Kamat
a kölcsöntőke használati díja. Általában a kölcsönadott összeg meghatározott százalékában fejezik ki.
Kamatláb
a kamatnak a kölcsönadott összeg meghatározott százalékában kifejezett értéke.
Kamatos kamat
a kamatszámításnak az a módja, amikor a futamidőszak alatt esedékes, de meg nem fizetett kamat növeli tőkeállomány összegét, vagyis a kamatperiódus végén a kamatot nem fizetik ki, hanem hozzáadják a tőkéhez és ez a következő időszakban többletkamatot eredményez.
Kamatozó részvény
olyan részvény, ami előre meghatározott mértékű kamatra jogosítja fel tulajdonosát. A kamatot a részvény névértéke után jár, meghatározott gazdasági eredmény mellett. A kamatozó részvény tulajdonosát a kamaton kívül valamennyi jog megilleti, tehát az osztalék is.
Kármegosztás
a károsult viseli a kár egy részét, amennyiben ő maga is felelős a káresemény bekövetkeztéért. Ilyenkor kármegosztásról beszélünk a károsult és a károkozó között.
Kárpótlási jegy
az állammal szembeni követelést megtestesítő értékpapír, bemutatóra szól, átruházható, nincs lejárata. A korábban politikai üldöztetést elszenvedett állampolgárok, illetve az államosítás kárvallottjainak kárpótlását szolgálta a rendszerváltást követően (1991). Felhasználható volt földvásárlásra, lakástulajdon-szerzésre, életjáradékra átváltható volt, tulajdonszerzésre a privatizációs folyamat során.
Kényszer-megtakarítás
a megtakarításoknak az a fajtája, amikor a jövedelemtulajdonosoknál elkölthetetlen pénzfeleslegek képződnek, azért mert az emberek nem tudják mire költeni a pénzüket. A megtakarításoknak ez a fajtája különbözik az önkéntes megtakarításoktól.
Kereskedelmi bank
a kétszintű bankrendszer második szintjén álló pénzintézet, ami pénzügyi szolgáltatásokat nyújt profit reményében, betéteket gyűjt, és hiteleket nyújt a gazdaság szereplőinek.
Kereskedelmi banki pénz
korlátozott hatókörrel rendelkező pénz, vagyis fizetésre csak a „kibocsátó” kereskedelmi bank ügyfélkörén belül szolgálhat. Formáját tekintve csak számlapénz lehet.
Kereskedelmi hitel
a vevőnek a szállító által nyújtott hitel, vagyis amikor a vásárolt áruért később kell fizetni.
Kereslet
a kereslet a vevők vásárlási szándéka egy árura vonatkozóan. Az az árumennyiség, melyet az embereknek képesek és hajlandók megvenni a különböző árak mellett adott termékből.
Kereslet törvénye
alacsonyabb árak mellett az emberek többet vesznek valamiből, míg magasabb árak mellett kevesebbet.
Keresleti függvény
az a görbe, ami megmutatja, hogyan változik a termék kereslete az ár függvényében.
Keresleti infláció
az inflációnak az a típusa, amikor a kínálathoz képest megnövekedett kereslet az előidézője a tartós árszínvonal emelkedésnek.
Készpénz
a pénz egyik megjelenési formája, amikor bankjegy és érme formájában van jelen a gazdaságban.
Kétszintű bankrendszer
a bankrendszer olyan formája, amelyben a központi bank az ügyfelekkel közvetve, csak az alsóbb szinten lévő bankokon keresztül áll kapcsolatban. A jegybank nem profitorientált, működését más szempontok vezérlik. A bankrendszer második szintjén álló bankok foglalkoznak közvetlenül a gazdaság szereplőinek kiszolgálásával.
Kiadás
a pénz csökkenésével járó tranzakciók elnevezése. A kiadásoknak két típusa van az egyik az, ami folyó jellegű költséget eredményez. Ilyen például egy vállalat esetén a nyersanyag, ami adott évben merül fel, és a termék eladásával még adott évben meg is térül. Szemben azokkal a kiadásokkal, amelyek lassan, fokozatosan (értékcsökkenés) térülnek meg, mint például a gépek megvásárlása, ezeket befektetésnek nevezzük.
