Ha a magas infláció káros dolog, mindenki veszít rajta? A pénzromlás, ami már magában egy destabilizáló tényező, a gazdaság szereplőit nem egyformán érinti. Van, aki profitál belőle, van, aki pórul jár, tehát egy jövedelem-újraelosztás megy végbe. Egy adós-hitelező viszonylatban fontos, hogyan alakul a nominál- és a reálkamatláb az árszínvonal alakulásához képest. (A nominális kamatláb önmagában csak arról tájékoztat, mennyire drága a hitel. A reálkamatláb viszont a nominális kamatláb inflációval korrigált értéke.)
Ha például „A” kölcsön ad „B”-nek 1 millió egységnyi pénzt egy évre, és 5 százalékos kamatot vár „B”-től az év leteltével, akkor reménykedhet, hogy a pénzromlás mértéke nem haladja meg ezt az ütemet. Ha azonban az infláció - például váratlan adóemelések hatására - hirtelen megugrik, és éves szinten 20 százalékot tesz ki, akkor a hitelt nyújtó „A” rosszul jár, ellenben „B” (akinek a fizetésemelése feltehetően követi az infláció alakulását) szinte ingyen jutott hitelhez. Általánosítva: az infláció olcsóbbá teszi a hiteltartozásokat.
Ha adósként nyerhetünk az inflációval, úgy veszíthetünk hitelezőként, vagy ha adott devizában felhalmozott megtakarításaink hozamai nem kompenzálják az azonos időszak alatt bekövetkező értékcsökkenést. Ennek időben történő felismerése szintén a pénzügyi tervezés része, azaz pénztulajdonosként más formában próbáljuk biztosítani pénzünk értékállóságát.
A fogyasztói árszínvonal-emelkedés általában nem azonos mértékű a különböző jószágok között. Akinek fogyasztói kosarában az átlagnál kisebb mértékben dráguló jószágok találhatóak, azok jól járnak, míg az átlagnál jobban dráguló termékeket tartalmazó keresleti áruszerkezettel rendelkezők hátrányba kerülnek. Ha tehát a luxuskocsik ára emelkedik, az nem érinti igazán a nyugdíjasokat, de ez a társadalmi csoport azzal sincs kisegítve, ha hosszú távon csökken az mp3 lejátszók ára. Ezzel szemben az alapvető élelmiszerek, az energia áremelkedése súlyos teherként, többletkiadásként jelentkezik a fix jövedelemből élőknek.
Könnyebb átvészelni az inflációt azoknak, akik bérük emelését ki tudják kényszeríteni, és nehezebb a változatlan jövedelemből élőknek. A vállalkozók egy része könnyebben tudja termékeinek, szolgáltatásainak árát emelni, mert vásárlói vagy nem árérzékenyek (pl. luxus cikkek), vagy nincs választási lehetőségük, és mindenképpen megveszik a termékeket (alapvető élelmiszerek). Más vállalkozók profitjuk csökkenését élik meg.
