A pénzügyi tudatosság fejlesztésének igénye a 2008-as válságot követően felértékelődött egész Európában. Magyarországon 2015-től az iskolás korosztályok célzott pénzügyi nevelése is elkezdődött. A nemzetközi szinten is kiemelkedő PÉNZ7 és az egyre bővülő lehetőségek révén a pénzügyi nevelés terén hazánk a régió egyik éllovasává vált. A környező országokban is felismerték már a pénzügyi kultúra fejlesztésének fontosságát, uyganakkor Kelet-, Közép- és Dél-Európa országaiban jelentős eltérések tapasztalhatók az iskolai pénzügyi oktatás területén.
Európa keleti és déli országaiban élő fiatalok a nemzetközi felmérések szerint általában kevesebbet tud-nak a helyi pénzügyi rendszerekről, mint a régió idősebb polgárai. A megoldást a célzott pénzügyi okta-tás jelentheti. Sajnos, a pénzügyekről szóló tanórák megtervezése és beépítése a tananyagba sok or-szágban jelentős kihívást jelent. Árnyaltabb a kép azonban, ha a környező országokban folyó pénzügyi kultúra fejlesztő programokat tekintjük át.
Szlovákiában a Szlovák Nemzeti Bank által létrehozott Institute of Banking Education of the National Bank of Slovakia független intézményként a pénzügyi szektorban dolgozók számára indít szakmai to-vábbképzéseket, és szakmai vizsgákat is szervez pénzügyi közvetítők és tanácsadók számára. A közokta-tásban külön pénzügyi tudatosság tantárgy azonban nincs, de egyes tantárgyak tantervébe minimálisan bekerülnek a pénzügyi ismeretek. Emellett igény szerint a közgazdasági társaságok és alapítványok elő-adások formájában segítséget nyújtanak a diákoknak. Figyelemreméltó, hogy a magyar tannyelvű isko-lákban magyarul is tartanak előadásokat ezek a szervezetek. A Global Money Week (GMW) nemzetközi pénzügyi edukációs programsorozathoz 2014-ben csatlakozott az ország, ugyanakkor hatásfoka nagyon alacsony, évente csak néhány száz diákhoz jutnak el a pénzügyi ismeretek.
Romániában 2018-ban a jegybank - amely egyben a helyi Pénzügyi Felügyelet is - az Oktatási Minisztéri-um, a Pénzügyminisztérium és a Román Bankok Szövetsége országos együttműködés keretében az üzleti szereplőket is bevonva összefogtak a pénzügyi tudatosság fejlesztésének érdekében. 2020-ban a román Oktatási Minisztérium engedélyezte, hogy bizonyos iskolákban pilot program keretében megkezdődhes-sen a pénzügyi nevelés. Az általános iskolák 5-8. osztályában nincs még célzott pénzügyi nevelés, gimná-ziumban viszont átlagosan heti 1 óra. A szakközépiskolákban a szakmai tárgyak keretében viszont heti 1-3 órában is tanulhatnak gazdasági ismereteket a diákok. Románia is részt vesz a jegybank által összefo-gott GMW programsorozatban, melynek keretében 2022-ben már 30.000 diákot értek el.
Horvátországban a 2015–2020 közötti időszakra a fogyasztói- pénzügyi kultúra fejlesztés érdekében lét-rehozott nemzeti stratégia eredményeképpen a felnőtt lakosság pénzügyi ismeretei az OECD felmérések tanulsága szerint javultak, ugyanakkor a magatartás és attitűd tekintetében visszaesést könyvelhetett el az ország. Horvátországban a Pénzügyminisztérium irányítja és fogja össze a pénzügyi nevelés keret-rendszerét a minisztériumokkal, oktatási intézményekkel és felügyeletekkel együtt. A fejlesztés fő célja, hogy felkészítse a jövő generációját a mindennapi pénzügyi döntésekre. Sajnos ennek ellenére nem ké-szült semmilyen rendelet az oktatási intézmények számára a pénzügyi kultúra iskolai fejlesztésére. Bár Horvátország szintén részt vesz a Global Money Week eseményein, 2022-ben kevesebb mint 8000 tanu-lóhoz jutottak el pénzügyi ismeretek a program keretén belül.