Kiegészítő termék
olyan termékek, amelyek fogyasztása, használata együtt történik. Ilyen termék párok például a fogkrém - fogkefe, vagy teniszütő – teniszlabda.
Kínálat
a termelők, kereskedők eladási szándékát fejezi ki egy termékből, szolgáltatásból. Az a mennyiség, melyet az eladók hajlandók és képesek eladni a különböző árak mellett.
Kínálati (költség-) infláció
az infláció olyan típusa, amikor a kínálat viszonylagos csökkenése következtében nő az árszínvonal. Lényege, hogy kisebb a vállalatok kibocsátása, mert nőttek a költségeik.
Kínálati függvény
az a görbe, ami megmutatja meg, hogyan változik az eladásra felkínált mennyiség az ár függvényében.
Kincstárjegy
az állam által kibocsátott rövid távú, 1 éven belül lejáró értékpapír, amely az állami kiadások finanszírozását teszi lehetővé forrás hiány esetén. Két fajtája van a diszkont kincstárjegy és a kamatozó kincstárjegy.
Klasszikus bankjegy
lejárati idő nélküli, látra szóló (azonnali) fizetési ígérvény. A bank saját váltója.
Kockázat
valamilyen várt eredmény bekövetkezése körüli bizonytalanság mértéke.
Költség
egy termék vagy szolgáltatás létrehozása érdekében felmerült ráfordítások pénzben kifejezett értéke.
Költségvetési politika (fiskális politika)
a gazdaság befolyásolásának eszköze, amikor az állam a bevételek (döntően adók) és kiadások (útépítés, intézmények működtetése, épületek felújítása stb.) alakításával, illetve ezek szerkezetének alakításával hat a gazdaság működésére.
Kontraktus
a tőzsdei kereskedés szabványosított egysége.
Konvertibilitás
egy nemzeti valuta más nemzeti valutára való korlátozásmentes, szabad átválthatósága. A konvertibilitásnak különböző fajtái és fokozatai vannak. Vonatkozhat a valuta-külföldiekre, a valuta-belföldiekre, lehet részleges, és lehet teljes. A forint hivatalosan 1996 óta konvertibilis.
Konverziós periódus
az az időtartam, amelynek elteltével a kamatokat tőkésítik.
Könyvvizsgáló
az, aki a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálatot elvégzi, és ellenőrzi, hogy a társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, és a valóságnak. A könyvvizsgáló feladatának elvégzéséhez teljes körű betekintést nyerhet a cég működésébe, és adminisztrációjába. Az igazgatóságnak, felügyelőbizottságnak felróható vagyoncsökkenés esetén tájékoztatja a közgyűlést, vagy a közgyűlés összehívásának elmaradása esetén a cébbíróságot.
Körforgás modell
a gazdaságban zajló folyamatok (termelés, elosztás, csere, fogyasztás) bemutatása az egymással ellentétes irányú reál- és jövedelmi folyamatokon keresztül.
Korlátlan felelősség
a gazdasági társaságokban vállalt fellelőségek egyik fajtája, ebben az esetben a tag a társaság hitelezőivel szemben - a társaság vagyona által nem fedezett tartozásokért - korlátlanul, általában a többi taggal egyetemlegesen a saját vagyonával felel. Fontos, hogy a tagok korlátlan felelőssége kizárólag akkor és annyiban érvényesíthető, amikor és amennyiben a társasági vagyon nem fedezi a hitelezői követeléseket. (Korlátlan a felelőssége például a közkereseti társaság tagjainak (egyetemleges), vagy a betéti társaság beltagjának (többi beltaggal egyetemleges).
Korlátolt felelősség
a gazdasági társaságokban vállalt fellelőségek egyik fajtája, ebben az esetben a tagok felelőssége a létesítő okiratban vállalt vagyoni hozzájárulás (törzsbetét, részvény, mellékszolgáltatás) teljesítésére terjed ki, ezen felül a társaság tartozásaiért magánvagyonával nem felel. (Korlátozott a felelőssége például a betéti társaság kültagjának, a korlátolt felelősségű társaság tagjának, vagy a részvénytársaság tagjának (részvényesnek).
