Már kilencedik éve tanulhatnak pénzügyi ismereteket a diákok az iskolában a Pénziránytű Alapítvány tankönyveinek segítségével. A legutóbbi PISA-vizsgálat pénzügyi műveltség mérése feltárta a sikeres pénzügyi nevelés legfontosabb összetevőit is, kiemelve a családi minták szerepét és az iskolai oktatás jelentőségét. Cikkünkben összefoglaltuk a felnövekvő generációk pénzügyi nevelésének néhány fontos tanulságát, köztük azt is, hogyan erősíthetik egymást a különböző műveltségterületek.
Nemzetközi szinten jól teljesítettek a magyar tanulók
A pénzügyi műveltség fejlesztése össztársadalmi érdek – ezt egyre több nemzet ismeri fel és kezeli stratégiai kérdésként. Hazánk 2022-ben vett részt először a PISA pénzügyi műveltség mérésében. A vizsgálat azt értékelte, hogy a 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek azokkal az iskola keretein belül és kívül is elsajátítható készségekkel, amelyek szükségesek a sikeres pénzügyi döntéseik meghozatalához, valamint jövőbeli terveik elkészítéséhez.
Az Oktatási Hivatal a Pénziránytű Alapítvánnyal együttműködésben elkészítette a PISA pénzügyi műveltség mérésének részletes magyar jelentését. A július végén megjelent eredmények alapján bíztató tendencia rajzolódik ki a hazai 15 évesek pénzügyi készségeivel kapcsolatban, visszaigazolva az utóbbi évek fejlesztő programjainak fontosságát.
Alátámasztja mindezt a mérésben részt vevő magyar diákok által átlagban elért 492 pontos eredmény is, mely kimutathatóan meghaladta a részt vevő 20 ország 475 pontos átlagát.
A pénzügyi nevelés a családban kezdődik, de az iskola szerepe megkerülhetetlen
Több korábbi mérés is rávilágított, hogy a fiatalok pénzügyi kérdésekben gyakran fordulnak családjukhoz. A szülőkkel folytatott interakciók fontosságát a PISA is visszaigazolta: azok a diákok, akik hetente vagy havonta megvitatták szüleikkel például a saját kiadásaikra vonatkozó döntéseiket, a részt vevő országok átlagában 14 ponttal, Magyarország esetében 30 ponttal magasabb eredményt értek el a pénzügyi műveltséget mérő teszten, mint azok, akik arról számoltak be, hogy soha nem beszélgetnek erről szüleikkel. A pénzügyi nevelés a családban kezdődik, de a családok egy részében a szülők kevésbé adnak át gyakorlatban is használható pénzügyi tudást gyermekeiknek. A különbségek mérséklése céljából az OECD is hangsúlyozta a stratégiailag átgondolt, tudatosan felépített iskolai pénzügyi nevelés fontosságát.
A PISA pénzügyi műveltség felmérés részeként azt kérték a tanulóktól, hogy idézzék fel, hogy az elmúlt 12 hónapban hogyan találkoztak a pénzügyekkel az iskolában. Mérték egyes fogalmak önbevalláson alapuló ismeretét és például azt is, milyen feladatokkal találkoztak és mely tantárgyak keretében a tanulók pénzügyi témákkal. Bár a diákok önbevallásán alapuló felmérés adatait körültekintéssel kell kezelni, örvendetes, hogy három magyar diákból kettő több, a pénzügyi tudatosság szempontjából fontos témakörrel is találkozott az iskolában.
A magyar diákok 41 százaléka a matematika, 37 százalékuk a történelem tanórákat nevesítette azon tárgyak közül, melyek keretében pénzügyi témákkal találkoztak, valamint 52 százalékban az egyéb tantárgy kategóriát jelölték meg, amely legvalószínűbben elsősorban a földrajzot jelenthette. A mérés idején a 3–8. osztályos matematika, valamint 3–4. osztályos környezetismereti munkafüzetek tartalmaztak önálló pénzügyi fejezetet az Oktatási Hivatal és a Pénziránytű Alapítvány együttműködésében történt fejlesztéseknek köszönhetően, emellett minden középiskolába eljutottak a Pénziránytű Alapítvány matematika és történelem tantárgyakba integrálható tematikus munkafüzetei. Azóta a 2023/2024-es tanév újdonságaként a 8. és 12. évfolyamon bevezetésre került állampolgári ismeretek tantárgy tankönyvei is tartalmaznak önálló pénzügyi fejezetet, amelyet a Pénziránytű Alapítvány Állampolgárok pénzügyei című tematikus munkafüzetei egészítenek ki praktikus ismeretekkel, gyakorlatias feladatokkal.
A műveltségterületek egymás hatását erősítik
A pénzügyi műveltség szorosan kapcsolódik számos más tudásterülethez. A mérésben résztvevő diákok a pénzügyi műveltségi teszt mellett a matematika- vagy a szövegértés feladatsort is megoldották. A PISA 2022-es mérése így lehetővé tette a pénzügyi műveltség terén nyújtott teljesítmény vizsgálatát a matematika- és szövegértéseredményekkel való összevetésben.
A számolási és olvasási-szövegértési képesség bizonyos szintje a pénzügyi műveltség előfeltételének tekinthető. A gyakorlatban az, hogy valaki jártas legyen a pénzügyi ismeretek terén, illetve értő módon tudja a pénzügyeit intézni, megköveteli a tranzakciókkal és szerződésekkel kapcsolatos általános anyagok, például tájékoztatók megértését- olvasható a jelentésben. Hasonlóképpen sok pénzügyi döntés magában foglalja a pénzmennyiségek kezelését, valamint alapvető matematikai számítások elvégzését, ami szükségszerűen megkövetel bizonyos fokú matematikai műveltséget.
A PISA 2022-es mérésében a pénzügyi műveltség területén elért eredmények erős összefüggést mutattak a másik két területen, különösen a matematikában nyújtott teljesítményekkel. Mindemellett a vizsgálat a pénzügyi műveltség sajátosságaira is rávilágított: a tanulók pénzügyi műveltség terén elért nemzetközi eredményeiben mutatkozó eltérések nagyjából 80 százaléka (magyar szinten 82,3 százaléka) a matematika- és a szövegértés-teljesítményükkel magyarázható. A tanulók pénzügyi műveltség terén nyújtott teljesítményében mutatkozó különbségek 20 százaléka azonban függetlennek mutatkozott a matematika- és szövegértés-teljesítményüktől. Ez a 20 százalék egyedi, a pénzügyi műveltség területére jellemző képességekre vezethető vissza (kockázat és a haszon mérlegelése, a pénzügyi döntések rövid és hosszú távú dimenzióinak átlátása, képesség a pénzügyi csalások azonosítására). A pénzügyi tudatosság tehát egyrészt a szövegértési és logikai készségek fejlesztésével is javítható, de önálló fejlesztése is indokolt.
Az eredmények összességében azt jelzik, hogy a tanulók hajlamosak mindhárom területen egyszerre erősek (vagy gyengék) lenni, és megalapozottan feltételezhető, hogy a képességek javítását célzó törekvések mindhárom területen egyszerre eredményezhetnek javulást.
A matematika- vagy a szövegértés-teljesítménnyel nem magyarázható eltérések viszont azt is sugallják, hogy lehetséges a pénzügyi műveltség elmélyítése a matematikában és a szövegértésben gyengén teljesítők körében is. Mindez arra enged következtetni, hogy hatékony lehet a kötelező tantárgyakba épített pénzügyi ismeretátadás, emellett azonban szükség van a pénzügyi műveltség célirányos fejlesztését célzó programokra és tananyagokra is.
