Érdemes minél előbb kezdeni a tudatos gazdálkodási szemlélet alakítását
A pénzügyi tudatosságra való nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Már csak azért sem, mert mindenekelőtt azt érdemes megismertetni a gyerekkel, hogy mit jelent a pénzkeresés és mit a meglévő jövedelemmel való gazdálkodás, takarékoskodás.
Gyermekkorban, mint sok más kérdésben is az a hasznos, ha fokozatosan és játékosan vezetjük be a kicsiket a pénzügyek világába. Az iskolában is előkerülnek egy-egy tantárgyon belül a pénzzel, gazdálkodással, háztartással kapcsolatos tudnivalók, de ez önmagában nem elegendő. A szemléletformálás feladatát elsőként a szülőknek kell és lehet a családban magukra vállalniuk.
Hogy hogyan? Például ha már óvodás kortól valamilyen rendszerességgel magunkkal visszük a gyerekeket is vásárolni és közben elmagyarázzuk nekik – a maguk szintjén –, hogy mi történik. Vonjuk be például a bevásárló lista írásába és vezessük rá, hogy így könnyebben elkerülhető a felesleges pénzköltés. Magyarázzuk el, hogy miből van pénze a családnak és miért kell rá figyelni, hogy a hónap végére is maradjon elég.
Ha ezek után kedve van otthon is „boltosat” játszani, kapcsolódjunk be, játsszunk együtt. Már ekkor is játszhatunk egy társasjátékból kivett vagy magunk által alkotott játékpénzzel vagy akár játék bankkártyával is, így lehetőséget teremtünk arra, hogy a játékon keresztül megértse a készpénz és a bankkártya lényegét.
Érdemes már akár kisiskolás korban is egy kis zsebpénzt adni, amiből ő gazdálkodhat, illetve jó ötlet lehet egy jópofa perselybe gyűjtögetni az ötösökért vagy a szülinapra vagy a locsolásért kapott pénzt. Sőt, talán még jobb, ha átlátszó üvegbe gyűjti a kicsi a forintokat, mert abban izgalmas lehet látni, mennyi gyűlt már össze. Vezethetünk is egy kis nyilvántartást ezekről az összegekről, ahová aztán azt is beírhatjuk, hogy mire költöttük el végül.
A tíz év fölötti korosztály számára a perselyes gyűjtögetésre alapozva már meg lehet tanítani a különbséget a rövid- és a hosszú távú célok között. Ekkor már kitűzhetünk konkrét takarékoskodási célokat, megfigyelhetjük az árakat, rácsodálkozhatunk, hogy mi mennyibe kerül. Egy új görkori megvásárlása lehet például rövid távú vágy, míg mondjuk egy új kerékpár belefér a hosszú távú tervek közé – a lényeg, hogy együtt beszéljük meg és tűzzük ki a célt. Időről-időre emlékeztessük őt erre, és dicsérjük meg, ha sikerült elérni egy kitűzött célt.
Ahogy cseperednek, már önállóan is vásárolhatnak, például reggelit maguknak a pékségben vagy az iskolai büfében; az élelmiszerboltban pedig megbízhatjuk őket azzal, hogy saját maguk szerezzenek be hozzávalókat például az aznapi vacsorához vagy a szülinapi zsúrjukra - úgy, hogy egy adott összegből gazdálkodhatnak. Hagyjuk meg nekik ekkor a szabadságot, hogy ők dönthessenek a különféle márkák közül, ezáltal bevonjuk őket a döntési folyamatba is.
A gazdálkodás, a tervezés és tudatosság megtanításához érdemes az arra már fogékony gyerekkel együtt áttekinteni a következő hetek családi bevételeit és kiadásait. Ajánlatos egy-egy konkrét eset, például várható osztálykirándulás vagy nyári tábor kapcsán itt is felhívni a gyermekek figyelmét a tudatos spórolásra.
A játék és a beszélgetés tehát a legjobb befektetés a gyermek jövőjébe, hogy egyre önállóbb középiskolásként és később a saját lábára álló felnőttként már megalapozott és jó döntéseket hozhasson. Játsszunk együtt pénzügyeket!
