Július 21-én kiderült, hogy kik melyik egyetemen vagy főiskolán tanulhatnak tovább. A diákok egy része gyakran családjátóltávol folytatja tanulmányait. Ennek apropóján érdemes elgondolkodni, hogy milyen költségei lehetnek a továbbtanulásnak, hogyan lehet előteremteni a szükséges forrásokat és milyen lehetőséget rejtenek például a Diákhitel konstrukciók.
A ponthatárok kihirdetését követően kiderült, hogy a 2022/2023-as tanévben a 99.192 jelentkező közül 73.805-en jutottak be első körben valamelyik felsőoktatási képzésre. Számukra szűk másfél hónap áll rendelkezésre, hogy végiggondolják, vajon milyen többlet terhet jelent családjuknak a továbbtanulás, s azt milyen forrásokból finanszírozhatják. Áttekintettük ezért, hogyan módosítja a családi költségvetést, ha a gyerek a felsőoktatásban folytatja tanulmányait.
Nem véletlen, hogy nem pusztán a költségekről beszélünk, hiszen a hallgatói jogviszonnyal számos bevételnövelő lehetőség is megnyílik a fiatalok előtt, amit szintén érdemes számításba venni.
Tekintsük át először a költségvetés kiadási oldalán újonnan megjelenő tételeket. A legoptimálisabb esetben a fiatalt államilag támogatott képzésre vették fel, abban a városban, vagy ahhoz közel, ahol korábban is élt, így nem kell otthonról elköltöznie. A mindennapi megélhetési költségei így kevéssé módosulnak, otthon lakhat, étkezhet, az utazása sem jelent extra megterhelést. Az egyetemi tanulmányokhoz azonban a korábban megszokott ingyenes tankönyvek nem állnak rendelkezésre, így azok beszerzése akár félévente több tízezer forintos költséget is jelenthet. Az online oktatás elterjedésével nagyon sok családban az ahhoz szükséges mobileszköz vagy számítógép beszerzésre került. Ha erre eddig nem volt szükség, vagy lehetőség, érdemes ezzel is számolni. Sok egyetemen tavaly megmaradt a hibrid oktatás és várhatóan a következő tanévben is megkönnyíti a munkát az előadások megtekintésére, online vizsgázásra, a hallgatói adminisztrációs rendszerhez való kapcsolódásra, illetve jegyzetelésre is használható laptop, melyből egy megfelelő minőségű 200-300.000 Ft közötti áron szerezhető be.
A következő jelentősebb kiadással akkor kell számolni, ha a diák a korábbi lakhelyétől távol folytatja tanulmányait és a napi, vagy heti többszöri bejárás nem megoldható. A legolcsóbb lakhatást az egyetemi kollégiumok biztosítják. Akit felvesznek a kollégiumba, akár havi 15-20.000 Ft-ért megkaphatja a férőhelyet. Jellemzően kevés egyetemen áll rendelkezésre minden hallgatónak elég férőhely, így sokan kénytelenek a magánkollégiumok 50-60.000 Ft-os díjait, vagy az albérletet választani. Az elmúlt két évben ugyan országszerte visszaestek az albérletárak, de idén már a ponthatárok kihirdetése napján elfogytak az igazán jó lehetőségek, és általában 10-20%-os bérleti díj emelkedésre számíthatnak a családok. Ha többen költöznek össze egy albérletbe, akkor is minimum havi 50-60.000 Ft-os költségekkel érdemes számolni fejenként a lakhatást, nem is beszélve a szinte minden főbérlő által elkért 2-3 havi, egyösszegben, előre fizetendő kaucióról. Erre rakódnak rá a megélhetési és utazási költségek, amik azt eredményezik, hogy a külön költöző fiatal havonta legalább 120-150.000 Ft-tal terheli meg a családi kasszát.
Mindezeket tetézi az a helyzet, amikor önköltséges képzésre nyert felvételt a diák, melynek tandíja félévente 200.000 Ft-tól akár a milliós nagyságrendig is terjedhet.
A költségek tehát nagyon széles skálán mozoghatnak, a havi néhány ezer forintos tételtől, akár több százezer forintig terjedhet az az összeg, amivel szembesülnie kell a családoknak.
Természetesen a költségvetés bevételi oldaláról sem érdemes elfelejtkezni, így a helyzet rózsásabb lehet, mint elsőre tűnik.
A legnagyobb kiadást mindenképpen az esetleges tandíj jelenti, ami azonban a kamatmentesen visszafizethető Diákhitel2 konstrukcióból is megoldható. Igaz, hogy a tanulmányok befejezése után a fiatal első jövedelmét máris hitel terheli, de ennél kedvezőbb megoldás nincs a hazai hitelpiacon, s az emelkedő kamatkörnyezet a konstrukciót még értékesebbé teszi.
Sok egyetemen a tanulmányok olyan terhet jelentenek a diákoknak, hogy minimális lehetőségük van diákmunkát vállalni szabadidejükben. Ilyen esetben a kedvezményes kamatozású Diákhitel1 lehet a megoldás a mindennapi költségek fedezésére, mellyel akár havi 150.000 Ft is igényelhető és szabadon, bármire felhasználható. Érdemes azonban átgondolni ezt a hitelfelvételt, és tájékozódni az aktuális kamatszintről is, amely jelenleg évi 4,99%.
A tanulást segítő elektronikai eszközökhöz, vagy a költöző fiatal háztartásának felszereléséhez, esetleg az albérlet egyösszegben fizetendő kauciójához pedig a szintén kamatmentes Diákhitel Plusz nyújthat fedezetet.
Nagyon sok diák igyekszik munkát vállalni tanulmányai mellett, mellyel kiegészítheti jövedelmét. Általánosságban elmondható, hogy egyetemenként változó mértékben, de heti 15-20 óra diákmunka beleférhet egy jól kialakított órarend és hétvégi munkavállalás kombinációval, amivel a fiatal havonta 100.000 Ft-tal is hozzájárulhat a kiadások finanszírozásához. Természetesen egy másik megoldás, hogy a tanulásra fordított plusz idő nagyon jó tanulmányi átlagot eredményez, amivel akár havi több tízezer, sőt százezer Ft feletti ösztöndíjat is kaphat a kiváló teljesítményéért a diák. Mindemellett a rászorulók akár már az első félévben pályázhatnak szociális ösztöndíjra, vagy egyszeri rendkívüli szociális támogatásra is.
Nem szabad elfelejteni, hogy a hallgató jogviszonnyal rendelkező fiatal a tanulmányai befejezéséig, maximum a 25. életévének betöltéséig beszámít a családban eltartottak számába, így a családi pótlék, valamint a családi adó- és egyéb kedvezmények esetében az egyetemista gyerek is figyelembe vehető, a többi gyermek után az emelt kedvezmények és juttatások igényelhetők. Arra azonban figyelni kell, hogy ezen kedvezmények az aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező diákok esetében érvényesíthetők.
Összességében elmondható, hogy gondos tervezéssel, a család és a fiatal lehetőségeinek átgondolásával a felsőoktatás finanszírozása megoldható, különösen akkor, ha a továbbtanulásra már az előző években is készült anyagilag a család. Érdemes emellett a gyakran ijesztőnek tűnő plusz terheket nem költségként, hanem befektetésként felfogni és megfogadni Warren Buffet örökérvényű tanácsát: „Alapvetően egy befektetés van, ami minden mást leköröz, fektess saját magadba!”
