A munkaerőpiac napjainkban rendkívül gyors iramban változik, így a mai diákok közül sokan valószínűleg olyan állásokat fognak betölteni, melyek még nem is léteznek. Hogyan lehet erre felkészülni? Egy nemrég készült felmérés szerint a fiatalok úgy látják, a tananyag átstrukturálása mellett rendkívül fontos lenne, hogy az iskola alapos pénzügyi felkészítést adjon.
Android vagy iOs fejlesztő, social media menedzser, keresőmotor-optimalizáló szakember – csak pár példa azokra a munkakörökre, melyek néhány éve még szinte ismeretlenek voltak, ma viszont már hazánkban is rendkívül népszerűek. A technológiai fejlődés évről évre teljes iparágakat alakít át, s a változó körülményekhez az oktatásnak is alkalmazkodnia kell, hiszen a korszerűtlen tudás nem ér semmit a munkaerőpiacon. Hogy mi számít hasznos, és mi haszontalan tudásnak, azt persze nem könnyű eldönteni. Annyi azonban biztos: vannak olyan hétköznapi készségek, melyek fejlesztése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a mai diákok a gyorsan változó gazdasági környezetben is érvényesülni tudjanak.
A középiskolások és egyetemisták támogatásával foglalkozó Engame Akadémia diákok, szülők és tanárok körében végzett felmérése szerint a megkérdezettek leginkább a pénzügyi ismeretek célzott fejlesztését hiányolják a jelenlegi tananyagból. Ahogy az egyik válaszadó diák fogalmazott: „Tanulhatnánk a pénzügyekről, kapcsolatokról és olyan dolgokról, amelyek az élethez szükségesek. Ezek mind fontosabbak a lexikális tudásnál.”
Ahogy azt a Pénziránytű Alapítvány megbízásából elvégzett, nemzetközi módszertanon alapuló tavalyi kutatás is alátámasztotta, a magyar lakosság sajnos sok tekintetben gyenge a hétköznapi pénzügyek kezelésében. Bár a pénzügyi tudatosság fejlesztését a Nemzeti alaptanterv is fontos célként határozta meg, ez az irányelv máig kevéssé érezteti hatását. Mindezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az említett kutatás eredményei szerint 2010-től 2015-ig 32 százalékról 25 százalékra esett a költségvetést készítő magyar háztartások száma, s a lakosság kevesebb, mint fele rendelkezik pénzügyi célokkal.
Az eredményeket figyelembe véve úgy tűnik, a „mi leszel, ha nagy leszel” ma már legfeljebb a diákok heccelésére alkalmas, hiszen egyre kevesebben tudnak rá értelmesen válaszolni. Napról napra fontosabbá válik viszont egy másik, sokkal gyakorlatiasabb kérdés: „tudod-e, hogyan érheted el a céljaidat?” A munkahelyek és a különböző célok folyton változhatnak és cserélődhetnek, de ha a diákok rendelkeznek a megfelelő eszközökkel, tudni fogják, hogyan érvényesüljenek.
