A pénznek szaga van – tartja a mondás, ám tőlünk nyugatabbra a ropogós bankjegyek használata mind kevesebbekre jellemző. Az alapszámla küszöbön álló bevezetése nyomán remélhetőleg itthon is megindulhat a készpénzállomány csökkentése. Miért fontos ez és mit érdemes tudni erről a lehetőségről?
Tudja Ön, mi a közös egy norvég halárus kofa és egy svéd hajléktalan mindennapjaiban? A megfejtés: mindkettőnél lehet bankkártyával fizetni/adakozni. A válasz mindazonáltal csak nekünk, magyaroknak tűnik ennyire meglepőnek, hiszen hagyományosan készpénznagyhatalom vagyunk, s a helyzet nemigen változott az elmúlt években sem. Sőt.
Mi ezzel a baj?
Össztársadalmi és egyéni szinten sem jó, ha egy gazdaságban túl magas a készpénz aránya. Makroszempontból azért, mert lehetővé teszi az adóelkerülést, akadályozza a pénzmosás elleni harcot, segíti a feketegazdaság működését. Emellett pedig rendkívül drága is: a forgalomban lévő készpénz jó részének kiiktatása nyomán mintegy 100 milliárd forintot lehetne megtakarítani. Összevetésképpen: ez egy Gyöngyös méretű város éves költségvetésének tízszerese!
A lakosság is jobban járna, ha nem a párnacihára voksolna: az innovatív fizetési megoldásokkal ma már bárki biztonságosan fizethet olyan helyzetekben is, melyekben korábban csak a készpénzzel volt erre lehetősége. Az érintőkártyák jóvoltából – kisösszegű vásárlás esetén – a PIN kód beütésével sem kell bíbelődnünk. Reklamációk kezelése is könnyebb elektronikus műveletek segítségével.
Ezt felismerve a világ nyugati felén a közgazdászok már a készpénznélküli gazdaság megteremtésén munkálkodnak. Egy átlagos német család fogyasztással kapcsolatos kiadásainak immár 80 százalékát bankkártyával intézi; a belgák, franciák, angolok költéseinek közel kilencven százaléka készpénzmentesen zajlik. Dániában a benzinkutas vagy a pincér pedig már nem is köteles készpénzt elfogadni! A felmérések szerint száz norvégból mindössze hat fizet bankjegyekkel, honfitársaink közül úgy háromszor annyian. És ez az arány egyre nő – s ezzel éppen szembemegyünk a nemzetközi trendeknek. A lakosságnál tartott készpénz mennyisége jelenleg közel 4000 milliárd forintra tehető.
Új korszak?
Ezen a helyzeten igyekszik változtatni egy nemrég megjelent kormányrendelet, amely arra kötelezi a pénzintézeteket, hogy október közepétől biztosítsák a számlanyitás lehetőségét azok számára is, akiknek ez idáig – jellemzően szerény anyagi forrásaik miatt – erre nem volt módjuk. A számlanyitás lehetősége nyitva áll majd azoknak is, akik a máshol vezetett bankszámlához kapcsolódó költségeiket magasnak találják. (Ekkor azt meg kell majd szüntetniük). Az alapszámlához számos szolgáltatás kapcsolódik majd: bankkártya tartozik hozzá, havonta két alkalommal ingyenes készpénzfelvétel (150 ezer forint értékhatárig), négy térítésmentes átutalási megbízás, valamint a bankkártyás fizetés lehetősége. Az alapszámla havi díja a kormányrendelet szerint nem haladhatja meg az esedékességét megelőző év utolsó napján érvényes legkisebb összegű havi bruttó minimálbér másfél százalékát (ez jelenleg 1575 forint) – a számlanyitást személyesen, bankfiókban lehet majd intézni.
Mire ügyeljünk?
Az alapszámla nyitás jó alkalom az otthoni készpénzállomány felmérésére is. Fontos figyelni arra, hogy a bankjegyeket időről időre lecseréli a jegybank, azaz a régieket kivonja a forgalomból és újakkal helyettesíti. Figyeljük az ezzel kapcsolatos információkat! A következő fontos időpont 2016 év vége, eddig lehet a régi – rózsaszínű – húszezresekkel fizetni. Az MNB 2015 december közepén hozta forgalomba a középen kékeszöld sávú új húszezreseket. Fontos tudni, hogy a régi bankjegyeket a bevonás napját követően a hitelintézetek és a posta pénztárai még három évig, az MNB pedig húsz évig díjmentesen lecseréli az érvényes, új papírpénzre.
