Október utolsó munkanapja 1924 óta a Takarékosság Világnapja. A nemzetközi felmérések szerint nekünk, magyaroknak érdemes ennek kapcsán megállnunk egy pillanatra, hiszen megtakarítás és pénzügyi tervezés terén bizony van még hova fejlődnünk. De miképpen kezdjünk hozzá, hogyan tegyük meg az első lépéseket? Ehhez adunk tippeket.
Interjú Dr. Németh Erzsébet szociálpszichológussal
„A Kádár-rendszerbeli szocializáció nem készített fel bennünket a piacgazdaság kihívásaira, de arra igen, hogy a kevés pénzt be kell osztani. Az óriási árukínálattal, reklámdömpinggel a fiatalok mintha nehezebben birkóznának meg” - Dr. Németh Erzsébet szociálpszichológussal készült interjúnk második része.
Interjú Dr. Németh Erzsébet szociálpszichológussal
A társadalom tájékoztatása nem megkerülhető annak érdekében, hogy a pénzintézetekkel kötött szerződések és pénzügyi konstrukciók világában jól eligazodjanak az emberek – állítja Dr. Németh Erzsébet szociálpszichológus, a pénzügyi kultúra kutatások vezetője. Kétrészes interjúnk első része.
Noha a Nemzeti Alaptanterv 2007 óta tartalmaz feladatokat a gazdasági és pénzügyi neveléssel kapcsolatban, nem készült tankönyv a közoktatás részére – egészen mostanáig. A Pénziránytű Alapítvány támogatásával most megjelent, középiskolásoknak szóló pénzügyi és gazdasági ismereteket oktató tankönyv fejlesztéséről, fogadtatásáról és a hozzá kapcsolódó oktatási programról az alapítvány ügyvezető igazgatója tartott előadást a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén. Dr. Szuromi-Kovács Ágnes előadásában hangsúlyozta: a kötet készítése során kiemelt cél volt, hogy a könyvet forgató diákok megtanuljanak kérdezni, mérlegelni, pénzügyi döntéseket hozni.
Az iskolakezdést a diákok többsége némi melankóliával fogadja, hiszen az esemény jelképesen is lezárja a nyarat, az önfeledt szabadság időszakát. Bár minden évfolyamban vannak kivételek, a legtöbb boldog évkezdő szinte biztosan az egyetemi beiratkozók közül kerül ki. Számukra a szeptember épp az önállósodást és a szabadságot jelenti, így nem csoda, ha boldogan vetik bele magukat a felsőoktatásba. Az első nagy fejes azonban akár koppanáshoz is vezethet, különösen a pénzügyek terén, ezért nem árt felkészülni.
Nem kis tudósokat akarunk nevelni, inkább azt szeretnénk, ha minden fiatal birtokában lenne a hétköznapi élet pénzügyi döntéseihez szükséges felkészültségnek. Életünk számtalan mozzanatának vannak pénzügyi vonatkozásai, s nagyon fontos, hogy tisztában legyünk ezekkel az összefüggésekkel, mielőtt a döntéseinket meghozzuk – mondta a Napközben című rádióműsorban alapítványunk ügyvezető igazgatója, Szuromi-Kovács Ágnes, aki Németh Erzsébet szociálpszichológussal együtt volt a Kossuth Rádió vendége. Hallgassák meg a beszélgetést!
„Egyszerűen nem költöm el minden pénzem, és ami megmaradt, azt félreteszem” – mondanák legtöbben, ha a sikeres megtakarítás technikája felől érdeklődnénk. Gyűjtögetni sokféleképp lehet, és bizonyos keretek közt az se baj, ha szokásainkhoz illeszkedő, egyedi módszert alakítunk ki, de saját érdekünkben azt azért lássuk be: pénzügyekkel kapcsolatban nem érdemes kísérletezni. Nézzük, milyen alapelveket célszerű követnünk, ha eredményesen szeretnénk megtakarítani.
A legnagyobb körültekintés mellett, akár önhibánkon kívül is előfordulhat, hogy egy nem várt fordulat következtében kicsúszik kezünkből az irányítás, és pénzügyileg válságos helyzetbe kerülünk. A gödör aljáról szemlélve szinte mindig kétségbeejtőek a kilátások, de ne essünk pánikba; némi higgadtsággal és józan számítással a legtöbb probléma kezelhető. Nézzünk pár tippet vészhelyzet esetére!
„Egy alapszintű számtanfeladatnak jellemzően egy jó megoldása van. Ezzel szemben egy pénzügyi problémára sokféle választ lehet adni, ráadásul ezek helyessége gyakran csak később igazolódik. Sokszor a jó megoldás attól is függ, hogy ki, milyen háttérrel, milyen élethelyzetben válaszolja meg a feltett kérdést” – áll az Iránytű a pénzügyekhez című tankönyv előszavában. Bár a kötet elsősorban 9-10. osztályos középiskolásoknak és szakiskolásoknak szól, a hiány, aminek pótlására létrejött, az egész magyar társadalmat érinti.
Adót fizetni nem kedv, sokkal inkább józan belátás és helyes helyzetértékelés kérdése. Bár a rendszeresen félretett megtakarítást kevesen érzik a közterhekhez hasonlóan kötelező, automatikus kiadásnak, mégis kifejezetten hasznos, ha így tekintünk rá. Ha hatékonyan szeretnénk gyűjteni valamire vagy csak biztos tartalékot akarunk képezni vészhelyzet esetére, nincs jobb megoldás: vessünk ki adót magunkra!