Szerbia általános iskoláiban a pénzügyi ismeretek oktatása hiányzik, a középiskolákban pedig különböző tantárgyakba integrálva tanulják a diákok. A Global Money Week (GMW) nemzetközi pénzügyi edukációs programsorozathoz szintén 2013-ban csatlakozott az ország, ugyanakkor hatása marginális, évente csak néhány száz diákhoz jutnak el a pénzügyi ismeretek a program keretében.
Montenegróban a pénzügyi tudatosság és a személyes pénzügyek azon tárgyak közé tartoznak, amiket a montenegrói kötelező oktatás nem ismer el. Az iskolákban évente sor kerül a „nemzetközi vállalkozók hete” programra, amely nyomokban tartalmazhat pénzügyi ismeretterjesztést is. A diákok a pénzügyek kezeléséhez szükséges tudást leginkább az úgynevezett „vállalkozói klubokban” és egyéb iskolán kívüli programok során szerezhetik meg. Montenegró 2020 februárjában azonban létrehozott egy országos pénzügyi oktatási bizottságot, melyet a Montenegrói Nemzeti Bank vezet. A bizottság célja, hogy a pénz-ügyi oktatást országos szinten koordinálja és hogy előkészítsen egy nemzeti stratégiát a nevelési prog-ramok fejlesztésére és elérhetővé tételére. A Global Money Week (GMW) nemzetközi pénzügyi edukáci-ós programsorozathoz 2013-ban csatlakozott az ország 2021-ben először kötelezővé téve az iskoláknak a programot, így 224 iskola 100.000 diákjához juthattak el a pénzügyi ismeretek.
Hazánkban 2015-ben indult el az iskolai pénzügyi nevelő programok intenzív fejlesztése. Azóta csatlakoz-tunk a GMW programsorozathoz a PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozó témahét megrendezésével, melyen minden évben diákok százezreihez juthatnak el tematikus pénzügyi ismeretek a kormányzati, civil és üzleti szféra széleskörű összefogásának eredményeként. A program három alkalommal került be a GMW által nemzetközi szinten legelismertebb pénzügyi fejlesztő programok sorába. A kormány 2017-ben dol-gozta ki a pénzügyi kultúra fejlesztésének 7 éves stratégiáját, mely szintén a közös cél érdekében fogja össze a szervezetek és intézmények programjait. Technikumokban kötelező a pénzügyi és vállalkozói ismeretek tantárgy, gimnáziumokban tantárgyakba integrálva tanulhatnak gyakorlatias pénzügyeket a diákok. Általános iskolában is megvan erre a lehetőség, kész tankönyvek, digitális tananyagok teszik le-hetővé már 3. osztálytól egészen érettségiig a pénzügyi ismeretek tantárgyi integrációját. Hazánkban már látszik a hétéves erőfeszítések eredménye, a Pénziránytű Alapítvány OECD módszertanon alapuló felmé-rései szerint jelentősen emelkedett a fiatal felnőttek (18-29 évesek) pénzügyi tudatossága is.
A 2008-as pénzügyi és gazdasági válság már a figyelem középpontjába állította a pénzügyi tudatosságot és az országok vezetői folyamatosan vizsgálják, hogy a máshol bevált, jó gyakorlatok hogyan alkalmazha-tók hazájukban. Jól láthatóan a kormányok az elmúlt években megerősítették a pénzügyi kultúrával kap-csolatos programjaikat. A további fejlődés részeként először a releváns oktatási és képzési anyagokat szükséges frissíteni, majd ezeket minél szélesebb kör számára elérhetővé tenni, mindvégig együttmű-ködve a pénzügyi szektor szereplőivel, ahogy ez Magyarországon 2015-től már megvalósult. A következő lépés pedig majd a mindennapi pénzügyek oktatásának kötelezővé tétele kell, hogy legyen.
