A naptárforduló kiváló alkalom arra, hogy új pénzügyi célokat tűzzünk ki magunk elé, annál is inkább, mert célok nélkül nem lehet tervezni, e kettő pedig mindenképpen szükséges ahhoz, hogy elérjük, amit szeretnénk.
A legújabb, a felnőtt lakosság pénzügyi tájékozottságát és kultúráját felmérő kutatás arra figyelmeztet, hogy már a célok megfogalmazása tekintetében sem állunk túlságosan jól. Honfitársaink kevesebb, mint felének vannak pénzügyi céljai – ami alacsony értéknek tekinthető, különösen, ha az állami nyugdíjellátás mértékének jövőben várható csökkenésére gondolunk.
Azok körében, akik rendelkeznek hosszabb távú pénzügyi tervekkel, a lakásvásárlás és a gyermekek támogatása számít a legnépszerűbbnek. Akinek vannak pénzügyi céljai, azok 88 százaléka tett is valamit e célok eléréséért: a legtöbb válaszadó (40%) a kiadásait csökkentette, míg mások megtakarították, befektették a pénzüket (34%).
Az eredmények tehát azt mutatják, hogy foglakoznunk kell a pénzügyi tervezés és megtakarítás kérdésével. Így tesz a Pénziránytű Alapítvány is: a mi idei célunk, hogy segítsünk célokat kitűzni és terveket készíteni. Álmodozni, mindenki tud, de megvalósítható, jól felépített terveket kialakítani, olyan célt kitűzni, ami önmagában is fejlődésre sarkall – ehhez, jól jön majd a segítő kéz. Bár néhány módszert érdemes ehhez elsajátítani, magával a feladattal bárki megbirkózhat. Nézzük, miről is van szó.
Az álmodozás és a tervezés közti különbséget legkönnyebben a megvalósíthatóság szempontján keresztül érthetjük meg: ábrándozni valamiről nem ugyanaz, mint felmérni a lehetőségeinket, majd ez alapján fölvázolni, mikor és milyen erőfeszítések árán juthatunk el a célunkhoz. Az sem elhanyagolható különbség, hogy míg előbbivel csak a képzeletünket mozgatjuk meg, addig utóbbi valódi cselekvésre ösztönöz, és ezáltal egyre közelebb kerülhetünk a terveink megvalósításához.
Tehát maradjunk két lábbal a földön! Ez az egyik legfontosabb tanács, amit érdemes megfogadni, viszont rögtön hozzá is tehetjük: az se jó, ha kishitűek vagyunk. Kitűzhetünk komoly, nagy célokat magunk elé – sőt érdemes is így tennünk –, de tudnunk kell, milyen úton fogunk eljutni a megvalósításáig. Ennek pedig egy módja van, és ez a számolás. Elég lesz egy darab papír, egy ceruza és az alapműveletek; összeadás, kivonás, szorzás, osztás. Ha mindenre felkészültünk, ugorjunk neki!
Egy jó terv elkészítésének első lépése, hogy pontosan utánanézünk, mennyi pénzből juthatunk el célunkhoz. Nézzünk szét alaposan, keressük meg a legjobb árakat! Ha a vásárlás előtt várhatóan hosszabb ideig kell gyűjtenünk, kalkuláljunk be valamekkora áresést is. Mikor az összeget már ismerjük, tekintsük át az előző évünk bankszámlakivonatait vagy költségvetésünk összesítéseit, és nézzük meg, havonta átlagosan mennyi pénzt tudtunk volna megtakarítani! Ilyenkor érdemes átgondolni, mi az, amiről esetleg le tudunk mondani, hol húzhatjuk szorosabbra a nadrágszíjat – ugyanakkor nem célszerű túl nagy áldozatot vállalni, mert abba könnyű belebukni.
Az előző évünk pénzügyei jó kiindulási alapot adnak az előttünk álló időszakhoz is. Vegyük alapul a korábbi számokat, és legfeljebb akkor módosítsunk rajtuk, ha pontosan tudjuk, hogy az új évben változni fognak anyagi körülményeink; például már bejelentették, hogy emelkedik a fizetésünk. A kiszámított megtakarítási összeg alapján könnyű meghatározni, mennyi időre van szükségünk a cél eléréséhez. Innentől nincs más dolgunk, mint betartani a saját tervünk havi keretét.
Ne felejtsük el, hogy ez a terv csak a legalapvetőbb tényezőkkel kalkulált, ám az élet néha keresztülhúzhatja a számításokat. Ha valamilyen váratlan esemény miatt egy hónapban nem tudunk félretenni, vagy ha végszükség esetén kénytelenek vagyunk hozzányúlni a megtakarításhoz, módosítsuk a tervet, és számoljuk újra az ütemezést! Az átgondolt építkezés előbb-utóbb mindenképp meghozza a gyümölcsét.
