1. Néhány gondolat a kockázatokról

A megtakarított pénzünk optimális befektetéséhez – mint azt az előzőekben láthattuk – rengeteg kérdésre kell saját válaszunkat megtalálni, kezdve a befektetés céljától az időtávig, de ismernünk kell saját kockázatvállalási hajlandóságunkat is. Aki pénzügyeit tudatosan intézi, annak számára a pénzügyi döntések nem lehetnek kizárólag rövid távúak, hiszen a megtakarítások célja nem egyedül a váratlan helyzetekre való felkészülés. Mivel az életét tudatosan tervező ember pénzügyi döntéseiben hosszú távon is gondolkozik, így számára a bankbetét típusú megtakarítások mellett az értékpapír befektetések is szerephez jutnak.

Az előzőekben megismerkedhettünk az alapvető értékpapír típusokkal, a befektetésekhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókkal, valamint a kockázat és hozam összefüggéseivel.

Mielőtt részletesebben is megismerkednénk az egyes értékpapír befektetések sajátosságaival, időzzünk el egy kicsit a kockázat fogalma körül. A kockázat a köznyelvben általában valami számunkra negatív dolog bekövetkezésének valószínűségét jelenti. A befektetések terén a kockázat egy adott befektetés jövőbeli teljesítményével kapcsolatos bizonytalanságot, változékonyságot testesíti meg. A magas kockázatú befektetés járhat jelentős veszteséggel, de eredményezhet magas hozamot is, a lényeg az, hogy a jövőbeni hozam jelentősen ingadozhat, ebből következően pedig nehezen kiszámítható és tervezhető. .

Az értékpapír befektetések kockázatának számos megjelenési formája lehet, amelyek egy-egy értékpapír típusnál más-más hangsúlyt kapnak. Lássuk a két legalapvetőbb kockázattípust:

Árfolyamkockázat – ez a kockázat mutatja azt, hogy az értékpapírunk árfolyama nem állandó, folyamatosan változik. Ha megveszünk egy értékpapírt, nem tudhatjuk biztosan, hogy milyen árfolyamon tudjuk majd később eladni. Minél erősebben ingadozhat egy értékpapír árfolyama az időben, annál nagyobb ez a típusú kockázat.

Visszafizetési kockázat – az értékpapírok egyik alapvető típusánál, a hitelpapíroknál lényeges kérdés, hogy a kibocsátó, aki a pénzt kölcsönvette a kötvény kibocsátásával, vissza tudja-e fizetni azt a futamidő végén. E szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy a kibocsátó a világ legnagyobb, legtőkeerősebb bankja, vagy egy kisvállalat.

Megnézve a két alapvető értékpapír-típus viszonyát a két fő kockázati típushoz az alábbi eredményt kapjuk:

Egy részvénybefektetésnél a fő kockázatot az árfolyamkockázat jelenti, hiszen a hozamot döntően az befolyásolja, hogy hogyan változik a részvény ára. A hitelpapíroknál viszont elsődlegesen a visszafizetési kockázattal kell foglalkoznunk, míg az árfolyamkockázat csak akkor lényeges, ha az értékpapírt nem akarjuk a futamidő végéig megtartani, hanem lejárat előtt el akarjuk adni a piacon.

Mindezek fényében tekintsük át az egyes értékpapír típusokat.