A jegybank legfontosabb feladata az állam gazdaságpolitikájának részét képező monetáris politika meghatározása és megvalósítása. A központi bankok – a monetáris politika eszköztárát felhasználva – törekednek a gazdaság stabil működésének elérésére és fenntartására.
A monetáris politika kivitelezésén túlmenően a jegybankok egyéb alapfeladatokat is ellátnak. A jegybanki alapfeladatokat az alábbi ábra foglalja össze:
-
Monetáris politikával összefüggő jegybanki feladatok:
-
a „bankok bankjaként” vezeti a hitelintézetek pénzforgalmi számláit, ezen intézményekkel monetáris célú műveleteket végez (így pl. betétet fogad el és megfelelő biztosíték ellenében hitelt nyújt, illetve szükség esetén nyíltpiaci műveleteket hajt végre, azaz értékpapírokat értékesít vagy vásárol);
-
meghatározza a monetáris célú műveletekhez (monetáris politikai eszközökhöz) kapcsolódó kamatlábak mértékét, melyek közül a legfontosabb a jegybanki alapkamat;
-
jegyzi és közzéteszi az adott ország törvényes fizetőeszközének külföldi pénznemekhez viszonyított árfolyamát.
-
Bankjegy- és érmekibocsátás (a törvényes fizetőeszköz kizárólagos kibocsátása)
A jegybank feladata, hogy a lakosságot és a gazdaságot megfelelő mennyiségű és minőségű, illetve címlet-összetételű készpénzzel lássa el.
-
Az ország deviza- és aranytartalékainak kezelése
Devizatartalék jegybanki tartásának több oka is lehet. Ilyen pl. a túlzott árfolyam-ingadozások csökkentése.
-
A fizetési forgalom zavartalanságának biztosítása
A gazdaság szereplőinek (lakosság, vállalat, állam, bankok stb.) pénzforgalma túlnyomórészt készpénz nélkül, bankszámlák közötti pénzmozgás útján bonyolódik. Amennyiben az érintett gazdasági szereplők számlái ugyanazon hitelintézetnél vannak, akkor a teljesítés az adott bankon belül történik. Ha az érintett számlák különböző hitelintézeteknél vannak vagy egyszerűen csak bankok egymás közötti (bankközi) ügyleteiről van szó, akkor a tranzakció átfut a bankközi fizetési és elszámolási rendszereken, így végső soron a kereskedelmi bankok jegybanknál vezetett számláin. Ezzel kapcsolatban a központi bank feladata a fizetési és elszámolási rendszerek kialakítása, működésük felügyelete (azaz „felvigyázása”).
-
Statisztikai feladatok
A központi bank alapfeladatai ellátásához statisztikai célú adatokat / információkat gyűjt és hoz nyilvánosságra.
-
A pénzügyi rendszer stabilitásának támogatása és erősítése
A központi bank a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és erősíti a pénzügyi stabilitást, valamint szükség esetén kezeli a pénzügyi rendszert érő sokkok hatását. Ennek részeként rendszeresen elemzi a makrogazdasági környezetet, a pénzügyi piacok, valamint a pénzügyi közvetítők működését, és feltárja a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztető kockázatokat.
Az önálló magyar jegybank, a Magyar Nemzeti Bank 1924. június 24-én kezdte meg munkáját. Napjainkban a Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB tevékenységének kereteit meghatározó jegybanktörvény az árstabilitást minden más cél fölé helyezi, megfogalmazva azt a széles körben elfogadott közgazdasági álláspontot, miszerint a monetáris politika elsődlegesen az árstabilitás biztosításával járul hozzá a gazdaság növekedéséhez.
A Magyar Nemzeti Bank feladatának ellátása érdekében független szervezetként működik. A függetlenség ugyanakkor nem jelent teljes önállóságot, hiszen egy az adófizetők pénzéből gazdálkodó közintézmény esetében elkerülhetetlen és elképzelhetetlen, hogy ne számoljon el vagyonának felhasználásáról. Ezért a jegybank elnöke beszámolási kötelezettséggel tartozik az Országgyűlésnek. A jegybank élén az elnök áll, akit a miniszterelnök javaslatára hatéves időtartamra a köztársasági elnök nevez ki.
