családi költségvetés

A hangya és a tücsök meséje…

 

Az elmúlt két évtizedben a háztartások világszerte egyre kevesebbet takarítanak meg. Magyarországon különösen rossz a helyzet: a lakosság többsége ugyanannyit költ, mint amennyit megkeres, csak kevesen tudnak megtakarítani. A 2008-as gazdasági világválság azonban fordulatot hozott, azóta ismét nőnek a megtakarítások. Ez jó jel, hiszen a megtakarítások nemcsak biztonságot nyújtanak az ínséges időkben, hanem az aktuális jólét érzetét is növelik. Akik megtakarítanak, jobban érzik magukat a bőrükben, függetlenül attól, hogy mekkora bevételeik vannak, milyen idősek, vagy éppen milyen nemzetiségűek. Sőt, akik idejekorán elkezdenek a nyugdíjukra gyűjteni, később jobb egészségi állapotnak örvendenek, és boldogabbak, mint akik nem tettek félre erre a célra.Nem elhanyagolható tehát a kérdés, hogy mi serkent minket megtakarításra, hosszú távú pénzügyi gondolkodásra. A megtakarítás nyilvánvalóan pozitív viselkedés, de e tekintetben sajnos nem minden fiatal kap megfelelő mintákat, nevelési hátteret. Az azonnali kielégülés vágya, a családi minta, esetleg a szülők rossz szokásainak átvétele számos fiatalt visz tévútra.

Birtoklás és boldogság

 

Manapság szeretik elhitetni velünk, hogy minél több dolgot birtokolunk, annál teljesebb az életünk, vagyis annál boldogabbak vagyunk. Úton-útfélen próbálnak rávenni, hogy vásároljunk valamit, elégítsük ki a szükségleteinket. Nem is gondolunk bele, hogy a reklámok és bármilyen vásárlásra buzdító ösztökélés önmagában okoz elégedetlenséget. Egész egyszerűen azért, mert elégedetlenekké válunk a meglévő javainkkal. Ugyanakkor a vásárlásból fakadó elégedettség sem tart túl hosszú ideig, elég gyorsan újabb ingerekre, újabb sikerekre, élményekre, tárgyakra, stb., van szükségünk, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. Ez az elégedetlenség pedig erőfeszítésre – azaz több munkára – késztet, hogy még szebb/több/jobb dolgunk legyen. Előbb-utóbb a fától már nem látjuk az erdőt, azaz éjjel-nappal dolgozunk, hogy „minden” meglegyen, de nem élvezzük az életünket.

Mindenekelőtt

 

Pénzünk tudatos kezelése és egyéb praktikák elsajátítása előtt a legfontosabb megértenünk: pénzünknek értéke van. Becsüljük meg, ne szórjuk feleslegesen! 10-20 forint valóban nem túl sok, de többször 10-20, már igen. Benzinkutaknál, jegypénztáraknál, sőt, sokszor látni még élelmiszer boltokban is, hogy az „aprót” nem kérjük vissza, legyintünk rá, és otthagyjuk. Ne szórjuk feleslegesen!

Megújultunk!

 

Megújult weblapunkon játékos feladatok segítségével ismerheted meg költési szokásaidat, és szoktathatod hozzá magad a felelős, tudatos gazdálkodáshoz. A Pénziránytű Alapítvány új, ingyenes webes pénzügyi tervezőjével előre megtervezheted kiadásaidat, majd nyomon követheted azok alakulását – ezáltal átláthatóvá, ellenőrizhetővé téve pénzügyeidet.

Az akció kétélű fegyver

 

Sokan és sokszor elcsábulunk a vásárlásaik során (és így túl költekezünk), melynek egyik oka lehet, hogy nem írunk bevásárló listát, nem tudjuk, hogy pontosan mit akarunk, milyen költségkerettel rendelkezünk, és hogy milyen termékválaszték van a különböző árkategóriákban. Gyakorta az akciók miatt vásárolunk meg bizonyos termékeket, melyeket nem hogy nem terveztünk be, de talán nincs is rá szükségünk. (Ennek ellenpontja lehet, amikor tudatosan vásárolunk be a következő idényre szezonális végkiárusítások során.) Az akció tehát kétélű fegyver.

Pénznyelők

 

Gyakorta megesik, hogy nem tudjuk, mire megy el a pénzünk. Olyan költségeink vannak, amelyeket egy kis idő ráfordításával csökkenthetnénk, vagy akár ki is iktathatnánk az életünkből. Például, ha jobban odafigyelünk, egy olcsóbb telefon/TV/internet, stb., szolgáltatási csomagba kerülhetünk, vagy lemondhatunk olyan szolgáltatásokat, melyekre már nincs szükségünk. Lehetséges az is, hogy egyre-másra elcsábulunk utcai árusok portékái láttán, vagy megbánjuk, hogy túl nagy összeget adtunk egy kéregetőnek, esetleg egész egyszerűen nem figyelünk oda, hogy a boltokban helyesen számolták-e ki a visszajárót.

Oldalak

Feliratkozás RSS - családi költségvetés csatornájára