2. Hogyan működik a devizapiac?

A devizapiac, mint minden más közönséges áru piaca, a kereslet és kínálat találkozásának a színtere. Nézzük meg először a két oldalt külön-külön.

• A devizapiac keresleti oldalán azok a gazdasági szereplők jelennek meg, akiknek bármilyen okból kifolyólag devizára van szükségük. Devizára lehet szüksége a vállalatoknak, amikor külföldről vásárolnak (alapanyagot, alkatrészt, technológiát), vagy amikor egy külföldi befektetés (részvényvásárlás vagy működőtőke-befektetés) megvalósításáról döntenek. A háztartásoknak akkor van szükségük devizára, amikor például külföldre utazik a család nyaralni, vagy külföldi nyelvtanfolyamra fizetik be a család valamelyik tagját. Ekkor gyakorlatilag külföldiek által nyújtott szolgáltatást vásárolnak. A devizapiac keresleti oldalán tehát egyrészt a javak és szolgáltatások importőrei (az áruimport külföldről vásárolt áru, vagy szolgáltatás) állnak. Ilyenkor termék lép be az országba, és valuta, vagy deviza hagyja el az országot. Szintén a devizapiac keresleti oldalán jelennek meg azok a belföldi gazdasági szereplők, az úgynevezett tőkeexportőrök, akik külföldi befektetéseikhez akarnak devizát, illetve valutát vásárolni.

• Az előzővel szemben valutát és/vagy devizát kínálnak eladásra azok a vállalatok, akik külföldi értékesítésből bevételre tettek szert, vagy azok a munkavállalók, akik külföldi valutában realizált munkajövedelmüket vagy tőkejövedelmüket akarják átváltani. Megjelennek azok a külföldi befektetők is, akik hazai befektetésükhöz saját devizájukat kell, hogy átváltsák. A devizapiac kínálati oldalán tehát a javak és szolgáltatások exportőrei (áruexport a külföldre történő eladás, ilyenkor az áru elhagyja az országot, és valuta vagy deviza áramlik be az országba) és a tőkeimportőrök jelennek meg.

Összefoglalva:

Miután már ismerjük a devizapiac szereplőit, tekintsük át azokat a tényezőket, amelyek a keresleti, illetve kínálati oldalon történő változások miatt árfolyammozgást okoznak.

Milyen tényezők okoznak árfolyam-ingadozásokat?

Mint minden piacon, így a devizapiacon is a kereslet és a kínálat változása okozza a forgalmazott áru, esetünkben a deviza árának, vagyis az árfolyamnak a változását. Lássuk, hogy melyek ezek közül a legjellemzőbbek!

A kamatlábak változása a várható tőkejövedelmeken keresztül hatással van a nemzetközi tőkeáramlásra. Ha például a hazai országban nőnek a kamatlábak, akkor a külföldi tőke szívesen áramlik be, tehát nő a tőkeimport, ami növeli a külföldi deviza kínálatát, és így csökkenti a külföldi deviza árát, azaz az árfolyamot. Ez a hazai fizetőeszköz erősödéseként is értelmezhető.

A spekulációs célból történő deviza vétel és eladás. A spekuláció célja az árfolyamnyereség, ami mögött az az egyszerű tétel húzódik meg, hogy aki olcsón vásárol és drágán képes eladni, nyereséghez jut. A tőzsdei kereskedés esetén teljesen legális a spekulációs célból történő adás-vétel, ami az árfolyam ingadozásokból adódó lehetőséget ragadja meg. Ha egy deviza árfolyamának emelkedésére számítunk, érdemes belőle vásárolni, s ha erre többen számítanak, akkor a kereslet növekedése miatt valóban növekedni fog az adott deviza árfolyama. A spekuláció egyrészt tehát az árfolyamkülönbségekből adódó profit lehetőséget ragadja meg, másrészt maga a spekuláció is eredményezi az árfolyam-ingadozásokat.

Mivel a gazdálkodás, a termelés, a kereskedelem napjainkban már egyre inkább „határok felettivé válik”, gyakorlatilag minden makrogazdasági változás közvetlenül vagy közvetve hatással lehet az árfolyamok alakulására. Az árfolyamok mozgása egyúttal vissza is hat a változást előidéző tényezőkre.

Mivel fizethetünk, ha kilépünk a nemzetközi „porondra”?

A világ devizapiacain néhány ország, vagy országcsoport pénze kitüntetett szerepet játszik, ilyen például az euró, az amerikai dollár, a japán jen, vagy a svájci frank. Ezek a pénzek nem egyszerűen az adott ország vagy régió fizetőeszközei, hanem nemzetközi szerepet is betöltenek: ezekben a pénznemekben zajlik a nemzetközi kereskedelem nagy része, valamint ezekben tartalékolnak a különböző országok jegybankjai. Ezen pénznemek árfolyam-ingadozásai erősen hatnak a nemzetközi gazdaságra, és kereskedelemre.