapír, amelyet vásárolunk, ezen a számlán kerül jóváírásra a későbbiekben.

A fizikai formában is létező papírok kora az informatika fejlődésével lejárt. A dematerializáció azt jelenti, hogy az értékpapírok nyomtatott verzióban már nem, hanem csak a számítógépes nyilvántartásban jelennek meg. Ez leegyszerűsíti a nyilvántartásokat, és gyakorlatilag megszünteti az értékpapírok tárolásából fakadó költségeket.

A tőzsdei ügyletkötés

A számlanyitások elvégzése után szabadon köthetünk ügyletet, mégpedig olyan módon, amelyet a kiválasztott brókercég elérhetővé tesz számunkra:

• Személyes megbízás– a tőzsdei megbízás hagyományos formája, amikor személyesen megyünk el a befektetési szolgáltatóhoz, és ott adjuk meg a megbízást. Ma már egyre inkább veszít jelentőségéből ez a kommunikáció, lévén a személyes megjelenés időigényes, és sokszor nehezen kivitelezhető.

• Telefonos megbízás – szinte minden brókercég lehetővé teszi, hogy a tőzsdei megbízásainkat telefonon adjuk meg. Ez jóval gyorsabb és egyszerűbb megoldás, mint a személyes megjelenés, ráadásul ugyanolyan megbízható, ugyanis ezek a telefonbeszélgetések rögzítésre kerülnek, így bármikor visszakereshetőek.

• Internetes kereskedés – a tőzsdei kereskedés legfejlettebb formája, ami a magánbefektetők számára elérhető. Gyors, egyszerű és messze a legolcsóbb, ugyanis lehetővé teszi a teljes automatizáltságot. Egyszerűbb formájában – melyet számos bank nyújt az Internet bankolás keretében – tőzsdei megbízást lehet adni tetszőlegesen kiválasztott értékpapírra. Fejlettebb formájában a tőzsdei megbízások adása mellett egy helyen elérhetőek a tőzsdei kereskedési adatok, esetleg elemzések és tőzsdei hírek is. Ilyen esetben a befektető gyakorlatilag úgy érezheti, hogy magán a tőzsdén kereskedik közvetlenül, hiszen ugyanazokat az információkat látja, amiket a brókerek.

A tőzsdei információk nyomon követése

A tőzsdei kereskedés egyik legfontosabb sajátossága a nyilvánosság. A befektetők folyamatosan nyomon követhetik az árak alakulását, a tőzsdén lévő vállalatokra vonatkozó híradásokat, ami az alapja a piac működésébe vetett bizalomnak, a piac stabilitásának. Az elérhető információk köre a napi kereskedési adatoktól az időszakos statisztikákon és idősorokon át a kibocsátói hírekig terjed, és minden olyan információt érint, amely a megalapozott befektetői döntések meghozatalához szükséges lehet.

A hagyományos, ún. nyílt kikiáltásos tőzsdei kereskedés nagyon látványos képet mutat, hiszen a kereskedők egy teremben (a parketten) gyűlnek össze, ahol kiabálással és erőteljes kézjelzéseikkel kötik az üzleteket. A 90-es évek végéig hasonló elven működött a BÉT piaca is, amit a befektetők élőben követhettek nyomon a Tőzsde épületében. A forgalom emelkedése szükségessé, a technikai fejlődés pedig lehetővé tette, hogy a kereskedést napjainkban már számítógépes rendszeren keresztül bonyolítsák, ami sokkal nagyobb hatékonyságot és kevesebb hibát eredményez.

Az elektronikus távkereskedés lényege, hogy a kereskedők saját irodájukból egy zárt számítógépes hálózaton keresztül kapcsolódnak a piachoz, és az ügyletkötések a számítógépes rendszeren belül automatikusan jönnek létre. Emiatt megszűnt a Tőzsde épületében a kereskedési tér, a befektetők pedig csak a hivatalos adatszolgáltatók, az ún. vendorok által nyújtott szolgáltatás keretében, elektronikus formában (általában Interneten keresztül) láthatják a kereskedést. A Tőzsde számos adatszolgáltatóval van kapcsolatban, amelyek a befektetők széles körének juttatják el a napi kereskedési adatokat, kibocsátói híreket is. Az adatszolgáltatók többsége rendelkezik internetes eléréssel is, így bárki, akár otthonról is nyomon követheti a tőzsdei kereskedést.