A sok konkrét indokot rendszerezve a következő fő érveket gyűjthetjük össze:
A) A piaci működés ellentmondásai
A piaci verseny előnyei mellett sok problémát is felvet. A gazdaság egyes szereplőit tönkreteszi, lehetetlenné téve számukra a folytatás lehetőségét (pl.: mezőgazdasági árverseny). A piaci erőviszonyok, lehetőségek eltérése miatt vannak olyanok (például a kis- és középvállalkozások), melyek esélytelenül, védtelenül vesznek részt a versenyben. A monopóliumok léte más problémát is felvet, hiszen akik egyedül állítanak elő, szolgáltatnak, azok megfosztják a vevőiket, vagy éppen szállítóikat a verseny lehetőségétől, előnyeitől. Mindezek tehát a közérdeket szolgáló akaratban, döntésben megjelenő beavatkozást tesznek szükségessé.
B) A külső hatások (externáliák) problémája
Externáliák vagy külső gazdasági hatások akkor lépnek fel, amikor egy bizonyos tevékenységből származó költségek vagy előnyök olyan szereplőnél jelennek meg, aki a tevékenységben nem kívánt részt venni. Jól emlékezünk folyóink külföldről származó szennyezésére (Tisza, Rába), de megéljük a növekvő autóforgalomból származó zaj, bűz, légszennyezés problémáját is. A szomszéd hangos éjjeli zenehallgatása zavarhatja álmunkat, de jó néven vesszük, ha pl. megjavítja a kerítést. A szomszéddal nekem kell szót értenem, de a tiszai szennyezéshez hasonló problémák megoldását már az államtól várjuk.
C) Közjavak termelése
Egy-egy termék előállítása túl nagy kockázattal, nagy befektetéssel jár, amit a magántőke nem biztos, hogy vállal (hídépítés), vagy nagyon drágán, fizetség ellenében nyújtaná, így akadályozná a megszokott működést, a mindenki számára elérhető szolgáltatást. A társadalom érdeke azt kívánja, hogy egészséges és művelt, szaktudással rendelkező emberek éljenek az országban. Tehát például az oltásokat ne csak azok kapják meg, akik megtehetik, hogy megvásárolják, iskolába ne csak azok járhassanak, akik ki tudnák fizetni az oktatás költségeit. A tiszta közjavakra az a jellemző, hogy közvetlenül nem fizetünk értük, használatukból senki sem zárható ki, fogyasztásuk gyakran közösen történik. Ezek termelése és elosztása, forgalmazása az állam közreműködésével valósul meg.
