Hitelfelvételkor a legfontosabb döntési tényező a törlesztő részlet mértéke, amely akár éveken keresztül terheli a családi költségvetésünket. Ahhoz, hogy kiszámítsuk havonta mekkora összeget kell fizetnünk, azt is meg kell tudnunk, hogy milyen hiteltörlesztési rend szerint történik a hitel visszafizetése. Ennek lehetséges változatai:
Hiteltörlesztési mód
|
Lényege
|
|
Egyösszegű törlesztés
|
Egyszerű kamatos
(van törlesztő részlet)
|
A hitel tőkerészét a futamidő végén, egy összegben kell visszafizetnünk, a futamidő alatt csak az esedékes kamatokat kell megfizetnünk. |
Kamatos kamatozású
(nincs törlesztő részlet)
|
Az egyösszegű törlesztés speciális esete, ha időközben nem, csak a futamidő végén fizetjük vissza a tőkét és a felgyülemlett kamatokat. |
|
Lineáris törlesztés
|
A futamidő alatt a hitel tőkerészének törlesztése azonos összegekben történik, melyhez a tőkerész csökkenésével párhuzamosan változó összegű kamat társul. A havi törlesztő részletek a futamidő előre haladtával jellemzően csökkennek. |
|
Annuitásos törlesztés (azonos összegű részlet) |
A futamidő alatt fizetendő részletek azonos összegűek |
Nézzük meg, hogyan alakulnak a fizetési kötelezettségek a különböző hiteltörlesztési módok esetében!
A különbségeket jobban érzékelhetjük, ha egy konkrét példán mutatjuk be az egyes törlesztési módokhoz kapcsolódó hitel visszafizetési terveket. Egy lehetséges félreértésre előre felhívjuk a figyelmet: a tőketörlesztés nem azonos a fizetendő részlettel. Míg a tőketörlesztés a hitelállomány (kölcsöntartozás) változását jelzi, addig a fizetendő részlet a tőketörlesztésből és a kamatösszegből tevődik össze.
Induljunk ki abból, 100 ezer forint kölcsönt veszünk fel 5 évre, évi 10 % kamatra. Azt is feltesszük, hogy csak évente egy időpontban, minden év végén kell fizetnünk. Tehát azt vizsgáljuk, hogyan alakul a fizetési kötelezettség a futamidő során az egyes törlesztési módok esetében.
Egyösszegű törlesztés
A hitel tőkerészét a futamidő végén, egy összegben kell törlesztenünk, a futamidő alatt csak az esedékes kamatokat fizetjük meg.
Az eredményeket táblázatba foglaltuk. (az összegek ezer forintban értendők!)
Időpont
|
Hitelállomány
|
Kamat
|
Tőketörlesztés
|
Fizetendő részlet
|
1
|
100
|
10
|
0
|
10
|
2
|
100
|
10
|
0
|
10
|
3
|
100
|
10
|
0
|
10
|
4
|
100
|
10
|
0
|
10
|
5
|
100
|
10
|
100
|
110
|
Összesen
|
50
|
100
|
|
Az egyösszegű hiteltörlesztési módot akkor érdemes választani, ha a jelenben kevés forrás áll rendelkezésünkre, de a futamidő végére képesekké válunk a teljes hitelösszeg visszafizetésére. Ezt a módot leginkább a vállalkozások beruházási hiteleihez kapcsolhatjuk. A felvett hitelből megvalósuló beruházások megtérülése évekig is eltart, és csak évek múltán megizmosodva, a bevételek gyarapodásával válnak képessé a hitelfelvevők a hitel visszafizetésére.
(A vállalati, illetve állami kötvények kibocsátásakor is hasonló megfontolás vezeti a kibocsátót.)
Kamatos kamatozású egyösszegű törlesztés
Jellemzője, hogy mind a tőke, mind a kamatok megfizetése a futamidő végén történik. A futamidőszak alatt esedékes, de meg nem fizetett kamat növeli a tartozás összegét. A futamidő végén fizetendő összeg tehát a felvett hitel tőkerészének kamatos kamatokkal növelt értéke.
Az eredményeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
Időpont
|
Hitelállomány
|
Kamat
|
Tőketörlesztés
|
Fizetendő részlet
|
1
|
100 000
|
10 000
|
0
|
0
|
2
|
110 000
|
11 000
|
0
|
0
|
3
|
121 000
|
12 100
|
0
|
0
|
4
|
133 100
|
13 310
|
0
|
0
|
5
|
146 410
|
14 641
|
100 000
|
161 051
|
Összesen
|
61 051
|
100 000
|
|
A fenti eredmények jól mutatják, hogy a felvett hitelre fizetendő összes kamat annál nagyobb, minél később, illetve lassabban történik a hitel törlesztése.
