A gesztenyék potyogása és a fák alatt felgyűlő színes levelek minden évben megbízhatóan jelzik: hamarosan bekopog az otthonokba az ősz, s vele a fűtési idény. Bár ma már számtalan olyan lakáskorszerűsítési trükk létezik, melyekkel jelentősen lefaragható otthonunk fűtési energiaigénye, az épület felújításával, a külső burkolat, esetleg az összes nyílászáró cseréjével járó költségcsökkentési megoldásokat nem mindenki engedheti meg magának. A számla végösszege azonban egyszerűbb, filléres eszközökkel is leszorítható – ehhez mindössze odafigyelésre és pár jótanács figyelembevételére van szükség.
- A dupla ablakok közé érdemes valamilyen hőfogó szivacsot vagy ablakpárnát tenni, mert ezzel növelhetjük az ablak szigetelőképességét. A rések, illesztési hézagok betömésére próbálkozhatunk a barkácsáruházakban kapható, felragasztható gumicsíkokkal is, ezek nagy előnye, hogy – az ablakpárnákkal szemben – nem akadályozzák a szellőztetést.
- A korszerűtlen, régi ajtóknál legtöbbször alul fúj be a szél, ezt azonban kivédhetjük, ha az ajtó elé egy hosszú, földig érő függönyt akasztunk, vagy ha az aljára ajtóseprűt erősítünk fel.
- A vastag sötétítőfüggöny az ablakok előtt is hatásos, ezért célszerű ezeket télen behúzva tartani. Figyeljünk oda azonban arra, hogy a függöny soha ne takarja el a – legtöbbször ablakok alatt elhelyezett – fűtőtesteket, mert ezzel akár 50 százalékkal is ronthatjuk azok hatékonyságát.
- A különböző drapériák, falvédők sokat javíthatnak a lakás szigetelésén és a hőérzetünket is javítja, ha nem „süt” a falakból a hideg.
- Szellőztetni legfeljebb öt percig érdemes, ilyenkor viszont törekedjünk a hatékonyságra, hiszen ha lehűlnek a falak, sokkal nehezebb lesz újra felfűteni a lakást. Egy alapos kereszthuzat öt perc alatt tökéletesen felfrissíti a benti levegőt.
- Ha a fűtési rendszer megengedi, csavarjuk le a ritkán használt, vagy kevésbé fontos helyiségek radiátorait. Az előszoba és a vendégszoba mellett érdemes megfontolni a konyha lezárását is, hiszen utóbbit a sütés-főzés hője egyébként is felmelegíti, mikor ott tartózkodunk. Néhány ezer forintból vásárolhatunk radiátorokra szerelhető digitális termosztátot, melyeken előre beprogramozhatjuk, mikor legyen fűtés az adott helyiségben.
- Figyeljünk oda arra, hogy legyenek légtelenítve a fűtőtestek, mert a levegős rendszer nemcsak zajos, de akár 15 százalékkal romolhat a hatékonysága is.
- Amíg világos van, érdemes beengedni a napfényt a lakásba, mert nem csak a komfortérzetünket javítja, de még fűti is a megvilágított helyiséget. Sokat számít a falak színe is: ha meleg színeket választunk, alacsonyabb hőmérséklet mellett is kellemesen érezhetjük magunkat.
- Célszerű 50 százalék körül tartani a lakás páratartalmát. A szárazabb levegőt hűvösebbnek érzékeljük, ezért a fűtési szezonban nem árt gyakran párologtatni.
- A nagy belmagasságú lakásokban könnyen rétegzetté válhat a levegő hőmérséklete, ami amellett, hogy kellemetlen, egészségügyi szempontból is kockázatos. Ha úgy érezzük, hogy a lábfejünk majd’ lefagy, miközben a felsőtestünknek melege van, érdemes egy ventillátorral néha megkeverni kicsit a lakás levegőjét.
- 10+1. A lakást nehezebb szigetelni, mint magunkat! Ha csak egy fokkal alacsonyabbra állítjuk fűtést, az akár 6-7 százalékos energia-megtakarítást jelenthet havi szinten, tehát télen érdemes otthon is vastagabban ötözködni.