Adót fizetni nem kedv, sokkal inkább józan belátás és helyes helyzetértékelés kérdése. Bár a rendszeresen félretett megtakarítást kevesen érzik a közterhekhez hasonlóan kötelező, automatikus kiadásnak, mégis kifejezetten hasznos, ha így tekintünk rá. Ha hatékonyan szeretnénk gyűjteni valamire vagy csak biztos tartalékot akarunk képezni vészhelyzet esetére, nincs jobb megoldás: vessünk ki adót magunkra!
Sokak visszatérő tapasztalata, hogy hiába tűzik ki célul egy bizonyos összeg megtakarítását, a folyamat valami apróság miatt idővel megakad, és a hosszú távú tervek megvalósításához egyetlen fillérrel sem jutnak közelebb. Ha egyszer megtörik a lendület, onnantól nehéz újra felvenni a lépést. Ilyenkor sajnos sokan kedvüket vesztik, és az sem ritka, hogy előbb-utóbb apránként elköltik azt is, amit eddig félretettek. A következetes megtakarítás leggyakrabban nem a tényleges anyagi kényszer, inkább a pillanatnyi elgyengülés miatt akad meg, vagyis, mint sok minden más, ez is fejben dől el.
Ha ezt beláttuk, onnantól nincs más dolgunk, mint megfelelő szigorral kezelni saját pénzügyeinket. Szívesen legyintenénk, hogy „ez már semmiség”, de sajnos épp itt jön a neheze, ugyanis szorult helyzetben a legtöbb ember kifejezetten tehetséges a pillanatnyi kibúvók kihasználásában. Készüljünk fel előre erre a nehéz pillanatra, és kezeljük a megtakarításainkat a kezdetektől fogva adóként, amit nincs jogunk elkölteni. A havi bevétel megérkezésekor egyszerűen csoportosítsuk át az összeg meghatározott százalékát a megtakarításokhoz, majd zárjuk el magunk elől, legalább hét lakattal. Páncélszekrény híján kifejezetten praktikus megoldás, ha megbízást adunk a számlánkat kezelő banknak, hogy jövedelmünk adott részét minden hónapban automatikusan helyezze át egy megtakarítási számlára, és kösse le bizonyos időre.
Ilyen megtakarításra számtalan okból szükségünk lehet. Ha hosszabb időre leosztjuk, lépésről lépésre, fájdalommentesen félretehetjük a családi nyaralás árát, ami így pont akkorra gyűlik össze, mire szükségünk lesz rá. Gyűjthetünk lakásfelújításra vagy -vásárlásra, új autóra, munkaeszközre vagy bármire, ami segít előre lépni az életben.
A tartalék azonban nem csak egy konkrét célra irányulhat, hozzásegíthet minket ahhoz is, hogy egy nehezebb időszakban fenntartsuk a megszokott életszínvonalunkat. Amikor például egy családban babát várnak, előre számítani lehet rá, hogy idővel ki fog esni az anyuka fizetése a közös költségvetésből. Ha a családtagok egy hosszú távú megtakarítással előre felkészülnek erre az időszakra, akkor akár teljesen el is kerülhetik, hogy a gyerek érkezése után szorosabbra kelljen húzni a nadrágszíjat. Mivel legtöbbünk anyagi lehetőségei nem mindig kiegyenlítettek, érdemes félretenni annyi pénzt, amennyivel ki lehet simítani a bevételek esetleges kiesését.
Az is előfordulhat, hogy nem a bevételeket kell kipótolni, hanem a kiadások terén keletkezik egy váratlan, nagyobb tétel, amit megtakarítás nélkül nem lenne miből fedezni. Ha elromlik a mosógép vagy a hűtőszekrény, esetleg hirtelen fogorvoshoz kell menni vagy új szemüveget csináltatni, fontos, hogy tudjunk hová nyúlni. A megtakarítás tehát, akárcsak az adó, nem kedv, hanem józan belátás és helyes helyzetértékelés kérdése.