Ha azzal kell számolnunk, hogy a hitelezési időtartam elején nem rendelkezünk olyan jövedelemmel, amiből hitelt törleszthetünk, akkor célszerű ezt a konstrukciót választani.
Lineáris törlesztés
Lineáris törlesztés esetén a hitel tőkerésze minden periódusban azonos összeggel csökken, ezzel párhuzamosan az esedékes kamatok mértéke is csökken Ebből következőleg - a hitel egyéb jellemzőinek változatlanságát feltételezve - a visszafizetés során folyamatosan egyre kisebb törlesztő részleteket kell fizetni.
Az eredményeket az alábbi táblázat foglalja össze (az összegek ezer forintban értendők).
Időpont
|
Hitelállomány
|
Kamat
|
Tőketörlesztés
|
Fizetendő részlet
|
1
|
100
|
10
|
20
|
30
|
2
|
80
|
8
|
20
|
28
|
3
|
60
|
6
|
20
|
26
|
4
|
40
|
4
|
20
|
24
|
5
|
20
|
2
|
20
|
22
|
Összesen
|
30
|
100
|
|
Az egyenletes törlesztést, azaz a fokozatosan csökkenő részletfizetéseket akkor érdemes vállalni, ha a jelenben nagyobb jövedelemmel rendelkezünk és várhatóan a jövőben csökken a hiteltörlesztésre rendelkezésre álló forrásunk. (Várhatóan gyermek születik, bizonytalan a munkaviszonyunk, vagy további fontos gazdasági lépésre – hitelfelvételre, építkezésre - szánjuk magunkat, vagy nyugdíjba megyünk stb.)
Azonos részletfizetések szerinti törlesztés
A hiteltörlesztések legáltalánosabban elterjedt módját képezik azok a konstrukciók, amikor a kölcsöntörlesztés során az esedékes részletek összege azonos. Az egymást azonos időközönként követő időpontokban esedékes, azonos részletekben történő törlesztést annuitásos törlesztésnek nevezzük.
A hazai banki gyakorlatban leginkább az egyenletesen törlesztett hitelkonstrukciók terjedtek el, akár az áruvásárlási kölcsönökre vagy a hosszú lejáratú jelzálogkölcsönökre gondolunk. Éppen ezért ismerkedjünk meg a fizetendő részlet kiszámításának technikájával:
A fizetendő részletek értéke a következő képlet alapján határozható meg:
A = |
H
sn,r |
Ahol
-
„A” a fizetendő részlet összege
-
„H” a felvett hitel összege
-
az r kamatlábtól, illetve az n futamidőtől függő ún. annuitás tényező (sn,r), értékét az annuitás táblázatból olvashatjuk ki.
A kiinduló példa adatainál maradva a 100 000 forint összegű, 5 éves futamidejű, 10% kamatozású hitel törlesztő részletének összege annuitásos törlesztés esetén a következő:
Adatok: H = 100.000 Ft, r = 10% n= 5
Az annuitás tényező: s5,10% = 3,79079, s így a fizetendő részletek összege :
A = |
H
sn,r |
= |
100000
3.79079 |
= 26380 |
A törlesztési tervet az egyenlő részletösszegek ismeretében állíthatjuk össze úgy, hogy a részlet összegéből mindig az esedékes kamat összegét kivonva kapjuk meg a hitel tőkerészének törlesztésére jutó részt. Az eredményeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
Időpont
|
Hitelállomány
|
Kamat
|
Tőketörlesztés
|
Fizetendő részlet
|
t
|
H(t-1)
|
k(t)
|
S(t)
|
A
|
1
|
100 000
|
10 000
|
16 380
|
26 380 |
2
|
83 620
|
8 362
|
18 018
|
26 380 |
3
|
65 603
|
6 560
|
19 819
|
26 380 |
4
|
45 783
|
4 578
|
21 801
|
26 380 |
5
|
23 982
|
2 398
|
23 982
|
26 380 |
Összesen
|
31 899
|
100 000
|
|
Ennek a hiteltörlesztési konstrukciónak jellemző sajátossága, hogy az egyenlő összegű részletfizetések összegéből eleinte kisebb, majd egyre növekvő hányadát teszi ki a hitel tőkerészének törlesztésére fordítható rész. Ez a sajátosság különösen magas kamatlábak esetén azt eredményezi, hogy a hosszú lejáratú hiteleknél a hitelállomány összege a hitelezési időtartam elején csak kis mértékben csökken. Az azonos törlesztő részletek vállalása stabil jövedelmi viszonyok mellett célravezető.