Megtévesztések
Hiába igyekszünk vásárlóként jól dönteni, ha a vállalatok megtévesztenek, és olyan információk alapján döntünk, amik nem teljesen igazak. Megtéveszthetnek minket, amikor
- olvashatatlanul apró betűkkel tüntetnek fel lényeges információt,
- azonos szín és formavilágot használva ismert márkás termék hatását keltik
- biztos hatást ígérnek (például egy fogyókúrás szer használatától),
- a „csak itt és csak most” érveléssel hajszolnak bele ajánlatuk elfogadásába miközben az ajánlat valódi tartalmát, a lehetséges alternatív megoldásokat hirtelen képtelenek vagyunk felmérni.
Ezt a Gazdasági Verseny Hivatal (GVH) szakszerűen úgy mondja, hogy a vállalat tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, vagy megtévesztő reklámot alkalmaz, vagy tisztességtelenül befolyásolja a fogyasztói döntést.
Ha a GVH tudomására jut egy ilyen visszaélés gyanúja (például úgy, hogy kap egy e-mailt), akkor vizsgálatot indíthat. Amennyiben a vizsgálat szerint valóban történt törvénysértés, akkor a hivatal többféle módon is kifejezheti nemtetszését: megtilthatja a problémás viselkedést, bírságot vethet ki a vállalatra.
Visszaélés az erőfölénnyel
Olyan ez, mint a suliban a dolgozat. Amikor a tanár közli, hogy a jövő héten dolgozatot irat, a diákoknak nincs választási lehetőségük. Persze tiltakozhatnak, de előbb-utóbb úgyis meg kell írniuk azt a dolgozatot. Így van ez a valamit kizárólagosan termelő cégeknél (monopólium), illetve az olyan cégeknél is, akik nem egyedül vannak ugyan a piacon, de szinte megkerülhetetlenek. (Ilyenek például az áram, vagy gázszolgáltatók, a tömegközlekedést szervezők.) Ezek a cégek piaci erejüknél fogva a fogyasztókat és versenytársaikat is meg tudják károsítani. Fogyasztóként csak korlátozott döntési lehetőségünk van, mert az ilyen cégek helyett nemigen tudunk mást választani (villanyra, gázra minden háztartásban szükség van), így csak korlátozottan tudjuk őket jó teljesítményre ösztökélni.
A GVH azon is dolgozik, hogy az erőfölényes cégek ne korlátozzák a versenyt azzal, hogy megakadályozzák más cégeknek a piacra lépését, vagy éppen versenytársaikat kiszorítsák a piacról. A túl erős piaci szereplő könnyen ér el magas árat és kevésbé törekszik a minőségre.
Amikor például egy kábeltévé szolgáltató megemeli az előfizetési díjait, levélben tiltakozhatunk, lemondhatjuk a kábeltévét, de az árak attól még nem fognak változni. Ha úgy gondoljuk, nem indokolt az áremelés, panaszt, észrevételt tehetünk a GVH-nál. A hivatal kivizsgálja az esetet, és ha a cég valóban visszaélt az erőfölényével, eljárást indíthat, amelynek a vége komoly bírság is lehet.
Kartell-megállapodások
Ha ugyan több termelő, szolgáltató van a piacon, de összebeszélnek, hogy csak magasabb áron adnak el termékeket, vagy az egyik csak az ország nyugati, a másik pedig csak a keleti felében értékesít majd, akkor ugyanúgy nem érvényesül a verseny áldásos hatása, mintha csak egy vállalat lenne. Vegyünk egy olyan esetet, amikor például a mozi üzemeltetők megbeszélik, hogy mondjuk 1000 Ft helyett mindegyikük 1500 forintért adja a jegyeket a hétvégén. Ebben az esetben vagy kifizetjük a magasabb árat, vagy nem megyünk hétvégn moziba. Hasonlóképpen, az állami közbeszerzéseknél, például az autópálya-építésnél összebeszélő és közösen árat emelő cégek akár tízmilliárdokkal is többet sajtolhatnak ki az államból, mint amennyi indokolt lenne, emiatt pedig akár több adót kell fizetnünk. Ezért a kartell-megállapodások megakadályozása minden állampolgár érdeke. A GVH a versenykorlátozó megállapodásokat, a kartelleket tekinti a legsúlyosabb versenyjogi visszaéléseknek és súlyosan bünteti ezeket.
Fúziók
A fúzió a vállalatok egyesülését jelenti. A fúziók önmagukban hasznosak, a segítségükkel nagyobb, hatékonyabban működő vállalatok jöhetnek létre. De ahogy korábban azt az erőfölényről, a monopóliumról beszélve már láttuk, baj lehet abból is, ha a vállalatok egyesülése oda vezet, hogy csak egy, vagy lényegében egy megkerülhetetlen vállalat marad a piacon, ami azt csinálhat, amit akar, mert nincs helyette alternatíva. A GVH arra figyel, hogy a vállalatok egyesülésének, összefonódásának hatására ne korlátozódjon a verseny. Ezért a jelentős (egy bizonyos összes éves árbevétel feletti) fúziókhoz a cégeknek ki kell kérniük a GVH engedélyét, és ha versenyproblémát lát a GVH, megtilthatja, vagy feltételekhez kötheti a fúzió engedélyezését.
Bíróságok, az Európai Bizottság a verseny védelmében
Vannak olyan vállalati visszaélések, amelyek elkövetőivel szemben a bíróságokon pert indítva lehet elégtételt venni. A vállalatoknak nem szabad például valótlanságokat mondva egy másik vállalat hírnevét rontani, az üzleti titkait ellopni, a termékeit teljes mértékben utánozni. Ha ilyet tesznek, a bíróságon beperelhetők. Ezeken túl a bíróságokon kártérítési igényt is lehet érvényesíteni, ha valaki bizonyítani tudja, mekkora kárt szenvedett egy versenykorlátozó magatartás következtében.
2004 májusa, Magyarország Európai Unióhoz történt csatlakozása óta az Európai Bizottság Verseny Főigazgatósága is vizsgálhatja a hazai versenyellenes visszaélések egy részét, illetve ez a szerv bírálja el a legjelentősebb (ún. közösségi léptékű) fúziókat.
A verseny jó, de mint korábban láttuk néha ellentmondhat más társadalmi szempontoknak (pl.: környezetvédelem, igazságosság, szociális szempontok, nemzetbiztonság). Ilyenkor mérlegelni kell a különböző szempontokat, ez pedig az állam feladata, amelyet elsősorban a szabályalkotással törekszik megoldani.