Korlátolt felelősségű társaság (KFT)
olyan gazdasági társaság, mely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, s amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. A társaság kötelezettségiért a tag nem felel. Magyarországon 1930 óta ismert ez a társasági forma.
Kötelező tartalék
a kereskedelmi bankok képezik a betéteikből, a jegybank írja elő mértékét, és a jegybanknál kell elhelyezniük nem kamatozó betétként.
Kötvény
névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvény kibocsátója, azaz az adós vállalja, hogy a kötvényen feltüntetett pénzösszeget, illetve annak kamatát az előre meghatározott módon, és időben megfizeti a kötvény tulajdonosának, azaz a hitelezőnek.
Közgazdaságtan
a döntések és választások tudománya, ami az erőforrások alternatív felhasználását vizsgálja a korlátozott lehetőségek világában. Mindezek során a javak megtermelésével, elosztásával, értékesítésével, fogyasztásával foglalkozik, vagyis azzal a gazdasági rendszerrel, amiben ezek a folyamatok lezajlanak.
Közgyűlés
a részvénytársaság lefőbb döntéshozó testülete. Számos kérdésben csak a közgyűlés dönthet, ilyenek például az alapszabály, átalakulás, megszűnés, testületek megválasztása, beszámoló jóváhagyása, osztalékelőleg fizetése, alaptőke felemelése, leszállítása. A közgyűlést előre meghatározott gyakorisággal, de legalább évente egyszer meg kell tartani, amiről a részvényeseket tájékoztatni kell.
Közjavak
olyan javak, amelyeknek a fogyasztása (használata) közösen történik. Az egyes fogyasztók fogyasztása nem csorbítja mások lehetőségeit, és a fogyasztásból nem zárható ki senki. Ilyen például a közbiztonság, vagy honvédelem, aminek a finanszírozása az államháztartásból történik meg.
Közkereseti Társaság
olyan nem jogi személyiségű gazdasági társaság, amelyben a tagok csak természetes személyek lehetnek, akik közös gazdasági tevékenységet folytatnak, aminek során korlátlan és egyetemleges felelősséggel bírnak. A működéshez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják.
Közömbös bankügyletek
olyan banki tevékenység, amelyből a banknak se követelése, se tartozása nem keletkezik. Ilyen tevékenység például a pénzváltás, folyószámla-kezelés, beszedési megbízások, az arbitrázs-ügyletek, és az idegen váltókkal, értékpapírokkal való kereskedés.
Központi adó
az adók egyik fajtája az adók hatóköre alapján, ilyenkor az állam bevétele a nagy közös kasszába folyik be, ilyen pl. az ÁFA.
Közvetett adó
az adók egyik fajtája az adófizetőkhöz való viszony alapján, ebben az esetben az adó alanya és az adóterhet viselő különböző, például az ÁFA esetében, ahol az adókötelezettség az árukat és szolgáltatásokat forgalmazó vállalatokat terheli, ők állapítják meg az adó nagyságát, építik be a termék árába, de az adóterhet mégis a fogyasztók viselik, akik az árban megfizették az adót is.
Közvetlen adó
az adók egyik fajtája az adófizetőkhöz való viszony alapján, ebben az esetben az adó alanya és az adóterhet viselő azonos, például társasági adó, amikor is a vállalatokra vetik ki az adót, tehát ők az adóalanyok, és ők azok, akik kötelesek a nyereségüknek egy meghatározott hányadát a költségvetésbe befizetni.
Kültag
a betéti társaság egyik alapítója, aki a társaság kötelezettségeiért nem felel csak vagyoni betétje szolgáltatására köteles a társasággal szemben.
Kúszó infláció
az infláció legalacsonyabb fokozata, ilyenkor az árszínvonal évente csak kis mértékben, néhány százalékkal nő. Az árak nem stabilak, de változásuk mértéke nem jelentős, hirtelen áringadozások nincsenek, a gazdaság stabil működését nem veszélyezteti.